Mondja el……véleményét a FigyelőNeten! >>
Olvassa el elemző anyagainkat is!
•A terrortámadás gazdasági hatásai
•Katasztrófa után – hogyan tovább?
•Gyorsan reagál a gazdaság
•Hazafias kötelesség fogyasztani
Bár a részvénypiacok alakulása elhanyagolható kérdésnek tűnt a múlt keddi tragédia árnyékában, ma, ahogy megnyitottak az amerikai tőzsdék, minden befektető a következő kérdést teszi fel magának: mit csináljak a részvényeimmel? A kereskedés elindultával választ kaptunk a kérdésre: a börzéken nagy eladási hullám kezdődött.
A Nasdaq és a Dow több mint 7, a S&P 500-as pedig közel 5 százalékot esett hétfőn, a tragédia utáni első kereskedési napon. A várakozásoknak megfelelően a biztosítókat és a légitársaságokat viselte meg leginkább a kereskedés újraindulása, de zuhant az American Express, a Boeing, a Walt Disney, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a General Electric árfolyama is.
(Részletes árfolyamok >>)
“A zuhanás nem nagy meglepetés – mondja Stephen Gauthier, egy befektetési alap kezelője – hiszen a hosszú távra befektetők most nincsenek jelen a piacon”. Pedig minden ezen múlott.
Ellentétes véleményekA múlt héten érdekes vita volt megfigyelhető az amerikai közgazdászok körében. Míg egyesek a minél hamarabbi tőzsdenyitás mellett emelték fel szavukat, azzal érvelve, hogy a hosszú zárva tartás csak növeli a bizonytalanságot, addig mások éppen az ellenkezőjét mondták. Szerintük időt kell hagyni a hivatalos szerveknek, hogy mindent megtegyenek a piacok megnyugtatása érdekében, és a kereskedést csak ezután kell elkezdeni. Az értékpapírpiaci felügyelet ez utóbbi álláspontot képviselte.
A piaci elemzők egyöntetűen arra számítottak, hogy amint kinyitnak az értékpapírpiacok, nagy kezdeti árfolyamesést lehet majd megfigyelni. Bár az előrejelzéseknek nem sok értelmük volt a mostani válságos időben, azért többféle véleménnyel lehetett találkozni: a nagy áresést az amerikai befektetők patriotizmusa állíthatja meg, a nyugodt kereskedést azonban a nagy félelem miatt nem tudják elképzelni.
Nagy brókercégek – a Goldman Sachs, a Credit Suisse First Boston – befolyásos elemzői nem is nagyon nyilatkoztak a várható eseményekről. Mindenki tudta, hogy az árak alakulása nagy részben a befektetők bizalmán múlik. Éppen ezért a hivatalos szervek, a brókerházak és a tőzsdén jegyzett cégek mindent megpróbáltak, hogy megnyugtassák a piacot, és hogy elejét vegyék a nagy áresésnek.
Válságok és a Dow JonesA Ned Davis Research nevű cég 28 krízishelyzetet (háború, terrortámadás) vizsgált meg az utóbbi 50 esztendőben. A számok azt mutatják, hogy a Dow Jones negatívan reagált az olyan eseményekre, mint Pearl Harbor vagy J.F. Kennedy meggyilkolása, ám pár hónap elteltével az index átlagosan több mint 5 százalékot erősödött. Részletes táblázat a Dow Jones alakulásáról válsághelyzetekben >>
Nem működik a nagy védőháló
Miközben mindenki az áresés nagyságáról értekezik (5-10 százalék közé teszik az elemzők), az amerikai patriotizmus is életre kapott: egy e-mail járja körbe az irodákat, amely talán a leghatékonyabb gazdasági reakciót tanácsolja. “Vágjunk vissza! Vegyünk részvényeket”. Ha ugyanis féktelen zuhanás és pánik uralkodik el a piacon, az a terroristák győzelme lenne…
A mélyrepülés ellen a legtöbbet maguk a tőzsdén szereplő vállalatok tehetik: saját részvényeik visszavásárlásával ugyanis megfoghatják a zuhanó árfolyamokat. Erre ugyanis kivételesen engedélyt adott a felügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC). Olyan nagy cégek, mint az American International Group, a Cisco, a Pfizer bejelentették, hogy saját papírjaik vásárlásával előznék meg az árak zuhanását. A Cisco 3,5, az AIG közel 3, a FleetBoston bank és a Pfizer pedig 4-4 milliárd dollár értékben vállalná a visszavásárlást.
Emellett a nagy bankok és brókerházak is bejelentették, hogy a hétvégi egyeztetések után közös erővel fognak mindent megtenni azért, hogy a börzék “simán” nyissanak. Egyes intézmények például nem engedélyezik a “short selling” nevű műveletet, amely során a befektető kölcsön részvényeket ad el, arra spekulálva, hogy az árak esésével azokat olcsóbban visszavásárolhatja, így a nyereséget zsebre teheti. A neves brókerházak többsége (Merrill Lynch, Morgan Stanley, Salomon Smith Barney, Charles Schwab) pedig arra kérte ügyfeleit, hogy ne adják el pánikszerűen részvényeiket, hanem hosszú távra koncentráljanak.
Némi eltolódás azonban már eddig is érezhető volt: az amerikai állampapírpiac ugyanis már múlt hét csütörtökén kinyitott. Itt pedig hatalmas érdeklődés volt megfigyelhető, a részvényekben nem bízó befektetők felnyomták az árfolyamokat, így a kötvényhozamok meredeken zuhanni kezdtek.
Aki nem ad elWarren Buffett, a neves befektető még korábban bejelentette, hogy esze ágában sincsen eladni, sőt! Ha az árak jelentősen esnek, még a vásárlásra is sor kerülhet. Jack Welch, a GE múlt héten nyugdíjba vonult elnöke sem tervezi portfoliójának értékesítését, inkább kivár.
