Január másodikára átfogó sztrájkot terveznek a francia bankok – nem kis stratégiai érzékkel. Ez ugyanis az első munkanap, az első nap az új évben, amikor az üzletek és a pénzintézetek nyitva vannak. Mégpedig abban a nevezetes 2002-es esztendőben, amikor az új közös európai valuta, az euró megjelenik a készpénzforgalomban is.
Elkél a segítségA francia bankok már korábban bejelentették, hogy a közös európai valuta bevezetését úgy szeretnék megkönnyíteni, hogy 50 ezer fiatalt alkalmaznak idén decembertől egészen a következő év áprilisáig. A többletmunkaerő betanítása rengeteg időt és pénzt emészt fel, de bevetésével jelentősen meggyorsulhatnak a banki folyamatok. Ám a sztrájk bejelentése egyelőre kérdésessé teszi az egész folyamatot.
A szervezők (az öt legnagyobb francia bank állt össze) több mint egy hónappal a sztrájk tervezett időpontja előtt bejelentették szándékukat, azért, hogy a munkáltatók és a hatóságok időben felkészülhessenek a fennakadásokra. Vagy inkább azért, hogy megjöjjön a hajlandságuk elfogadni a feltételeket. Amennyiben ugyanis a sztrájk megvalósul, az nemcsak az euróval kapcsolatos banki folyamatokat akasztaná meg az átállás első napján, hanem árnyékot vetne az egész euró-projektre minden francia szemében. A pénztörténet legnagyobb vállalkozásánál pedig – 12 ország vezeti be egyidejűleg az új fizetőeszközt – ezt nem lehet megengedni. A francia bankok így meglehetősen jó alkupozícióban vannak.
Munkahelyi problémák
Az öt bank mögött ott áll Franciaország harmadik legnagyobb szakszervezete, az CFDT, erős támogatásáról biztosítva a pénzintézeteket. Az ügy érdekessége, hogy ugyancsak a CFDT áll a francia nemzeti bankban szintén január másodikára szerveződő sztrájk mögött is.
De mi ellen tiltakoznak a pénzintézeti dolgozók? Szeretnék, ha a bérek és a túlórák elszámolása igazodna az új, 35 órás munkahéthez, és elégedetlenek a bankfiókok biztonságával is. Az utóbbi hónapokban ugyanis megszaporodtak a fegyveres bankrablások, nem ritka, hogy a bűnözők komoly nehézfegyverekkel (például vállról indítható rakétával) állítanak be a bankfiókokba.
Valami gond bizonyosan lehet a biztonsággal, ugyanis a fegyveres őröket biztosító cégek, és a pénzszállítók képviselői is sztrájkot terveznek, nem meglepő módon az euró bevezetésének időszakában. A sztrájkot szervezők egyik képviselője ezt mondta a Finacial Timesnak: “ha a menedzsment továbbra is süket a kéréseinkre, akkor nincs más lehetőségünk, mint hogy megzavarjuk az euró bevezetését.”
Akinek sikerül és akiknek nemHalil Yurtsever, egy jól felfegyverzett német kamionsofőr társaival együtt közel 2 millió eurót rabolt el, amikor Németországban feltartóztatott egy pénzszállító konvojt. A német és francia rendőrség több hasonló kísérletről is beszámolt, ám a rablókat sikerült elkapniuk. Azt azonban ők is elismerték, hogy hiába a szigorú őrizet és az elővigyázatosság, biztosan lesznek olyan banditák, akik komoly összegekkel lóghatnak meg.
A nagy eurórablások
Mint egy B kategóriás amerikai akciófilm – ismerte el a Business Week magazinnak Salvatore Barilaro, az olasz Bari városának polgármestere a szeptember végi eurórablás körülményeit firtató újságírói kérdésre. Álarcos, Kalasnyikovval felfegyverzett banditák faltörő kossal betörtek egy szigorúan őrzött postai raktárba, és 80 kilónyi, a pénzverdéből frissen érkezett euróérmét vittek el, közel 5 millió euró értékben.
A helyi rendőrség perceken belül a helyszínre érkezett, ám a menekülő rablók acéltüskéket dobáltak az útra, így az őket üldözőbe vevő első rendőrautó azonnal defektet kapott, a többiek pedig hátulról beleszaladtak. Közel 20 rendőrautót blokkoltak így a rablók, akik ezután kényelmesen eltűnhettek a helyszínről.
A Bariban történt rablás az európrojekt vezetőinek legrosszabb álmát váltotta valóra: a 315 milliárd dollár összértékű euró bankjegyek és érmék szállítása és bevezetése felkeltette a bűnözők érdeklődését. Az EU hivatalos rendőrsége, az Europol és nemzetközi társszervezete, az Interpol jóelőre jelezte, hogy az átállás okozta nagy zűrzavarban (egyszerre kell kétfajta, a nemzeti és a közös valutát kezelniük a boltosoknak) a bűnözők a legegyszerűbb trükkökkel is komoly összegeket zsákmányolhatnak.
