Belföld

A tudósok nem lunatikus őrültek – interjú Oláh Györggyel

fazekas-gergo
fazekas-gergo

2003. 07. 02. 10:51

Oláh György, az USA-ban élő Nobel-díjas kémikusunk évente legalább egyszer hazalátogat Magyarországra feleségével, Lengyel Judittal. A professzorral munkájáról, életéről, Nobel-díjáról, az oktatás fontosságáról és Öveges professzor különleges képességeiről beszélgettünk.

– Életem és a mágikus kémia című könyvében a Nobel-díj kapcsán úgy fogalmazott: az kezdetben bizonyos mértékig megrázkódtatás volt, mivel úgy látszott, hogy a díj rivaldafénye rávetül jól szervezett, nyugalmas életére. 

– Ez így van. Ön sem interjúvolna most engem enélkül a díj nélkül. Tudja, az ember él egy életet, és bizonyos idő után már belejön egy ritmusba. A díj átvétele után sem láttam semmi okát, hogy az életem rendes menetét feladjam. Ami történt, hogy azóta még keményebben dolgozom. Mivel egyrészt csinálom azt, amit szeretek csinálni, a kutatást, és azon kívül van még mindenféle kötelezettségem, aminek igyekszem eleget tenni. Mint például Önnel beszélgetni.

– Milyen a jól szervezett élet?

– Ahhoz, hogy az ember valamit elérjen, sokat használ, ha rendezi az élete menetét. Ne higgye, hogy a tudomány más, mint az egyéb munkaterületek. Itt is, aki akar vagy hagyja magát, az folyton üléseken ülhet, és hasonlókkal töltheti az idejét. Én viszont kutatni szeretek, a szakmámat szeretem. Védem az időm nagyrészét, és hogy a többi dolgát is elintézze az ember, nem árt, ha az élete meg van szervezve. Amerikában egyébként gyorsabban véget ért a díj miatti ismertség, ott ugyanis nagyon sok Nobel-díjas van. Emiatt szerencsére nyugodtabb az élet. És ha valaki véletlenül megtudja, hogy Nobel-díjam van, akkor azt kérdezi, hogy maga miért kapta a béke Nobel-díjat…

 Oláh György pályája

Dr. Oláh György akadémikus Budapesten született, 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumba járt, majd a háború után a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait, a vegyészmérnöki karon. Később Zemplén Géza kutatási asszisztense lett. 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetében egy szerves kémiai kutatócsoportot hozott létre. 1956-ban családjával kivándorolt először Nagy-Britanniába, majd Kanadába, végül Amerikában telepedett le. A szénhidrogén-kémiával kapcsolatos munkásságáért 1994-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Jelenleg a Dél-Kaliforniai Egyetem Loker Szénhidrogén Kutató Intézetének igazgatója.

– Sose volt az a klasszikus “szórakozott professzor” típus?

– Ahogy múlnak az évek, mindenki egy kicsit szórakozott lesz. Az jó, ha az ember be tudja osztani az idejét, de az sem árt, ha mondjuk emlékszik arra, mi történt aznap reggel. Ezen a pályán azért viszonylag fontos az emlékezőtehetség. Nekem a legnagyobb szerencsém az életben a feleségem. Ötvennégy éve leszünk házasok, és ő nagyon sok szervezési terhet levesz a vállamról. Én nem vagyok túl hasznos otthon, de igyekszem.

– Úgy hallottam, hogy 1962-ben egy kémiai konferencián előadást tartott abból a témából, amin éppen dolgozott. Az előadás után a konferencián elnöklő Nobel-díjas kutató félrehívta a professzor urat, és azt mondta: – „George, jól ismerjük magát, maga kiváló kutató, nagy jövőt jósolunk magának. Éppen ezért kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni, hogy amit most hallottunk magától, az egy veszedelmesen kétséges teória. Ne vigye be a tudományos közvéleménybe.” És ez a veszedelmes teória volt az, amiért később megkapta a Nobel-díjat.

