Nincs még egy olyan banki termék Magyarországon, amely az utóbbi egy-két esztendőben akkora fejlődésen ment volna át, mint a lakáscélú hitel. A kormány támogatásának köszönhetően hatalmas lendületet vett a banki piacnak ez az eddig meglehetősen elhanyagolt ága (Olvassa el a FigyelőTrend ingatlanpiaccal foglalkozó számát >>). Nem véletlenül: a legfőbb akadályt az igen magas, 20 százalék feletti kamatok jelentették. Az utóbbi esztendőben azonban már jóval 10 százalék alatt is lehet forráshoz jutni, és a támogatások köre tovább bővül. A hitelállomány így sok éves pangás után hirtelen az égbe szökött (lásd grafikonunkat).
Vezet az OTPA lakáshitel-állomány tekintetében jelenleg az OTP Bank vezet közel 50 milliárd forinttal, majd a takarékszövetkezetek következnek, 2001. májusában már 37,4 milliárdnyi állományt kezeltek. Az FHB alig 10 milliárd forint értékű szerződést kötött.
Élesedő verseny
A kereskedelmi bankok, felismervén az új, igen kecsegtető lehetőséget, sorra rástartoltak az eredetileg a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) által nyújtott jelzáloghitelekre. Sokan közülük az FHB hiteleit forgalmazzák fiókjaikban, ám saját termékeikről sem mondanak le.
Az állami kamattámogatást nem élvező hitelek komoly versenyhátrányba kerültek, amikor az FHB-nál használt lakásra már 11-13 százalékos éves kamatra lehetett hitelt felvenni. A piaci szereplők azonban meglehetősen hamar alkalmazkodtak a kormány által teremtett helyzethez. Minden egyes lépésnél, amikor tovább bővült a támogatások köre (mint idén márciusban is), a kereskedelmi bankok is csökkentettek kamataikon, hogy termékeik ne maradjanak el az állami forrásoktól.
Ennél több is történt azonban. A német HypoVereinsbank még korábban megalapította magyarországi jelzálogbankját, és hasonló lépést tervez az OTP is idén őszre.
Ami a kamatok mögött vanSenkit ne tévesszen meg pusztán a felszámított kamat, hiszen számos egyéb költség is terheli a hiteleket. Az OTP például 2 százalékos kezelési költséget számít fel. Az FHB-nál ez ugyan csak 1,5 százalék, ám ez már tartalmazza az életbiztosítás díját is. Ez utóbbi bank azonban némileg körülményesebb és szigorúbb szabályok alapján bírálja el ügyfeleit. Nagy különbség van a bankok között az egyéb díjakban is (hitelbírálati díj, értékbecslés költsége, stb.).
Használt lakások is
Az alig egyhetes kormányhatározat értelmében mától 1,5 százalékkal lejjebb megy az FHB használt lakások vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére felvehető hitelének kamata, ráadásul 10-ről 20 évre nő a támogatás időtartalma. Ennek értelmében az eddig elhanyagoltabb használt lakás finanszírozása is elérhetőbbé válik (a korábbiakban nagy különbség volt az új és a használt lakásokra felvehető hitelek kamatai között), hiszen 9,6-11,2 százalékos éves kamatra már sokaknak lesz érdemes eladósodniuk. Akár igen hosszú, 20 éves távra is.
Az OTP, mutaván, hogy mennyire fontosnak tartja ezt a piacot, nem volt rest, és ugyancsak a mai nappal hasonló lépésre szánta el magát: államilag nem támogatott lakáshitelének kamatát 3,5 százalékkal, 12,5 százalékra mérsékelte. A legnagyobb lakossági bank kamatmérséklése jól példázza, hogy a kereskedelmi bankok aktívan ott vannak a versenyben, és rugalmasabb ügyfélpolitikájuk miatt akár a némileg magasabb kamatok ellenére is vezető szerepet játszhatnak a lakáshitelpiacon.
Lassabb reakciók
Bár sok más bank is nyújtja ezt a szolgáltatást, a mai kamatcsökkentést csak néhány hét múlva követik. A Népszabadság körkérdésére válaszolva a banki vezetők néhány hétben határozták meg azt az időt, amely a döntés meghozatalához szükséges. Addig jellemzően az OTP Bank eddigi kamatszintjén, azaz 14-16 százalékon kínálják saját hiteleiket használt lakás vásárlásához.
A versenynek azonban még nincs vége. Szakértők szerint a hitel szerepe a magyarországi ingatlanvásárlásoknál még elenyésző, alig 20-30 százalékos a vételárhoz viszonyítva. Ugyanez az arány az USA-ban akár a 70 százalékot is elérheti.
