Az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői ülésével elkezdődik a közvetlen felkészülés a bővítési folyamat szempontjából döntő, október végi, koppenhágai csúcsra. A tizenöt tagállam állam- és kormányfői brüsszeli összejövetelüket szinte kizárólag a közelgő bővítésnek szentelik majd.
Emlékeztetőül
Az intézményi képviseletet illetően az a vita tárgya, hogy hazánk és Csehország nem fogadta el azt a javaslatot, amely a hasonló népességű jelenlegi EU-tagokhoz, például Görögországhoz, Belgiumhoz és Portugáliához képest kettővel kevesebb mandátumot – 22 helyett csak 20-at – juttatott nekik a bővítés utáni Európai Parlamentben.
A soros elnököt adó ország fővárosában rendezendő csúcson dől el többek között az is, hogy a bizottság javaslata alapján mely tagjelöltekkel zárulhatnak le decemberben a felvételi tárgyalások. Közös álláspont elfogadására is sor kerül a még nyitott és sokat vitatott pénzügyi kérdésekről (a bővítésre szánt teljes összegről, a közvetlen agrárkifizetésekről, a regionális pénzekről), és megállapodásra van kilátás a néhány tagjelölt, így magyarok részéről is vitatott intézményi képviselet elveiről – természetesen csak október végén. 
Hangsúly a költségvetésen
A költségvetési ügyeknél a vita alapvetően három kérdés körül forog. Ezek: a jövendőbeli tagországok pénzügyi egyenlege előrejelzésének módszere, az új tagoknak járó költségvetési kifizetések felgyorsításának lehetősége és az Európai Bizottság által javasolt költségvetési visszatérítés elve.
Az EU-elnökséghez közelálló források elismerték: a tagállamok meglehetősen megosztottak abban a kérdésben, hogy az unió miként kezelje a csatlakozás után átmeneti anyagi nehézségekkel szembenéző országok problémáját, illetve milyen módszerrel mérjék fel a tagjelöltek várható pénzügyi helyzetét. Nem minden EU-tagállam ért egyet a bizottság által javasolt évenkénti egyszeri költségvetési visszatérítéssel. Németország például azt kifogásolja, hogy ez a módszer nem ajánl egységes bánásmódot a tagjelöltek között, hiszen Brüsszel szerint ez csak azoknak járna, akik a be- és kifizetések kedvezőtlen egyenlegeként erre rászorulnának – írja az Bruxinfo.
Arról is megoszlanak a vélemények, hogy mi legyen a viszonyítási alap, amelyre támaszkodva egy tagjelöltről megállapítják, hogy jogosult lesz-e valamilyen utólagos kompenzációra a költségvetésből. Az Európai Bizottság azt a kritériumot javasolja, hogy az új tagok pénzügyi egyenlege ne legyen rosszabb a csatlakozás előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest. Ezt több tagállam is túlzottan nagyvonalúnak tartja. Szívesebben vennék, ha az új tagok nettó befizetői pozíciójának elkerülése lenne a cél. Utóbbi esetben az EU-nak nyilvánvalóan kevesebbe kerülne a kompenzálás, hisz a nettó befizetői pozíció kevesebb tagjelöltet fenyeget.
Tanács, bizottság, bíróság
A nizzai megállapodás alapján, 27 tagországgal számolva, 2005. január 1-től a tagállamoknak a fő döntéshozó szervben, a tanácsban összesen 345 szavazatuk lesz. A minősített többséghez 255 voksra lesz szükség, míg a döntések blokkolására képes kisebbségnek 91-re. A csatlakozási szerződésekben azonban a nizzai elvekkel összhangban új küszöböt kell meghatározni a minősített többségi döntések számára, hiszen az új szavazási súlyok 2005 január 1-jei életbelépésekor Románia és Bulgária nem csatlakozik, ezek a számok pedig 12 csatlakozóra készültek el.
Az Európai Bizottságba bővítés után minden új tagországnak joga lesz egy képviselőt küldeni. Ha a jelenlegi bizottság hivatali ideje (2005. január 1.) előtt csatlakoznak, az új tagországok biztosai a mostani testület tagjaihoz csatlakoznak majd. Ezt a belépésről szóló szerződések is meg fogják erősíteni, amelyek a kinevezési eljárást is érintik majd. Az új bizottság hivatalba lépésétől, 2005. január 1-jétől a jelenlegi tagállamok számára is életbe lép az új rend, vagyis ettől kezdve mindegyiküknek csak egy képviselője lehet a végrehajtó testületben. Az unió 27 tagra való kibővülését követően az “egy ország, egy bizottsági tag” elvéről rotációs rendszerre térnek át.
Ami a többi intézményt illeti, minden új tag egy bírót küldhet majd az Európai Bíróságra és legalább egyet az Elsőfokú Bíróságra. A jelenlegi nyolcról megnőhet a főügyészek száma. A jövőben minden tagországnak lesz egy képviselője az Európai Számvevőszékben is.
2001-es igazságtalanságok
A tavalyi költségvetésből azon országok részesültek a legnagyobb mértékben, amelyeknek a 98-as nemzeti összterméke nem érte el az uniós átlag 90 százalékát. Akkor ebbe a körbe tartozott Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország.
Az utóbbi időközben jelentős fejlődésen ment át, 2002-re a második legnagyobb egy főre eső jövedelmű országgá lépett elő a tizenötökön belül. Így alakulhatott ki, hogy a hétéves költségvetési tervezésnek köszönhetően Írország idén több pénzt kapott a központi büdzséből, mint amennyit a jelöltek összesen kapni fognak tagságuk első évében – írja a Magyar Hírlap hétfői számában.
Mi is rosszul járhatunk
A bizottság számításai szerint a legrosszabbul Csehország járna, akár 185 millió eurót is elveszíthetne a csatlakozás utáni első évben. Népességarányosan a ciprusiak és a szlovénok veszítenék a legtöbbet, ennek fő oka az, hogy az adott évre megítélt támogatási keretekből valóságos kifizetésre részben csak a következő években kerül sor.
Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarországnak a csatlakozás első évében, azaz 2004-ben 25 millió euró járna. Összehasonlításképpen: a számítási alapként használt egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében jobb helyzetben lévő Görögországnak tavaly 4,5 milliárd euró jutott.