A másik kulcsszereplő a jegybank szerepét betöltő Fed lehet, amely nem is késlelkedett: a várakozásoknak megfelelően rendkívüli ülésén a tőzsdék nyitása előtt alig egy órával fél százalékponttal csökkentette irányadó kamatát (3 százalékra). A hírek szerint a kamatcsökkentési hullámhoz az EKB és a Bank of England is csatlakozik.
Hiába azonban minden óvintézkedés, az árak meredeken lefelé tartanak a Wall Streeten.
Ha a zuhanás elkezdődik
A jelenleg érvényben lévő tőzsdeszabályok szerint a New York-i tőzsdén egy órára felfüggesztik a kereskedést, ha a Dow Jones 1100 pontot (11,4 százalékot) zuhan, azaz eléri a 8505,51 pontot helyi idő szerint délután 2 óráig. A Dow 9605 ponton zárta a kereskedést múlt hét hétfőn.
Érintett iparágak
Az USA történetének legnagyobb légikatasztrófája után, akar egyáltalán valaki még repülni? – sóhajtoznak a légitársaságok. A cégek már az elmúlt napokban óriási veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, és rövid távon várhatóan további károkkal szembesülnek majd.
Az amerikai légiközlekedés számára 2001 a katasztrófa nélkül is 1991 óta a leggyengébb év volt. A bevételek 55-65 százalékát adó “business class” szolgáltatások kihasználtsága ugyanis a gazdaság gyengélkedése miatt idén jelentősen visszaesett.
Csak a szerdai kiesés az amerikai légitársaságok számára 250 millió dolláros kárt okozott. Míg az USA 468 repülőteréből csütörtökön már több mint száz kinyitotta újra kapuit, a Midway Airlines, elsőként a légitársaságok közül, bejelentette, hogy kiszáll az iparágból és elbocsátja 1700 alkalmazottját.
Nem meglepő hát, ha a piaci kereskedés korai perceiben az AMR cég, amely a két legnagyobb légitársaság (American Airlines, Trnas World Airlines) tulajdonosa 43 százalékot, azaz 16 dollárt, a United Airlines pedig 41 százalékot vesztett értékéből.
Hírdetési iparág
Elemzők szerint a katasztrófa rendkívül érzékenyen érinti a reklámügynökségeket, hirdetési cégeket is. A New York-i tőzsdén az ágazat legmeghatározóbb szereplője a McCann-Ericksont, a Lowe Lintast és az Omnicom-ot birtokló Intercom. Több milliárd dollárra becsülik a terrortámadás miatt elmaradt hirdetéseket: egyrészt maguk a médiák szedtek le számos hirdetést, hogy megszakítás nélkül adhassák az új fejleményeket, másrészt sok hirdető maga állította le kampányát, köztük elsősorban a nemzetközi repülőtársaságok. (Nem így a Malév!) Más ágazatok azzal indokolták a reklámok visszavonását, hogy ízléstelennek tartják azokat olyan időben, amikor az emberek elsősorban a tragédiára koncentrálnak.
Biztosítók
A légitársaságok mellett valószínűleg biztosítók árfolyama is igencsak megszenvedi a mai nyitást. A merényletsorozat ugyanis soha nem látott kárt okozott a biztosított értékekben.
Ennek ellenére a biztosítási szektort nem fenyegeti közvetlen veszély. A biztosítók eddig összesen mintegy 4 milliárd dollár kárigényt ismertek el, de valószínű, hogy a végösszeg jóval magasabb lesz. A veszteségekre azonban fedezetet nyújthat a nemzetközi biztosítók tőkéje. A szektor képes elviselni egy esetleges súlyos pénzügyi csapást is.
A biztosítók eredménye viszont jelentősen romlik, ha a kárérték meghaladja a 10-15 milliárd dollárt. Ha pedig meghaladná az 50 milliárd dollárt, akkor már a biztosítási piac léte kerülne veszélybe.
Egyes becslések 30-40 milliárd dollárra teszik a teljes kifizetéseket. Az eddigi legnagyobb csapást az Andrew hurrikán jelentette 1992-ben, amely miatt – mai árakon számolva – mintegy húszmilliárd dollárt fizettek ki a biztosítók. Némi reményt adhat, hogy az európai tőzsdéken a kétnapos esés után pénteken stabilizálódott, illetve kismértékben javult a biztosítók árfolyama.
Több cég ugyanis nyilvánosságra hozta várható kifizetési kötelezettségeit. Ezek pedig nem olyan magasak, mint azt kezdetben az elemzők várták.
A biztosítók gyakran egy holding részei, így ott jelenik meg a veszteség. A GE például bejelentette, hogy 600 millió dollárral nőhet viszontbiztosítójának kifizetése.
A kifizetések zömén a legnagyobb biztosítók osztoznak. A AAA-s besorolásúak közül a Chubb 200 millió dollár, a Swiss Re pedig egymilliárd dollárnyi kárigényre számít. A merényletek miatti életbiztosítási kifizetések együttes értéke biztosan nem éri el a tízmilliárd dollárt. A biztosítók számára előnyös, hogy az azonosítási folyamat időigénye miatt a kifizetések is elhúzódnak.
Megfigyelők várakozásai szerint a légitársaságok és a biztosítók mellett az autógyártók részvényei is esnek ma a Wall Streeten. Az ágazat amerikai cégei ugyanis eddig sem teljesítettek jól, piacrészesedésük folyamatosan csökken. A szakértők szerint a fogyasztók elhalasztják nagyobb beszerzéseiket, így az autóvásárlásaikat is.
