Belföld

Budapesti Értéktőzsde – mit hoz az átalakulás?

Nem lesz nyereséges a Budapesti Értéktőzsde attól, hogy részvénytársasággá alakul. Az új tőkepiaci törvényből eredő változás valójában puszta formalitás, ettől senki sem várhatja a forgalom bővülését.

Tízszázalékos limitA tőzsdei vagyonhányaddal rendelkező mostani és volt tőzsdetagok, valamint néhány magánszemély alkotta tulajdonosi körrel még az idén zártkörű részvénytársasággá alakul a BÉT – döntötték el az úgynevezett előkészítő közgyűlésen. Az egyes részvényesek legfeljebb tíz százalékot birtokolhatnak majd, ám ez a korlát egyelőre a legmagasabb, megközelítőleg 7 százalékos vagyoni hányadot birtokló Magyar Nemzeti Bankot sem érinti.

A január 31-ei fordulónapra készítendő vagyonmérlegre és vagyonleltárra, továbbá a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) új alapító okiratára várhatóan tavasszal adja áldását a következő rendkívüli részvényesi fórum, az átalakulási közgyűlés. A folyamat végére pedig a cégbírósági bejegyzés tesz pontot, és ezzel párhuzamosan tisztújításra is sor kerül.

Kétmilliárd talált pénz?

Az előkészületek legkényesebb pontját a tőzsde tőkéjének meghatározása, vagyis eszközeinek átértékelése jelenti. Ezen belül is a KELER Rt.-ben tulajdonolt 25 százalékos üzletrész piaci értékének megítélése.

Ez ugyanis jelenleg 125 millió forint értékben szerepel a BÉT könyveiben, miközben a KELER Rt. 9,7 milliárd forintnyi saját tőkéjéből származtatott 25 százalékos részesedés ennek többszörösére, 2,4 milliárd forintra rúg. Az átértékelés tehát akár 2 milliárd forintot meghaladó összegben is növelheti a tőzsde vagyonát. Igaz, ez a leendő részvényesek tulajdoni hányadát nem befolyásolja.

A törvény betűje

A BÉT részvénytársasággá alakulását a január 1-jétől hatályos új tőkepiaci törvény teszi lehetővé, illetve 2003. végére kötelezővé. A szóban forgó törvény horderejét és komplexitását mutatja, hogy többek között az értékpapírtörvényt és a befektetési alapokról szóló törvényt is hatályon kívül helyezi, illetve jelentős mértékben módosít számos más jogszabályt.

A törvény deklarált célja egyebek mellett a tőkepiac fejlődésének elősegítése, valamint nemzetközi versenyképességének javítása. De e törekvéseket a mainál tőkeerősebb piaci szereplők, derűsebb befektetői kedv és hosszú távú bizalom híján aligha tudja megvalósítani.

Folytatódik a pangás

Budapesti Értéktőzsde – mit hoz az átalakulás? 1Márpedig a múlt év tendenciái vélhetően idén is folytatódnak. A BÉT közgyűlésén ismertetett tervekben változatlan nemzetközi tőkepiaci helyzettel számolnak, a hazai részvényforgalom pedig a tavalyi 5,7 milliárdos átlagnál is gyengébb: a napi 5 milliárd forintot sem haladja meg. Ennek fényében nem meglepő, hogy a 2001-es tervektől is elmaradó bevételek (1,479 milliárd) idén várhatóan még tovább, 1,366 milliárd forintra apadnak.

Mindeközben a költségek és ráfordítások együttesen várhatóan 1,589 milliárd forintot tesznek majd ki idén, szemben a tavalyi 1,706 milliárd forinttal. Az átalakulással járó többletkiadások meghaladják a 21 millió forintot. Az előzetes adatok alapján tehát elmondható, hogy a BÉT 2001-ben és idén is veszteséggel kell, hogy szembe nézzen: tavaly 228 millió, ebben az évben pedig 224 millió forintnyi hiánnyal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik