Előbb a közszolgálati televízió A Hét című adásában hangzott el, azután a Magyar Nemzet publicisztikában, kedden pedig cikkben foglalkozott Medgyessy Péter ügynökmúltjával. A lap által közölt 
dokumentum szerint Medgyessy a Belügyminisztérium szigorúan titkos állományának (SZT) volt a tagja. A lap által közölt dokumentum egy huszonnégy évvel ezelőtti kinevezés, melyben Benkei András belügyminiszter a D-209. számon nyilvántartott tisztet rendőrfőhadnaggyá, a BM III/II-7. osztály kiemelt főoperatív beosztottjává nevezi ki.
Ez a tevékenység a hatályos törvények szerint nem jelent érintettséget, bár korábban több képviselő is szorgalmazta az átvilágítás kiterjesztését a III-as főcsoportfőnökség alá tartozó összes szervezeti egységre. Az Alkotmánybíróság szerint azonban csak a III/III-asok végeztek alkotmányellenes tevékenységet, míg a többi III-as főcsoportbeli részlegre ez csak részben igaz.
A III/II 7-es csoportjaA III/II-es kémelhárító csoportfőnökség feladata a nyugati hírszerző szervek ügynökeinek felderítése és az általuk végzett tevékenység elhárítása volt. Ugyancsak ez a csoport végezte a Magyarországra érkező külföldi állampolgárok ellenőrzését és vízummal való ellátását a KEOKH (röviden a külföldieket ellenőrző hivatal) révén.
A szakértők szerint formailag hitelesnek tekinthető (eddig azonban nem hitelesített) dokumentum a 7-es osztályba nevezi ki a D-209-est. A 7-es osztály nemzetközi együttműködési területeken végzett elhárító tevékenységet.
Csak jogszerűtlenül lehet ilyen irathoz jutni
Az iratokban az akkori szokásnak megfelelően nem szerepel ugyan a név, a születési időből és édesanyja nevéből azonban következtetni lehet a személyre. Markó György, a Történeti Hivatal elnöke a FigyelőNet kérdésére elmondta: ilyen, a mostani ügyben előkerült személyügyi iratok nincsenek a hivatal birtokában, így talány, hogyan kerülhetett ez most elő.
Mint mondta: elképzelhető, hogy magánkézben is vannak ilyen típusú dokumentumok, például egy korábban egy-egy ügyben nyomozó rendőrtiszt mintegy “életbiztosításként” eltehetett magának egy másolatot. Az azonban biztos, szögezte le Markó György, hogy jogszerűen ilyen irományhoz nem lehet hozzájutni.
Medgyessy Péter közleményeMagyarországon vége a választási kampánynak. Ma Magyarország nyugalomra és békére vágyik. Rágalmak helyett párbeszédre van szükség. Magyarország miniszterelnökeként számomra megnyugtató, hogy a múltamat támadják. Megnyugtató, ha az embert múltja miatt akarják befeketíteni, az azt jelenti, a jelenben nincs mit támadni rajta. Múltammal, tetteimmel kapcsolatban nincs titkolnivalóm, nincs szégyellnivalóm. Nem voltam ügynök. Ez az átvilágító bírók határozatából is kiolvasható. Aki mégis ilyet állít, hazudik és rágalmaz. Nem voltam 1961-től miként azt egy napilap állítja a rendőrség állományában sem. Meg kellett és ma is meg kell akadályozni, hogy Magyarország legfontosabb pénzügyi adatai, elemzései illetéktelenek kezébe kerülhessenek. Akik ezért dolgoznak, az országot, az ország érdekeit védik.
Parlamenti csata délelőtt
Soha nem voltam ügynök – jelentette ki Medgyessy Péter kedden a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök úgy vélte: a cikknek az a célja, hogy elterelje a figyelmet arról a teljesítményről, ami az elmúlt hetekben megmutatkozott. Arról szól a cikk- fejtegette -, hogy megpróbáljanak befeketíteni politikusokat annak érdekében, hogy ne arról essen szó, ami valójában az országot érdekli, hanem ami néhány embert nagyon érdekel.
Medgyessy Péter hangsúlyozta: az átvilágító bírák megállapították, hogy nem volt ügynök, amit az ellenzék is pontosan tud. A dokumentumot közlő Magyar Nemzetről azt mondta: már az V. kerületi szocialista képviselőkkel kapcsolatos Gresham-ügyben is kiderült hiteltelensége. Ezt a pert ugyanis megnyerte a lappal szemben, de a helyesbítést nem közölték le.
A miniszterelnök leszögezte, hogy a múltban soha nem tett olyat, ami miatt szégyenkeznivalója lenne. Kitért arra, hogy a Pénzügyminisztériumban, a nemzetközi főosztályon az államtitkok védelme érdekében minden alkalommal megtette azokat a lépéseket, amelyek “abból a feladatból szükségképpen adódtak”. Ez az ország érdekét szolgálta – szögezte le. Hozzátette: erre azért volt szükség, hogy Magyarország ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás másodszorra se sikerüljön. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Hírlapnak adott korábbi interjújában mindezeket már közzétette.
