A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) terveiben régóta napirenden van egy másik tőzsdével való szoros együttműködés, netán egyesülés életre hívása. Ennek érdekében állítólag folyamatos tárgyalások zajlanak lehetséges partnerekkel, ám a részleteket valamelyest is ismerő szakmai berkekből eddig semmilyen konkrétum nem szivárgott ki.
Volt már szó egy Varsó-Prága-Budapest összevonásról, szóba került Bécs neve is, és a FigyelőNet értesülései szerint most Frankfurt tűnik befutónak. Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója egyelőre nem kívánta megerősíteni az információt, de általánosságban beszámolt az ilyen irányú tárgyalásokról, illetve a tőzsde társkeresési szándékairól.
Amit a frankfurti parkettről tudni érdemesA frankfurti a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje, számos alpiacán együttvéve több mint 39 ezer értékpapír van bejegyezve. A bevezetett társaságok száma a Majna parti városban 5777, szemben a BÉT-en megtalálható 53-mal.
A forgalmi adatok ugyancsak nagyságrendileg térnek el. Az azonnali piacon Frankfurtban 1825 milliárd, a Xetra elektronikus piacán pedig 1970 milliárd euró értékben cseréltek gazdát az értékpapírok 2001-ben. Budapest ugyanekkor 3254 milliárd forint, azaz durván 13 milliárd euró értékű forgalmat bonyolított le.
A BÉT teljes kapitalizációja tavaly év végén 7426 milliárd forintra, vagyis mintegy 30 milliárd euróra rúgott, miközben csak a DAX-é, a 30 részvényből álló legismertebb frankfurti indexé megközelítette a 727 milliárd eurót. Ezek után nem kérdéses, milyen szintű változásokat eredményezne a két piac összeházasítása.
Miért lenne jó?
Az ötlet hosszú távon egyaránt javára válna a tőzsdén jegyzett társaságoknak és a befektetőknek- véli Duronelli Péter, a Budapest Befektetési Alapkezelő makroelemzője. Mostani helyzetében ugyanis a BÉT szinte vegetál, új társaságok bevezetése egyelőre nem várható, sőt inkább további kivezetésekre van esély.
A papírok likviditása így nem tud növekedni, a stagnáló forgalom pedig sem a cégeknek, sem a részvénytulajdonosoknak nem hoz hasznot, miáltal maga a tőzsde is fokozatosan veszít jelentőségéből. Persze egy esetleges kormányváltás, az MSZP-SZDSZ tőkepiacbarát politikája ismét új lendületet adhat a hazai értékpapír-kereskedelemnek, ezáltal viszont akár fékezheti is a társkereső kezdeményezéseket.
Egy okos egyesülés jót tenne a piacnak – állítják egybahangzóan más szakértők is. Egy olyan frigy, amelynek hátterében az érintett börzéken forgalmazott papírok kölcsönös vonzereje áll, következményeként pedig a forgalom bővülése várható mindkét tőkepiacon.
A sikeres fúzió kész receptjének hiányában a számba jöhető partnereket egyenként kell kielemezni, a velük való kooperáció előnyeit és hátrányait egyedileg mérlegelni. Mindenesetre egy Frankfurt-Budapest felállás abból szempontból mindenképpen előnyösebb lehet a korábban megszellőztetett regionális elképzeléseknél, hogy lényegesen nagyobb tőkeerőt képviselne bármely regionális konstellációnál.
Homályos részletek
Két tőzsde egyesülése korántsem olyan egyértelmű, mint két “rendes” társaságé, már ami a technikai lebonyolítást illeti. Az ötlet kivitelezése számtalan kérdést vet fel. Milyenek lesznek a tulajdonviszonyok? Szükség van-e tényleges fúzióra vagy elegendő olyan együttműködés megvalósítása, amelynek során a tagok szabadon kereskedhetnek, illetve a jegyzett részvények kölcsönösen jelen vannak egymás piacain? Milyen technikai háttérre van szükség? Ugyanolyan rendszert kell-e használni, vagy lehet a mostaniakat összehangolni?
Az ír és a német tőzsde között például csupán egy technológiai szintű együttműködés van érvényben, amelynek keretében az ír börze is a német kereskedési rendszert használja. Ennél lényegesen magasabb szintű a francia-belga-holland tőzsdék kooperációja, amelyhez mostanában csatlakozik a portugál börze, és hasonló szándéknyilatkozatot tett a varsói is. Ez esetben egy közösen létrehozott holding szervezet áll a háttérben, amelynek révén egységes kereskedési rendszerben, közös piacon mozognak az említett tőzsdék papírjai.
A különböző megoldásoknak egy közös célja van – és Horváth Zsolt szerint ez lebeg a BÉT döntéshozóinak szeme előtt is -, ez pedig a forgalom és a likviditás bővítése. Hogy a hazai befektetők és brókerek új papírokhoz férjenek hozzá, és a magyar részvények is közvetlenül elérhetők legyenek a külföldi befektetők számára.
98-ban másképp voltNégy évvel ezelőtt hasonlóan érzékenyen reagált a tőzsde az első választási forduló eredményeire, ám épp ellentetétes előjellel. A május 10-ei szavazást követő három napon át folyamatosan 200 pontot zuhant a BUX, akkoriban minimálisnak minősülő 12 milliárdos napi forgalom közepette. A fő vesztesek egyike az egyébként kedvező gyorsjelentést publikáló Mol volt. 1998-ban a második forduló sem tudta megnyugtatni a kedélyeket: azt a tényt, hogy a Fidesz vezette kormánykoalíció stabilitása a kisgazdák részvételének függvénye, 693 pontos, azaz 8,7 százalékos zuhanás követte, miközben néhány vezető papír (TVK, Richter, Rába, Pannonplast) kereskedését fel is kellett függeszteni.
Spekulatív hangulat
Hosszú tárgyalássorozat függvénye, hogy milyen jellegű együttműködésre kerül sor Frankfurt vagy más tőzsdék és a BÉT között. A hazai tőkepiac és a BÉT életét azonban rövid távon is jelentős változások alakíthatják át.
Küszöbön a börze részvénytársasággá alakulása, az erre vonatkozó elképzeléseket az április 30-ai közgyűlés fogja hivatalosan is szentesíteni. Az elkészült vagyonértékelések eredményeként már tudható: a leendő társaság alaptőkéje hozzávetőleg 550 millió forint lesz, a cég értékét pontosabban tükröző saját tőke pedig 4,587 milliárd forint.
Mindez persze inkább csak formalitás, érdemben aligha befolyásolja a jegyzett társaságok és a befektetők életét. Utóbbiak most sokkal inkább a választási hajrá okozta spekulatív hangulatra figyelnek, az első fordulót követő héten a forgalomban és a kurzusokban egyaránt észlelhető erőteljes hullámzásra.
