“A Bács-Kiskun megyei Lakitelekre hatalmas jégeső zúdult. A fél órás jégverés több helyen elverte a termést. Az utcákon és a veteményesekben bokáig ért a jég, a kerttulajdonosak lapátokkal próbálták menteni a menthetőt.” – olvashattuk csütörtökön a napilapokban a hirtelen jött nyári jégeső eredményeit. Az időjárásra gyakran panaszkodnak a mezőgazdaságból élők. Hol túl meleg van és nagy a szárazság, hol a túl sok eső viszi el a termést, de az utóbbi években hozzászokhattunk az árvizek által okozott károkhoz is. Az időjárás kiszámíthatatlan, és így igen komoly veszteségeket okozhat a gazdasági szereplőknek. Ha nem védekeznek ellene…
Olvassa el…az egzotikus pénzügyi termékekről szóló sorozatunk további részeit is!
• Hírtőzsdék >>
• A hollywoodi részvénypiac >>
• Hurrikánkötvények >>
Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága – hozzávetőleges becslések szerint – 20 százalékban függ attól, hogyan is alakul az időjárás. Ez pedig nagyon zavarta azokat az amerikai pénzügyeseket, akik az utóbbi 30 évben folyamatosan azon törték fejüket, hogyan is fedezhető le a cégeket érintő kockázatok minél szélesebb köre. Valutakockázat, kamatlábkockázat, különböző alapanyagok árváltozásainak kockázata – mindenre létrehoztak egy terméket. A derivatív termékek piaca (azokat a pénzügyi termékeket hívjuk így, amelyeknek árfolyama egy másik, mögöttes termék árának alakulásától függ) hatalmas fellendülést mutat a ’70-es évek óta.
Nem csak a farmereknek!
Fagyi – esernyővelPénzügyes könyvek kedvenc példája egy fagylalt- és egy esernyő gyártó cég ellenérdekeltségének bemutatása. Ha nyáron nagy a meleg, az jól jön a fagyisoknak, de a kutya sem vesz esernyőt, pont fordítva, mintha folyamatosan zuhogna. Az időjárás éppen ellenkezőleg érinti a két céget, így kereskedhetnek egymással. A túl meleg napok esetén a fagyigyár fizet az esernyősöknek, hiszen amúgy is jól megy az üzlet, ami kompenzálja ezt a költséget. Cserében, ha rossz az időjárás, az esernyőgyártó fizet, hasonló logika alapján.
A kedvezőtlen időjárás azonban nem csak a mezőgazdaságból élőket érinti súlyosan. Bár a kukoricatermés tönkremegy, ha nagy meleg és aszály van nyáron, sok cég éppen ezt szereti, mivel kicsi lesz az energiaszámlája. A meleg tél nagyon rosszul jön az energetikai szektornak, mivel ha senki nem fűt, nem lesz bevételük, a fogyasztói kereslet ugyanis itt az időjárástól függ. Számos cég van, akit az időjárás alakulása eltérően érint – és éppen ez adott lehetőséget arra, hogy kockázatuk lefedezéséhez egy pénzügyi terméket hozzanak létre.
Ha neked jó…
…az időjárás, akkor nekem rossz – ezen az alapon köttetnek az ügyletek az időjárás piacon. Fogadásokat korábban is köthetett mindenki (mondjuk arra, hogy hány fok lesz átlagosan júniusban), ha talált rá partnert. Tőzsdei termék esetében azonban éppen az a lényeg, hogy az ügyletek standardizáltak, így nem kell személyesen felkutatni valakit, akinek éppen az esős időt szereti.
Fűtési- és hűtési foknapok
Szép magyar fordításban így hangzik az amerikai Heating Degree Day (HDD) és a Cooling Degree Day (CDD) kifejezés, amely a legelterjedtebb időjárástőzsdei terméknek számít. És hogy hogyan is működik? Mi sem egyszerűbb:
• A foknap az a mértékegység, amely megmutatja, hogy egy bizonyos nap átlagos hőmérséklete (a leghidegebb és a legmelegebb pont átlaga) mennyire tér el a 65 Fahrenheit-től.
