Belföld

Recesszió – rövidesen elfeledhetjük?

A recesszió már korábban elkezdődött, még ha sokan az Amerikát ért terrortámadásokat okolják is. Az Ecostat statisztikái is ezt támasztják alá, legutóbbi felmérése azonban már az alagút végét jelzi.

Recesszió – rövidesen elfeledhetjük? 1Az Ecostat nagyvállalatok körében végzett felmérései már tavaly augusztus óta jelzik, hogy valami nincs rendjén. Egészen pontosan 2001. júliusában mutatott ki az index először igazán nagy visszaesést, amelyet az augusztusi mérés valamelyest korrigált, innentől kezdve azonban egyre élesebb “csúszást” lehetett tapasztalni. A mélypont éppen az elmúlt hónapban volt, akkor a megkérdezett nagyvállalati vezetők csupán 22 százaléka mondta, hogy a hazai gazdaság javuló tendenciát mutat.

A jó idő derűt hordoz

Amint beköszöntött az új esztendő, egyik napról a másikra gyűlni kezdtek a bizakodó előrejelzések. Az alapot az amerikai cégek eredményjelentési időszaka adta: a tavalyi év gyenge mérőszámai után sok társaság erőteljes felfutást ígért. Minthogy az egész recessziós hullám kiindulópontjaként az amerikai technológiai papírokkal kereskedő Nasdaq platformja nevezhető meg, nem csoda, hogy a high-tech szektorból érkező egyre pozitívabb vállalati hírek komoly optimizmusra adnak okot.

Ezt jelzi az Ecostat legutóbbi adata is. Januárban ugyanis 5 százalékpontos emelkedéssel ismét 50 pont felett áll a TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-index. A féléves várakozásokat tükröző mutató szerint a világ gazdasága egyértelműen javuló tendenciára áll. Bár az USA és a nyugat-európai országok már korábban közzétett hasonló indexei szintén pozitív várakozásokat jeleznek, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a makrogazdasági hatások késve éreztetik hatásukat Magyarországon, így megeshet, hogy míg tőlünk nyugatra már egyre jobb számok látnak napvilágot, a hazai konjunktúraindexek hasonló alakulását csak később követi a magyar gazdaság.

A magyarországi kilátásokat tekintve a hazai és a hazánkban jelen lévő külföldi cégek indexe is javult. A cégek idén az export és import további bővülését remélik, igaz, a fejlett ipari országok dekonjunktúrája miatt csak enyhülő mértékben. Ezt alátámasztják a konkrét adatok is. A megkérdezettek 29 százaléka a belföldi kereslet 2002-es bővülésére számít. 41 százalékuk a külföldi keresletet csökkenését, további jelentős hányaduk stagnálását várja.

A fejlesztések és a makrogazdaság

Ha egy vállalat fejleszteni szeretne, új beruházásokra vállalkozna, magától értetődően először pénzügyi forrásait veszi számba, ezek azonban leginkább a makrogazdasági folyamtoktól függnek. A kereslet-kínálat egyensúlya oly mértékben befolyásolja a társaságok piaci helyzetét, hogy céges szinten a legkisebb változás is könnyedén érzékelhető. A bajba jutott társaságok költségcsökkentő programjaikban első helyen természetesen a kutatást és fejlesztést szerepeltetik mint legkönnyebben visszafogható tételt.

A piaci felmérés ismét bebizonyította, hogy ez mennyire igaz. A gazdasági optimizmus terjedésével ismét nagyobb hajlandóság mutatkozik a bővítésre, az eredeti tervek megvalósítására. Míg a tavaly októbertől decemberig terjedő időszakban ez a mutató 45 százalékon stagnált, a fő mutatóval összhangban januárban 50 százalékra ugrott. Ez azért jelent nagy fordulatot, mert a fejlesztési hajlandóság tavaly március óta folyamatosan csökken – a harmadik havi 62 százalékról esett vissza egészen 45 százalékig.

Új próféták virágkora

Aki azt gondolná, hogy a próféták kora már lejárt, nagyon téved. A világ vezető gazdasági és pénzügyi szervezeteinek vezetői majdhogynem egymást túllicitálva tesznek olyan nyilatkozatokat, amelyek a fellendülés közeledtét jósolják.

Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke kedden tért ki az eurózóna idei kilátásaira, és 2,5 százalékos GDP-növekedéssel biztatta a közvéleményt. Ez már csak azért sem nevezhető visszafogott becslésnek, mert Németország mint a térség egyik legfejlettebb gazdasága tavaly az utolsó két negyedévben csökkenő GDP-ről számolt be, ami technikailag recessziót jelent.

A sort igazából Alan Greenspan az amerikai jegybank szerepét belöltő Federal Reserve elnöke nyitotta, aki már január első napjaiban látni vélte hazájának kilábalását a recesszióból. Legutóbb a szenátus költségvetési bizottságának csütörtöki meghallgatásán mondta azt, hogy az USA gazdasága jó úton halad.

A felépülés kulcsaként a raktárkészletek nagyarányú megfogyatkozását és a keresletnövekedést jelölte meg. Megfogalmazásában a raktárkészletek olyan jelentős mértékben lecsökkentek, hogy a leépítések mértékét rövid időn belül csökkenteni kell, ami az ipari termelés fokozódásához vezet. Mindez azonban – a gazdaságpolitikus szerint – csak akkor hozhat eredményt, ha a keresletnövekedés továbbra is a jelenlegivel megegyező vagy ennél is nagyobb mértékű fejlődést mutat.

A “nagyok” véleményének hallatán – úgy tűnik – a magyar kormány is felbátorodott. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács ülése után az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkezendő időszakban évente akár 7 százalékkal is nőhet a hazai GDP. Ugyanitt Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, hogy az év közepére várhatóan 5 százalék alá csökken az éves infláció, és az esztendő végére 4,5 százalékos lesz.

Grafikonok az Adatbányában >>

Ajánlott videó

Olvasói sztorik