A felszólalásra Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője reagált, aki azt mondta: Medgyessynek tisztáznia kell, hogy szigorúan titkos tisztje volt-e a politikai rendőrségnek. Pokorni Zoltán közölte: választ vár Medgyessy Pétertől arra, hogy készített-e írásbeli jelentéseket, azokban kik szerepeltek, és mi lett a jelentések sorsa. Magyarázatot kért a miniszterelnöktől, hogy az újságcikkben megjelent tényről miért nem beszélt korábbi miniszteri meghallgatásán, vagy miért nem ejtett szót róla, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnöknél járt a választásokat követően.
Titkok könyveEsterházy Péter nemrégiben jelentette meg Javított kiadás című kötetét. A fikcióként és tényirodalomként egyaránt jellemzett könyvben bepillanthatunk abba a rendkívül megalázó viszonyba, amely a “tartótisztet” és besúgóját, ügynökét fűzte össze.
Az ügynök az író apja, Esterházy Mátyás gróf, akit minden bizonnyal valamiféle zsarolással vettek rá az ötvenes évek második felében arra, hogy a III/III-nak dolgozzon. Az arisztokrata származás tette fontossá a grófot, aki nehezen állt rá az operatív feladatok végrehajtására, és körülbelül tíz évvel beszervezése után idegösszeomlást is kapott. Az évek múltával azonban “beletanult” a besúgásba, és egyre megbízhatóbbá vált a pártállami szervek számára (közben egyébként fokozatosan alkoholistává vált).
Éppen ezért később már nem egyszerű ügynökként, hanem társadalmi megbízottként tartották nyilván, egy még későbbi fázisban pedig már nemcsak a hazai, a belső elhárítás, hanem a külföldi részlegek is “hasznosították” őt. Ebben nagy szerepet játszott Esterházy Mátyás nyelvtudása is. A gróf soha nem kapott rangot – legalábbis Esterházy könyve szerint – a titkosszolgálatoknál, bár különböző anyagi térítéseket azért alkalomadtán juttattak neki. Valószínű, hogy a Magyarországon megjelenő német nyelvű újsághoz, a Budapester Rundschauhoz is csak azért kerülhetett Esterházy Mátyás, mert megbízhatósága ismert volt a “szervek” előtt.
A “tartótisztek” – hadnagyok, főhadnagyok, századosok – az ügynökökkel való beszélgetéseket írásban összegezték, elemezték a különböző informátorok jelentéseit, majd továbbították feletteseiknek. Ha külföldi vonatkozásai voltak egy ügynek, arról nemigen szóltak az Esterházy Péter által citált dokumentumok, vagyis a Javított kiadásból elsősorban a III/III, és nem – mondjuk – a III/II ügyosztály tevékenységét ismerhetjük meg.
Ha igaz az újság állítása, hogyan fogja ön képviselni a Magyar Köztársaságot 10 millió ember előtt? – tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Pokorni szerint, ha Medgyessy nem tudja tisztázni magát, az a rendszerváltás utáni történelem legsúlyosabb alkotmányos válságához vezethet. Medgyessynek nem azt kell általánosságban mondania, ügynök volt-e, vagy van-e szégyellnivalója, hanem azt, hogy a dokumentumban szereplő állítások megfelelnek-e valóságnak, azaz szigorúan titkos tisztje volt-e a Belügyminisztériumnak.
Medgyessy úgy reagált: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. Vagy mondhatná azt is, hogy az állítás valótlan. Végül egyik megoldást sem válaszotta, hanem azt mondta, ismét utalva az IMF-tárgyalásokra, hogy Pokorni olvassa el a Magyar Hírlapnak adott tavaly májusi interjúját: “Ez a válaszom a kérdésekre.”
Parlamenti csata délután
Délután, az azonnali kérdések és válaszok órájában a fideszes Rogán Antal azt kérdezte a miniszterelnöktől, igaz-e, hogy 1961-től tiszt volt a rendőrség titkos állományában. Medgyessy Péter erre azzal válszolt, hogy “Nem igaz, hogy 1961-től a rendőrség állományában tiszt voltam, nem igaz, hogy ügynök voltam.”
Ezután Rogán Antal azt mondta, hogy a Magyar Nemzet című újságban megjelent adatok alapján Medgyessy Péter tiszti beosztást csak 1978-tól töltött be. Ismét feltette a kérdést: volt-e valamilyen beosztása Medgyessy Péternek a belügyminisztérium szigorúan titkos állományú rendőrségénél.
Rogán szerint, ha bebizonyosodik, hogy a kormányfő a Belügyminisztérium szigorúan titkos állományú tisztje volt, akkor le kell mondania. – Ha hitelt érdemlően be tudja bizonyítani, hogy nem az volt, akkor én azt gondolom, maradhat miniszterelnöki beosztásban – tette hozzá Rogán Antal. A miniszterelnök közölte: 1961-től nem volt a rendőrségnek semmifajta állományában. – És megismétlem, nem voltam ügynök – tette hozzá.
