Új korszakStumpf István “új korszak hajnalának” nevezte a liberalizáció kezdetét, december 23-át az ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón. A jogi háttér megteremti annak feltételét, egyrészt: hogy olcsóbb, jobb minőségű, nagyobb választék álljon a fogyasztók rendelkezésére. Másrészt: hogy ne csak a szolgáltatás, hanem az infrastrukturális alapú verseny is élénk legyen, és hogy a távközlési cégek érdekeltek legyenek a beruházásokban, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedés dinamikájának fenntartásához. Harmadrészt pedig: érdekeltté teszi mind a már koncessziót szerzett, mind az újonnan piacra lépő szereplőket – mondta a kancelláriaminiszter.
A telefon-előfizető bosszúsan az asztalra dobta a távközlési szolgáltatók távolsági és nemzetközi tarifáit összefoglaló információs anyagot. A távközlési piac megnyitása után fél évvel több mint száz különféle szolgáltató kellette magát, ám ahhoz, hogy áraik között eligazodjon és kiválassza négyjegyű előhívójukat, első nekifutásra a két diploma kevésnek bizonyult. Percekig számolgatott, de nem tudta eldönteni, hogyan lenne a legolcsóbb a negyedórás telefonbeszélgetés.
Végül maradt a bevált módszer. Miközben tárcsázta a nulla-nullát, arra gondolt: Németországban két évvel korábban már telefonhoz kapcsolható mikroszámítógép választotta ki, melyik telefontársaság hálózatán lehet a legolcsóbban elérni a hívott vidéki vagy éppen külföldi számot.
Az ilyen, a távközlési piac megnyitása nyomán az előfizetőkre váró kellemetlenségeket előrevetítő példák ma még puszta fikciók. Az viszont tény, hogy elméletileg már csak néhány nap van hátra az új távközlési törvény és a hozzá kapcsolódó kiegészítő rendeletek hatályba lépéséig.
Rendeletekre várvaA hatósági árakról szóló rendeletek kivételével minden szükséges jogszabály megjelenik december 23-áig – ígérte Desewfy Anna, a jogszabályt előkészítő Hírközlési Főfelügyelet (Hif) főcsoportfőnöke. Nyilvánosságra hozzák többek között a hálózati szerződésekről, a hálózati szolgáltatások költségszámításáról, illetve a számviteli szétválasztásról szóló rendeletet is. Az egyetemes szolgáltatások – azaz a már koncessziót szerzett cégek által jelenleg nyújtott alapszolgáltatások – árát a kormány központilag határozza meg, az erről szóló törvény január 1-jéig készül el.
A december 23-án egyelőre csupán jogtechnikailag lezajló liberalizáció számos új lehetőséget ígér. Az első újdonságokra azonban legalább fél évet várniuk kell az előfizetőknek, s előre borítékolható az is, hogy a távközlési verseny beindulásával együtt járó változásoknak nem mindenki örül majd egyformán.
A telefonpiac megnyitása után az előfizetők hónapokig szinte semmiféle változást nem érzékelnek majd. Később viszont annál többet. A Matáv monopóliumának megszűnését követően a verseny elsőként a belföldi és nemzetközi távhívás területén indul majd meg. Az elemzők prognózisai szerint a belföldi távhívás tarifái a jelenlegiek felére eshetnek vissza, a nemzetközi telefonhívások percdíja pedig 30 százalékkal mérséklődhet 2002-ben. A távolsági telefonálás általános árszínvonala a hagyományos telefóniában a jelenlegi nagy konkurens, az internet alapú (IP) megoldáséval lesz azonos.
A kormány nem az ingyenes internetre alapozJanuár elsejéig elkészül az internetezés díjának a távközlési és az internetszolgáltató közötti megosztásáról szóló rendelet is – mondta el Desewfy Anna. Mivel az internetezés hatósági áras lesz, a kormány határozza meg a távközlési percdíját. Az internetezésből származó bevételt úgy kívánják elosztani, hogy mindkét szolgáltatónak jusson belőle, de az internetszolgáltatónak kevesebb. Az ingyenes szolgáltatók azonban radikális álláspontot képviselnek: ahhoz, hogy nyereségessé váljanak, 40-50 százalékos hányadra tartanak igényt. Stumpf István szerint nem ajánlatos, hogy az ingyenes szolgáltatók túl nagy részesedést hasítsanak ki. Bár aktív felhasználói táboruk több tízezerre rúg, de a többség a munkahelyi internet mellett, másodlagos lehetőségként használja a szolgáltatást. A kormány a nemzetközi tendenciák alapján nem az ingyenes szolgáltatástól várja az internet széles körű elterjedését. Stumpf azt is elmondta, hogy tárgyalnak a Matávval csúcsidőn kívüli, óránként 150 forintos szolgáltatásának fenntartásáról.
A távolsági telefonhívások lebonyolítására számos szolgáltató vállalkozik majd. A Matáv mellett ezen a területen biztosan igyekszik majd növelni piac részesedését a Vivendi és a PanTel is. A nagy társaságokon kívül azonban több tucat kisebb cég fellépésére is számítani lehet. Csupán az IP-telefóniával próbálkozó vállalkozásokból több mint hatvanat tartanak nyilván a Hírközlési Főfelügyeletnél (Hif).
A szolgáltatóbőséget a telefonálók elsősorban a távolsági előhívók megjelenésén és nagy számán mérhetik majd le. Azon pedig legfeljebb bosszankodhatnak egy keveset, hogy a nulla-hat vagy a nulla-nulla után először egy négyjegyű előhívót kell tárcsázniuk, és a már megszokott körzetszám, illetve maga a hívott szám csak ezt követheti.
Az sem könnyíti meg igazán a helyzetet, hogy a távolsági szolgáltatások piaca nem lesz olyan összetett, mint amilyen a jogszabályok szerint lehetne. A mobiltelefon-szolgáltatók ugyanis az európai tendenciáknak megfelelően feltehetően nem játszanak majd meghatározó szerepet a nemzetközi telefonálásban.