– Ez azért nem egészen így történt. Sokat kutattam már abban az időben és ezekből a kutatásokból kifejlődött valami, ami az én területemen érdekes volt. Kémikus vagyok, és azon belül a szén vegyületeivel foglalkozom. A szén alapvető elem a Földünkön. Mi is mind szénből vagyunk. Az emberi testben van körülbelül háromnegyed kiló szén, néhány deka más elem és egy csomó víz. Csak ez jól van összerakva.
Nos, a szerves kémiának több, mint 150 éve az egyik alapja, hogy a szénatom az csak négy másik atommal tud egyidejűleg kötést létrehozni. Ezt Kekulé, a híres német tudós fogalmazta meg, úgy 1860 körül. A kutatások során azonban sikerült olyan körülményekre bukkanunk, ahol a szén egyes esetekben öt, hat, vagy – ahogy újabban találtuk – még hét szomszéddal is tud egyidejűleg kötést létrehozni. Ezzel kapcsolatosan egy speciális területen, az elektronhiányos, pozitívan töltött szénvegyületek témájában nagy vita zajlott akkoriban. Egy természetben is előforduló ilyen elem szerkezetéről folytak diskurzusok, és azon a konferencián egy ilyen, több szénatomos szerkezetet javasoltam, amelyet addig csak Kekulé négyvegyértékű szenével lehetett leírni.
A kutatásaink lehetővé tették, hogy ezeket az úgynevezett nem klasszikus vegyületeket elő tudtuk állítani, és így a szerkezetét is vizsgálhattuk. A két nagy kémikus, aki két fő alakja volt ennek a vitának, óvta a fiatal vegyészt, merthogy már sokan hitték, hogy felfedeztek valamit, és később kiderült, hogy csak tévedés volt. Úgy vélték, hogy ez az elmélet sem lesz helytálló.

– Elégtétel volt a Nobel-díj?

– Elégtétel? Nos, aki azt mondja, hogy nem esik jól egy ilyen díj, az nem mond igazat. Ugyanakkor, e nélkül is lehet élni. Egyébként ellentétben Nobel Alfréd végrendeletével, aki azt írta, hogy a díjat a fiatal kutatók ösztönzésére és munkájukat segítendő hozza létre, manapság ezt már nem adják fiataloknak. A Nobel-díjat az ember már egy bizonyos korban kapja, amikor az nem annyira változtatja meg az életét.

– Azért nem a fiatalok kapják, mert nincs annyi lehetőségük kutatni?

– Ezzel nem értek egyet. Sokat hangoztatják ezt, és azt is felhozzák, hogy a legtöbb magyar külföldön élve kapta meg a Nobel-díjat. Azért sem helytálló ez, mert a tudomány nemzetközi. Nincs amerikai, kínai, francia vagy angol tudomány. Kutatnak magyar természettudósok, de az nem magyar természettudomány.

 

 Oláh György könyve

Oláh György: Életem és a mágikus kémia
Nemzeti Tankönyv-kiadó, 320 p. Ára: 3192 Ft.

Megrendelem >>

 

– Elsősorban az anyagi és a tárgyi eszközökre gondoltam.

– Amikor elkezdtem a Műegyetemen dolgozni a háború után, olyan munkakörülmények voltak, hogy a mai fiatalok el sem tudják képzelni. Két télen át nem volt üvegablak, és egy félig összerombolt épületben voltunk. Persze, ha valaki atomhasítással foglalkozik, akkor be kell szereznie speciális gépeket, de lehet jó kutatást csinálni úgy is, hogy hozzáigazítjuk ahhoz, amink van. Bolyai nagy matematikát csinált pár papirossal, egy tollal és egy üveg tintával. Egyébként 1956 előtt is kutattam. De a tudományos munka egyik feltétele, hogy szabadon véleményt cserélhessenek a különböző országokban dolgozó tudósok. Ha el vagyunk zárva egy kis országban, az nagyobb nehézséget okoz, mint a rossz munkakörülmények. Amikor a kivándorlás mellett döntöttem, el voltunk zárva, és úgy nézett ki, hogy ez nem fog változni – legalábbis egy életen belül. A mostani helyzet ilyen szempontból összehasonlíthatatlan, hiszen az uniós csatlakozással szellemi téren is megnyílnak a határok. Sok fiatal kutató panaszkodik, de szerintem lényegesen javultak a lehetőségek. Már sok kitűnően felszerelt intézmény van. Persze még nem találkoztam olyan tudóssal – és gyanítom, ez más területen is igaz -, aki nem panaszkodik néha, vagy nem akar jobb feltételeket. De állítom, hogy ma már elsőrendű tudományos munkát lehet végezni Magyarországon, és ez csak tovább javul majd.

• A magyar tudós ismertetőjele külföldön erős akcentusa – II. rész
• Az új generációs üzemanyagcella – III. rész

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.