Eltűnt minta
Szakértők szerint a jelentősebb eurórablások és bűntények mögött szervezett bűnözőcsoportok, maffiák állnak. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy még 1998-ban ellopták egy, az euró bankjegyek nyomtatásához szükséges biztonsági hologram mintáját. A hologramot azóta módosították ugyan, ám egyesek szerint az ellopott példánnyal is lehet olyan bankjegyeket készíteni, amelyek alkalmasak a megtévesztésre.
Az Interpol azt sem zárja ki, hogy orosz segítséggel Bulgáriában esetleg már most hamis eurós bankjegyeket nyomtatnak, amelyeket a korábbi Jugoszlávián át próbálnak majd eljuttatni az EU-ba. A balkáni régió amúgy is az egyik legproblematikusabb térség, mivel sok helyen a német márka is hivatalos vagy félhivatalos fizetőeszköznek számít, így akár több százmillió márka “átmosására” is fel kell készülni. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az euró bevezetésével amúgy is könnyebb dolguk lesz a bűnszervezeteknek, hiszen nem kell a pénz átváltásával fáradozniuk.
Áremelkedési félelmekSokan attól félnek, hogy az átárazódás miatt a termékek drágábbak lesznek. Ami korábban ugyanis kerek összegbe került, az euróban számítva már nem az, a boltosok pedig felfelé szeretnek kerekíteni. Írországban például egy buszjegy általában 1,05 fontba került eddig, amit két érmével ki lehetett fizetni. Az új ár azonban januártól 1,33 euró lenne az átváltás szerint, amihez legalább 5 érme kell, így elképzelhető, hogy 1,4 vagy 1,5 euróra kerekítik a buszjegy árát. Spanyolországban egyedül a lottó áráról lehet tudni, hogy nem emelkedni, hanem csökkenni fog. A jelenleg 200 pesetába kerülő szelvény ugyanis 1,2 eurónak felel meg, a szerencsejáték társaság így a kerek 1 euróra, azaz 166 pesetára viszi le az árat.
Szegényebbek lesznek?
Az euró bevezetésekor komoly pszichológiai hatásokra is fel kell készülni. Közgazdászok ugyanis attól félnek, hogy az új pénz, mivel teljesen más nominális értékekkel jár az élet minden területén (árak, bérek), eleinte elbizonytalanítja majd a lakosságot, így a vásárlási kedv is mérséklődni fog. Ráadásul éppen akkor, amikor az európai gazdaság amúgy is nagy bajban van, és szükséges lenne, hogy a lakossági fogyasztás növekedése segítse a talpraállását.
Írország kivételével ugyanis minden eurózónabeli tagállam lakossága ugyanabban az élményben lesz kénytelen osztozni: Németországtól kezdve (ahol egy euró körülbelül két márkát ér) Olaszországig (1936 líra) mindenhol kevesebb lesz számszakilag a fizetési borítékban.
Paddy Miller, a barcelonai IESE üzleti iskola tanszékvezetője szerint a spanyolok eleinte úgy fognak tekinteni az euróra, mint valami idegen pénzre. “Sok időt fog elvenni, amíg az emberek megbarátkoznak az új pénzzel. És amíg nem tudatosul bennük az euró pontos értéke, addig óvatosabban fogják költeni is.”
Sok görög például két-három 100 eurósban fogja megkapni ezentúl a fizetését, szemben a korábbi 5 és 10 ezer drachmás bankjegyekkel. A vékonyka boríték pedig sokak számára nagy sokk lesz, szegényebbnek fogják magukat érezni, és jobban spórolnak majd. Egyes görög közgazdászok szerint az emberek nagy része éppen ezért minél kisebb értékű bankjegyekben kéri majd ki fizetését. A kormány folyamatosan kommunikálni próbál a lakossággal, hogy az emberek elhiggyék: a kevesebb többet jelent.
Az olaszok máshogy gondolkodnak
Olaszországban azonban, ahol a legnagyobb eltérésre kell felkészülni, más véleményen vannak a szakértők. A lakosság korábban milliókban és tízmilliókban gondolkodott, most pedig átáll tízes és százas nagyságrendre. “Ez pedig azt az érzetet fogja kelteni az emberekben, hogy kevesebb pénzt költenek el – vélekedik Gianluigi Mandruzzato, az Intesa-BCI közgazdásza -, így akár nagy robbanás is várható a fogyasztói költekezés terén.”
