A magyar gazdaság túl van a dekonjunktúra mélypontján, de az élénkülés nagyon szerény, és erős egyensúlyromlás kíséri – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezetője azon a sajtótájékoztatón, melyen nyilvánosságra hozták az intézet előrejelzéseit az következő másfél évre.
Lassú kilábalás
Jövőre felgyorsul a gazdaság fejlődése, az idei évre prognosztizált 3,2 százalékos GDP-növekedést követően 2003-ban a bővülés mértéke a GKI szerint eléri a négy százalékot. Ennek két fő tényezője az exportpiacok helyzetének némi javulása s a beruházások kis mértékű élénkülése.
Ennél optimistább a Pénzügykutató Rt. szintén hétfőn nyilvánosságra hozott prognózisa, mely erre az évre 3,4 százalékos, 2003-ra pedig 4,2 százalékos növekedést jósol. A fellendülés húzóereje továbbra is belföldi fogyasztói valamint a lakás- és ingatlanpiaci kereslet marad, elsősorban az elmúlt másfél év dinamikus növekedésének köszönhetően.
|
GKI Rt.
|
Pénzügykutató Rt.
|
||||
|
|
2001 tény
|
2002
prognózis |
2003
prognózis |
2002
prognózis |
2003
prognózis |
|
GDP termelés
|
103,8
|
103,2
|
104
|
103,4
|
104,2
|
|
Fogyasztói árindex (elõzõ
év=100) |
109,2
|
105,2
|
105,2
|
5,3
|
5
|
|
Külkereskedelmi mérleg egyenlege
|
-3,5
|
-4
|
-5,2
|
-3,8
|
-4,4
|
|
Folyó fizetési mérleg
egyenlege |
-1,2
|
-3,2
|
-3,8
|
-3,0
|
-3,1
|
|
Munkanélküliségi ráta
|
5,7
|
5,8
|
5,8
|
5,7
|
5,6
|
|
Államháztartás konszolidált
deficitje a GDP százalékában |
4,1 (3,3)
|
6,5
|
5,5
|
7,0
|
5,3
|
Ezt még inkább felerősítheti a lakossági jövedelem további növekedése: elsősorban az idei béremelések áthúzódó hatása miatt az átlagos reálkereset közel nyolc százalékkal nő. Ezen belül az üzleti szférában várhatóan 4-5 százalékkal, a költségvetésiben 15 százalékkal emelkedik. A növekvő jövedelem, a növekvő fogyasztás és a tovább bővülő lakáspiaci kereslet hatására a pénzmegtakarítási ráta alacsony marad, a magas reálkamatok ellenére is.
Távolabb az eurótólKülönösen aggodalmat keltően alakulnak a dolgok Magyarországon – írta hétfői számában a Frankfurter Allegemeine Zeitung “Veszélyben Magyarország csatlakozása az euróövezethez” című írásában. A Deutsche Bank Research és az amerikai JP Morgan bank piackutató részlege a napokban azt írta, hogy ha nem lesz határozott irányváltás a költségvetési politikában az önkormányzati választások után, Magyarország nem fogja teljesíteni a feltételeket 2004/2005-re. Abban az időben az államháztartási deficitnek már nem lenne szabad meghaladnia a GDP 3 százalékát, ha ragaszkodnak ahhoz, hogy 2007-ben belépnek az euróövezetbe – állapította meg a frankfurti lap. Az FAZ idézte a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnökét, Werner Sinnt is, aki szerint tíz évet kell várniuk a belépő országoknak az euróövezeti tagságra, majd a tudósító, Carola Kaps megállapította: Magyarország messze elmarad a 3 százalékos maastrichti kritériumtól. Miközben a kormány az idén 6,0 százalékos államháztartási deficittel számol, közgazdászok – a privatizálási alapot és a fejlesztési bankot is figyelembe véve – már közel 8,0 százalékos összdeficitet sem zárnak ki.
Hétszázalékos deficit?
A magyar gazdaság összességében túlélte a parlamenti választások előtti 300 és utáni 100 nap következményeit, s kibírja az önkormányzati választásokig hátralévő időszak terhét is, ám egyensúlyi szempontból nem fenntartható pályára került. Az államháztartás hiánya idén a GDP 6,5 százalékára nő. Ez az elszámolási mód tartalmazza az eddig “kerülő úton”, az MFB, az ÁPV Rt révén jelentkező kiadásokat is, és ha hozzávesszük azokat a hiteleket, amelyeket ezek az intézmények korábban vettek fel költségvetési feladatok finanszírozására, akkor a deficit mértéke a hét százalékot is eléri.
A különböző elkötelezettségek miatt ezen jövőre igen nehéz lesz javítani. Ebben a helyzetben a GKI szakértői szerint különösen ésszerű lépés a privatizációs lehetőségek kihasználása: így reálisan 5,5 százalékra lehetne csökkenteni a hiányt. Ebben a kérdésben nincs jelentős eltérés a két kutatóintézet között, a Pénzügykutató Rt. 5,3 százalékot jósol.
Iraki kérdésAz utóbbi hetekben erősödött a bizonytalanság a világgazdaságban, fokozódott a pesszimizmus a piaci szereplők körében. Ez mindenekelőtt az USA Irakkal szemben kilátásba helyezett katonai fellépésére vezethető vissza. A GKI előrejelzése arra a feltételezésre épül, hogy az iraki konfliktus vagy háború nélkül enyhül, vagy a háborús cselekmények időben és térben is korlátozottak lesznek. Ebben az esetben a világgazdasági konjunktúra valamelyest javulhat, 2003-ban az Egyesült Államokban három százalék közeli, az EU-ban 2-2,5 százalékos, Németországban 1,5-2 százalékos gazdasági növekedés várható.
Magához tér a turizmus?
“Nem várható valódi beruházási boom, noha az EU-csatlakozás ezt igazából szükségessé tenné” – áll a GKI jelentésében. A prognózis szerint 2003-ban az idei 5 százalékról 7 százalékra nő a beruházási kereslet, és a német piac fellendülésének köszönhetően javulhat a magyar termékek iránti exportkereslet. A Pénzügykutató Rt. előrejelzése a vállalkozói beruházások fellendülést jósolja, melyet stimulál a kormány befektetés-ösztönző csomagja.
Nem túlságosan biztató Magyarország külső egyensúlyi helyzete. 2002. utolsó negyedévében erőteljesen, majd 2004-ben mérsékeltebben tovább romlik. Ennek elsődleges ok az idei idegenforgalmi bevételek elmaradása, 2003-ban pedig tovább nyílik az export-import olló, amit csupán kis mértékben ellensúlyoz a turizmus regenerációja.
Az első félév sikeres antiinflációs politikája, melynek során a fogyasztói árindex 4,5 százalékra csökkent, elsősorban mesterséges és átmeneti okoknak köszönhető – mutatott rá Vértes András -, hiszen az állami beavatkozás a leginkább érintett cégeknél (Mol, MVM, MÁV, BKV) 300 milliárd forint támogatási igényt termel. Így az év hátralevő részében az infláció öt százalékra “kúszik” vissza, és ennyi marad jövőre is.
