Olvassa el……a FigyelőNet cikkeit Afganisztánról:
• Az afgán áfium elleni orvosság
• Nem klasszikus háború
• Afganisztán a világhálón
• A bin Laden család üzletei
• Bin Laden, a tőzsdeguru?
Kabulban visszatért az élet a normális kerékvágásba. Az afgán férfiak egyre-másra vágatják le szakállukat, ami már eleve elképzelhetetlen lett volna a militáns tálib rendszer alatt. Zene szól a régóta elnémult rádiókból, hosszú sorok kígyóznak a betiltott filmeket játszó betiltott mozik előtt. Négy év szünet után az országos tévécsatorna is sugározni kezdett. Ráadásul az első ünnepélyes adást első ízben nem burkába (a csador helyi változata) burkolt nélküli nő vezette. Korábban az ilyen nyilvános megjelenésért súlyos büntetés járt.
Egy szobában
Afganisztán azonban olyan gazdasági és politikai mélyponton van, ahonnan a kilábalás csak évek, sőt valószínűleg évtizedek múlva lehetséges. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek továbbra is össze kell tartaniuk, ha a katonai győzelem után békét akarnak teremteni. A tartós fegyverszünet valószínűleg oldaná az amerikai “betolakodók” keltette félelmet az egész iszlám világban.
Mielőtt megkezdődik az afganisztáni újjáépítés, a nemzetközi közösség első feladata az, hogy az ország különféle erőit tárgyalóasztalhoz ültesse. Ha a történelem jelent ebben valamiféle útmutatást, ez korántsem lesz egyszerű. Biztató, hogy a különféle afganisztáni csoportokat az amerikai diplomáciai és katonai erőfeszítések nyomán sikerült egy szobába terelni. Hétfőn mintegy 30 kiválasztott afgán vezető részvételével konferencia kezdődött Bonnban Afganisztán újjáépítéséről.
Iszlám békefenntartók
Az ENSZ képviselői a tanácskozástól azt remélik, hogy megegyezés születhet egy jövőbeli kormány alapjairól, amelybe beletartoznának a déli pastuk és az Északi Szövetséghez tartozó – s már a fővárost is ellenőrző – tadzsikok és üzbégek. Annak biztosítékát, hogy a törzsi háborúzás nem kezdődik újra, az ENSZ abban látná, ha Törökország vagy az iszlám világ egy másik állama – a koszovói békefenntartók mintájára – két évig őrizné a békét Afganisztánban.
Ha a törzsek megegyeznének a hatalommegosztást illetően – itt persze különösen indokolt a feltételes mód használata – az ENSZ az újjáépítésre koncentrálhatna. A nemzetek szövetsége pénzügyi koalíció felállítását tervezi. Az adományozók csoportját az Egyesült Államok és Japán vezeti majd, de benne lesz több más fejlett ország is. A világ vezető hatalmai kisebbfajta “Marshall-tervet” készítenek elő Afganisztán megsegítésére.
Veszélyes zóna
Szakértők szerint az újjáépítés nem állhat meg Afganisztán határainál. Az ország ugyanis a világ egyik legveszélyesebb régiójának epicentrumában található. A szomszédos Üzbegisztánnak, Tádzsikisztánnak és Pakisztánnak rengeteg olyan gondja van, amely hasonlít az afganisztáni problémákhoz: lázadások, szegénység, kétségbeesés – ezek bázisán ereszthetett gyökeret a tálib rendszer.
Ha nem sikerül javítani sorsukon, munka nélküli fiatalemberek ezrei kereshetnek menedéket a térség hadurainál és molláinál. Ezt elkerülendő, Washington már most adósságkönnyítéssel igyekszik Pakisztán kedvében járni. Az Egyesült Államok, Japán, illetve a fejlett államok közössége hasonló előnyöket kínál majd fel Közép-Ázsia számára is.
