Belföld

Későn hat a gyorsítás?

A kormányzat növekedésösztönző intézkedései csak hosszabb idő után növelik a bruttó hazai terméket. A gazdaságkutatók emiatt 4 százalékot nem meghaladó GDP-bővülést prognosztizálnak 2001 egészére.

A gazdaságelemzők egyre kedvezőtlenebbül ítélik meg a magyar gazdaság növekedésének idei kilátásait. Amíg három héttel ezelőtt publikált prognózisában az Ecostat még 4,3 százalékos GDP-bővülést várt erre az évre, a múlt héten a Kopint-Datorg és a GKI már csak négy százalékos növekedést tart valószínűnek. A Pénzügykutató Rt. pedig 3,9 százalékkal számol tegnap napvilágot látott előrejelzésében.

Lassabb növekedés, visszafogottabb derűlátás

Az erősödő borúlátást alátámasztja a GDP alakulásáról közölt második negyedévi adat is, amely lassuló dinamikáról tudósít. Amíg 2000 egészében a növekedés 5,2 százalék volt, addig 2001 első három hónapjában 4,4 százalék, a második negyedévben pedig 4,0 százalék jött össze.

Ehhez képest a kormányzat továbbra is optimista. A pénzügyi tárca legutóbbi prognózisa ugyan a korábbiaknál visszafogottabb volt, ám még így is 4,5 százalékos GDP-növekedésre számít 2001-re.

Olvassa el……korábbi írásunkat:

Az Ecostat továbbra is optimista

Az Ecostat a leginkább bizakodó

Az Ecostat nemrégiben még úgy vélte, hogy a magyar gazdasági növekedést nem veti vissza jelentősen a nyáron bekövetkezett ipari termeléscsökkenés sem. Ez ugyanis alapvetően átmeneti jelenségnek vélték. Konjunktúra-felméréseik szerint ugyanis a legnagyobb feldolgozóipari cégek az utóbbi időben újból növelték megrendeléseiket.

Ehhez képest viszont a Pénzügykutató szakértői számára nem vitás, hogy a szeptember eleji rendkívüli események által felerősített dekonjunktúra mikor szűnik meg. Ők ezt legkorábban 2002 második negyedévére várják. Rossz esetben azonban az is elképzelhető, hogy a negatív folyamatok 2002 végéig hatnak.

Az uniós konjunktúrától viszont nagymértékben függ a magyar ipar, amely a GDP mintegy harmadát állítja elő. Ezzel párhuzamosan a nemzetgazdasági beruházások is mérséklődő ütemben gyarapodnak. Tavaly 6,6 százalékkal nőtt a beruházási teljesítmény, az idén az első negyedben 5,3, a második három hónapban pedig már csak 3,6 százalékkal. Az év egészére pedig egyaránt hat százalék alatti teljesítmény-bővülést várnak a kutatók, a várható kormányzati élénkítés ellenére is.

Útkilométerek, forintmilliárdokA kormány döntése értelmében 2001 hátralévő részében és 2002-ben a már elkezdett munkálatokon kívül összesen 302 milliárd forint értékben kezdenek hozzá 271 kilométer közúthálózat építéséhez. Ebből 204 milliárd forint értékben öt, összesen 132 kilométer hosszú új gyorsforgalmi út épül, emellett 98 milliárd forint értékben 18 új, településelkerülő út is épül, valamint 19 egyéb fontos közúti kapacitásbővítő beruházás is elkezdődik – jelentette be Fónagy János közlekedési miniszter. A fejlesztések finanszírozásáról a Magyar Fejlesztési Bank Rt., végrehajtásáról pedig a Nemzeti Autópálya Rt. gondoskodik.

Jönnek a kormányzati beruházások

A csökkenő vállalati beruházási kedvet az állam maga próbálja meg pótolni, érezhetően bővülő kormányzati beruházásokkal. A kormány a héten elfogadott egy, a Széchenyi-tervet kiteljesítő, újabb 7 pontból álló elképzelés-csomagot.

Ennek két fő pontja az út- és a lakásépítés felfuttatása. Elhatározták az úthálózat gyorsított fejlesztését a következő 15 hónapban. Az újlakás-létesítési kedv növelése érdekében a kiegészítő kamattámogatású hitelt csökkentik, a használt lakások megvásárlásánál pedig a jelzáloglevél kamataira újabb egyszázalékos támogatást nyújt a kormányzat. Az intézkedések várhatóan november elsején lépnek életbe. A használt lakások megvásárlásánál igénybe vehető adókedvezmény növelése pedig a jövő év elejétől érvényes.

A további lépések inkább csak hosszabb távon ható ösztönzést adnak. Ilyen a Mehib Rt. és az Eximbank garanciavállalásának kiterjesztése a beszállítókra és a turisztikai vállalkozásokra. Az 50 fő alatti vállalkozások által igénybe vehető nagyobb beruházási adókedvezmény szintén csak jelentős idő elteltével hat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik