Az utóbbi hónapokban érezhetően lassult a világgazdaság növekedési üteme, és ez nem hagyta érintetlenül Magyarországot sem. Ez a tapasztalat arra ösztönözte a gazdaságkutatókat, hogy visszavegyenek korábbi prognózisaikból. A fontolva haladás legújabb példája a Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, amely korábbi prognózisából engedve 2001-re 4,3 százalékos GDP-növekedést vár, jövőre pedig 4,2 százalékkal számol.
Visszafogott várakozásAz elemzők egyre óvatosabbak a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban, holott az inflációs és egyensúlyi prognózisok továbbra is kedvezőek – derül ki a Reuters hírügynökség legújabb felméréséből. A prognoszták szerint az amerikai és a nyugat-európai gazdaság lassulása egyértelműen negatívan hat Magyarországon is. A többség arra számít, hogy a magyarországi GDP idén 4,29 százalékkal, jövőre pedig 4,47 százalékkal bővül. Idén az első negyedévben a bruttó nemzeti termék 4,4 százalékkal, a második negyedévben pedig 4,0 százalékkal gyarapodott. A piac a folyó fizetési mérlegben a vártnál nagyobb júliusi, 191 millió eurós többlet után augusztusra mintegy 35 millió eurós szufficittel számol. Az év egészében pedig 1,95 milliárd euró hiány várható. A következő esztendőre 2,6 milliárd eurós deficitet várnak. Az Egyesült Államokat ért terrortámadások nem használtak a magyar valutának. Az elemzők várakozása szerint az euró október végén 254 forintba, december végén pedig 252 forintba kerül. Véleményük szerint – bár az MNB korábban erősebb forinttal számolt – gyengébb forint esetén is megvalósulnak a jegybank inflációs elképzelései. Az elemzők decemberre a hó/hó inflációt 7,57 százalékra várják.
Egyensúlyi növekedés
Az intézet úgy fogalmaz idei negyedik negyedéves jelentésében, hogy a magyarországi GDP növekedése idén ugyan néhány tizedszázalékkal elmarad a tavalyitól, de így is fennáll a magyar gazdaság két százalékpontos előnye az unió országaihoz képest. A jövő évre ehhez hasonló mértékű bővüléssel számol, a GDP-bővülést 4,2 százalékra teszi. A kutatók nem tartanak világméretű recessziótól. Úgy vélik ugyanis, hogy a legrosszabb elkerüléséhez adva van minden intézményi és financiális feltétel.
A szakértők szerint a magyar gazdaság kilátásai az utóbbi hetek eseményei ellenére jók, mivel a növekedés továbbra is egyensúlyi pályán halad. Az infláció fokozatos, ám érezhető mérséklődése a folyó fizetési mérleg finanszírozható romlása mellett zajlik. Eközben egyenesen erőteljesnek számít a várhatóan 4,3 százalékos gazdasági növekedési ütem.
A magyar gazdaság fejlődését természetesen más irányba téríthetik egyes világgazdasági fejlemények. Itt elsősorban az Egyesült Államokat ért terrortámadások miatti válaszlépések jöhetnek szóba. Ezek mértéke azonban erősen bizonytalan. Egy biztos: ha az olajár nem lép ki tartósan a 20-22 dolláros sávból, a magyar gazdaságot minimális külső negatív hatás éri.
Fõbb makroökonómiai
változók* |
|||
2001
|
2002
|
||
Bruttó hazai termék (GDP)
|
4,3%
|
4,2%
|
|
Végsõ fogyasztás
|
4,7%
|
4,5%
|
|
Lakossági fogyasztás
|
5,1%
|
5,0%
|
|
Közösségi fogyasztás
|
1,7%
|
1,3%
|
|
Állóeszköz-felhalmozás
|
5,5%
|
7,7%
|
|
Bruttó felhalmozás
|
5,1%
|
7,2%
|
|
Belföldi felhasználás
|
4,7%
|
5,4%
|
|
Export
|
14,4%
|
11,9%
|
|
Import
|
14,6%
|
13,3%
|
|
Infláció
|
9,3%
|
7,5%
|
|
* változatlan áras növekedési
index, elõzõ év azonos idõszaka=100 |
|||
Forrás: GM
|
Az ipari termelés megtorpant, élénkül a belső kereslet
A magyar gazdasági növekedést nem veti vissza jelentősen a nyáron bekövetkezett ipari termeléscsökkenés sem, mivel ez alapvetően átmeneti jelenség – gondolják az Ecostat kutatói. A száz legnagyobb feldolgozóipari vállalat megkérdezésével készülő konjunktúra-felmérések adatai szerint ugyanis a cégek az utóbbi időben megrendeléseik újbóli növekedéséről adnak számot. Mi ez, ha nem a további konjunktúra előszele?
Az utóbbi esztendőkben elért 15-25 százalékos éves ipari termelésbővülés azonban már nem ismételhető meg. A rossz nyári teljesítmény miatt az ipar termelése idén minden bizonnyal egyszámjegyű mértékben nő: 6-7 százalék lehet.
Az Ecostat alapvetően elégedett a gazdaságpolitikával. A hosszú távú árstabilitást megfelelően szolgálja ugyanis a jegybank által folytatott monetáris politika, míg a fiskális politika beruházásra ösztönöz, miközben a reáljövedelmek jelentős növelése révén bővíti a belföldi keresletet.
Az év első felében megindult erőteljes reálkereset-növekedés tovább tart. Ennek következményeként öt százalékkal nő idén és jövőre is a lakossági fogyasztás. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás volumene alig 1-2 százalék közötti bővülést produkál majd.
Fékez a forintAz Ecostat szerint a forint májusban elkezdődött, átmenetileg 10 százalékot is elért erősödése valószínűleg mérséklődik. A következő hónapokban a forint árfolyama várhatóan a sáv erős oldalán, a centrumtól 5-6 százalékpontra ingadozik majd. Ez a mérték elfogadható és kezelhető a gazdaság egésze számára. Ha nagyobb külső sokk nem lesz, a következő hónapokban jegybanki intervenció nem várható.
Kezelhető marad a mérlegek hiánya
A kivitel és a behozatal dinamikája továbbra is magas marad, a kettő közti különbség pedig csak lassan nő. Ha minden jól megy, a behozatal nem bővül drasztikusan. A külkereskedelmi mérleg hiánya pedig csak olyan mértékben nő, hogy nagyobb eladósodás nélkül biztonságosan finanszírozható legyen.
A többi mérlegek hiánya szintén kezelhető marad. A folyó fizetési mérleg idei hiánya 2,2 milliárd euró lehet, a jövő évben pedig 2,9 milliárd euróra nő majd. A választások ellenére ellenőrzött ütemben nő a költségvetési hiány. A GDP százalékában az idei 2,5 százalék után 2002-ben 2,3 százalék várható.
Az infláció alakulásra szintén nem lehet sok panasz – jósol az Ecostat. A kutatók szerint az árszínvonal emelkedése idén az utolsó negyedévben tovább mérséklődik, az éves átlagos érték pedig 9,3 százalék lesz. Ez ugyan nagyobb a jegybank által vártnál, ám érezhető csökkenés a korábbiakhoz képest. A következő évben pedig tovább tarthat a dezinfláció. A csökkenés mértéke 2 százalékpont lehet. Ennek eredményeként a jövő évi átlagos fogyasztói infláció 7-7,5 százalékos lehet.