• Azért 65 Fahreinheit a bázisérték, mert a tapasztalatok szerint, ha ennél hidegebb van, akkor az emberek többet fognak fűteni, ha viszont melegebb, akkor a több légkondicionáló fogyaszt több energiát. Bár a 65 fok ipari standardnak használatos, régiónként ennek eltérő a jelentősége (Amerika nagy ország).
• Ha például 40 fok van átlagosan egy nap, akkor a napi HDD (tehát a fűtési foknap) 25-öt mutat, ha azonban 67, akkor zérót. Ekkor a CDD (tehát a hűtési foknap) jelezne 2-es értéket.
• A Chicagói Árutőzsdén (Chicago Mercantile Exchange, amely az egyik legfejlettebb időjárás szekcióval rendelkezik) egy foknap 100 dolláros elszámoláson fut. Például ha az átlagos napi HDD-k egy városban november hónapban 25-ös értéket vettek fel (tehát átlagosan 40 Fahrenheit volt a hőmérséklet), az az egész hónapra számolva 750-es értéket ad ki (30 nap*25 HDD). Így a 750-es novemberi határidős kontraktusnak a nominális értéke 75 ezer dollár lesz.
Stratégiák
Van itt mindenA fantázia végtelen: nemcsak a hőmérsékletre, de a csapadék nagyságára, a napsütéses órák számára is lehet termékeket találni. Az időjárás ráadásul nemcsak határidős, vagy opciós termékekben jelenik meg: komoly biztosítók bocsátanak ki katasztrófa kötvényeket, amelyek egy-egy hurrikán, vagy áradás bekövetkeztekor fizetnek. Az árazás viszonylag egyszerű: ha tudjuk az események bekövetkezésének statisztikai valószínűségét, akkor könnyen ár is rendelhető az egyes termékekhez. A kulcsszó: a kockázat kezelése, legyen szó bármilyen rizikóról.
Ha például egy erőmű attól retteg, hogy a nyár nem lesz elég meleg, így a kevés légkondicionáló kevesebb áramot is fog fogyasztani, akkor a cégnek el kell adni határidőre néhány CDD kontraktust, vagy vennie kell egy CDD eladási (put) opciót. Ezzel sikeresen kompenzálni tudja kiesett bevételeit, mivel a CDD eladása éppen a hűvösebb nyári napok esetében emelkedik.
Ha részletes stratégiák érdeklik (mit csináljon egy jégkrém gyár, vagy egy sícentrum üzemeltetője), akkor kattintson ide >>
Unalmas Magyarország
A magyar pénzügyi kultúra fejlett(len)ségét nézve ugye nem meglepő, hogy nálunk már az is eredménynek számít, ha egyesek hallottak az ilyen típusú ügyletekről. Ennek ellenére – mint azt Lovas Attilától, a Budapesti Árutőzsde (BÁT) ügyvezető igazgató-helyettesétől megtudtuk – a magyar árutőzsde tavaly elgondolkozott azon, hogy érdemes lenne-e belevágni ilyen jellegű termékek fejlesztésébe. A fűtési- és hűtési foknapokat azonban mégsem vezették be – túl sok probléma merül ugyanis fel a piacon. Ellenérdekelt felek ugyan még lennének (mezőgazdaság és energetikai szektor), de a furcsa piacszabályozás miatt a cégek nincsenek rákényszerítve ilyen eszközök használatára. A Mol például abban érdekelt, hogy télen minél melegebb legyen, mivel minél kevesebb gázt ad el, annál kisebb lesz a vesztesége. Így pedig nehéz innovatív, kockázatkezelő eszközöket bevezetni a piacra…
