A szakértők szerint 80 ezer hektárnyi gyümölcsös termése valóban veszélyben van, de a későbbi kötődés időszakában dől el végelegesen, hogy mennyivel kevesebb gyümölcs terem az idén. A leginkább érintett gyümölcsfajták az alma – köztük az Idared, a Jonagold és a Starking -, illetve a szőlő, körte és a meggy állományának meghatározó része is sérült.
Fagykár esetén nemcsak terméskiesés várható, hanem a gyümölcs minősége is sérül – mondta el az FN-nek Jakab Ferenc, az Alma Terméktanács elnöke. A kár várhatóan hatalmas lesz, ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordultak, hogy kompenzációt kérjenek a gyümölcskárok miatt kieső bevételekre.
A kár nem egyszeriA kieső bevétel a következő év munkálatainak költségeit fedezné, ezért az egyszeri kár nemcsak erre az esztendőre, hanem a későbbiekre is meghatározza, hogy mennyi gyümölcsöt tudnak termelni. A szakértők szerint a legnagyobb baj, hogy a fagy nemcsak a termést vitte el, hanem kárt okozott fás részekben és a hajtórügyekben is, ezért nem lehet megítélni, hogy a fák egyáltalán átvészelik-e.
Ha nincs termés, a költség akkor is ugyanannyi
A gyümölcsültetvény hosszú távú pénzbefektetést igényel – hangsúlyozta Jakab Ferenc. Az ültetvényre költött ráfordítások pedig a gyümölcsös károsodása esetén sem csökkennek. A költségek ugyanazok maradnak akár van termés, akár nincs.
A benyújtott kérelemben a terméktanács 20-30 ezer forintos hektáronkénti kompenzációt igényel. A termelők válságos helyzetét ez az összeg nem fogja megoldani, a valós költségek évente 100-150 ezer forintra rúgnak hektáronként akkor is, ha nincs termés.
Az FVM a beadványra határozott ígérettel reagált. Vonza András földművelésügyi miniszter leszögezte, hogy a fagykárok enyhítését a kormányzat ugyanúgy vállalja, mint ahogy a múlt évben. A forrás egy részét a tárca költségvetéséből állják, másik részét a kormány nyújtja.
A kárfelmérések május 10-éig még folynak, ezért a minisztérium addig nem nyilatkozik a támogatásra szánt összegről. A FigyelőNet kérdésére, hogy mennyi pénz áll erre a célra rendelkezésre, a minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy nincs külön forrás elkülönítve a kárenyhítésre, és a múlt évhez hasonlóan forrásátcsoportosítással kívánják megoldani a finanszírozást.
A keddi kormányülés után Borókai Gábor kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy több milliárd forintot kívánnak a fagykárok enyhítésére fordítani. Május végén, a felmérések után dől el, hogy pontosan mekkora előleget kapnak azok a gazdák, akik 50 százalékosnál nagyobb terméskiesést szenvednek.
A kormányszóvivő hozzátette, hogy tavaly egymilliárd forintot költöttek hasonló célokra. A gyümölcstermelők remélik, hogy az idei kompenzáció nem lesz olyan egyoldalú, mint tavaly, amikor is az egymilliárd forintból csak az almatermelők egy szűk része kapott.
TöbbletforrásTuri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter a kormányülés után kijelentette, hogy fagykár súlyosabb, mint a tavalyi. Tavaly – az áthúzódó pénzekkel együtt – a Környezetvédelmi minisztérium 4,5 milliárd forinttal segítette a károsultakat.
A feldolgozóipar importra és áremelésre kényszerül
A terméskiesés következményeit egyelőre csak becsülni lehet. Tény, hogy mivel általános volt a fagykár, sok termelőt érintett, a gyümölcsárak jelentős növekedésével kell számolni. A kialakuló árak megközelíthetik a két évvel ezelőtti csúcsot is.
Bár az Alma Terméktanács elnöke cáfolta, hogy komolyabb gyümölcsimportra szorulnánk, a feldolgozók és a beszerzők kritikus felvásárlási gondokkal nézhetnek szembe. Az ipari almából a feldolgozók évente 300-500 ezer tonnát vesznek, meggyből 20 ezer tonnát vásároltak fel tavaly.
A prognosztizált áremelkedés nemcsak a fogyasztók pénztárcáját érintheti mélyen, a feldolgozóknak is megnövekedett költségekkel kell számolniuk. A gyümölcsitalok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Rauch Hungária Kft. beszerzéseit végző Rauch Magyarország Kft. ügyvezetője, Szegedi Gábor egy nehéz sóhajjal felelt a FigyelőNet kérdése, hogy milyen mélyen érinti őket a probléma. Elmondta, nemcsak nekik kell várhatóan importból fedezni szükségleteiket, hanem a többi alapanyagbeszerzőnek ugyanúgy. Az import magasabb beszerzési árat is jelent, a gyümölcsvásárlás költségei átlagosan 20-30 százalékkal is nőhetnek.
Senki nem kerülhet versenyelőnybe
A feldolgozóiparnak az egész ország területéről vásárolják fel a gyümölcsöt, egyik beszerző sem kerülhet előnybe azáltal, hogy kevésbé károsodott termelőkre talál. A költségek mindenkinél nőni fognak, és a feldolgozók az emelkedést átterhelik a végtermékek árára. Az árnövelésnek persze megvannak a korlátai, hiszen a fogyasztók hajlamosak a drágább termék helyett mást választani, a feldolgozóknak ezért ugyanúgy engedményeket kell tenniük, tehát bevételkieséssel kell, hogy számoljanak.
Olvassa el……korábbi írásainakat:
• Agrártámogatás 2002 – Farmer tempó
• Agrárium – nincs közeledés Brüsszel és a tagjelöltek között
• Alapos felkészülés kell az agrárium uniós csatlakozásához
A végterméket értékesítők évente egyszer, januárban szokták áraikban érvényesíteni a költségnövekedést. A következő januárig megtehetik, hogy a nagyobb ráfordítást igényelő termékekre nem írnak ki akciókat, és a kormányzat, illetve a vámhatóság segítségét kérhetik, hogy alakítsanak ki kedvező vámtételeket.
A változatosabb profilú feldolgozóipari cégek kevésbé fogják érezni a fagykár hatásait. A Globus Részvénytársaságot csak mérsékelten érintheti az áremelkedés – mondta el az FN-nek Dunai András igazgató. A végtermékben a költségnövekedést egy az egyben érvényesíteni tudják.
