Május 30-án a Canadian Venture Exchange (CDNX) részvényesei belegyeztek abba, hogy a tőzsde összolvadjon a torontói tőzsdével (TSE). Még ugyanezen a napon az Intercontinental Exchange (ICE) 67,5 millió dolláros ajánlatára is igent mondtak Európa vezető energiatőzsdéje, az International
Reális félelemA tőzsdék legnagyobb kihívása a globális részvénykereskedelem olcsóbbá és likvidebbé tétele, legnagyobb ügyfeleik ugyanis erre vágynak. A félelem reális: amennyiben nem felelnek meg az igényeknek, könnyen előfordulhat, hogy a bankok, brókerházak, nyugdíjalapok saját elektronikus piactereket (electronic communications networks, ECNs) hoznak létre és elhagyják a hagyományos, ám drága részvénypiacokat. Erre már példa is van: az év eleje óta működő Jiway – amelyet a svéd OM Group, és a Morgan Stanley Dean Witter hozott létre – több ezer európai papír elektronikus kereskedését teszi lehetővé. Hasonló kezdeményezés a virt-x és a Merrill Lynch MLX MarketEdge rendszere is.
Petroleum Exchange részvényesei. Nem sokkal korábban, március végén, a tallini börze (TSE) a helsinkivel (HEX) egyezett meg stratégiai együttműködési programban, amelynek keretében a HEX 50 százalékos részesedéshez jut.
A sort sokáig lehetne folytatni. A jelek egyértelműek: a világ tőkepiacai egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy összeolvadások és felvásárlások nélkül kiszorulnak a piacról.
Az európai börzék már régóta törvényszerűnek tartják az egységes európai részvénypiac kialakulását, hiszen a költségek csökkentése, a likviditás és a részvényválaszték növelése csak így oldható meg. Ezeket az igényeket pedig sorra az ügyfeleik (brókerházak, bankok, kibocsátók) fogalmazzák meg. Hosszabb távon ráadásul csak néhány, igen hatékonyan és olcsón működő tőzsde maradhat fenn a piacon, így mindenki a túlélésért küzd. Több-kevesebb sikerrel.
Svéd meglepetésAlighogy meghiúsult a londoni és a frankfurti tőzsde fúziós kísérlete, a svéd OM Group egy meglepő, 1,19 milliárd dolláros ellenséges felvásárlási ajánlattal próbálta megszerezni az LSE-t. A svéd börzét is üzemeltető OM-nek ugyan nem sikerült felvásárolnia a londoni tőzsde részvényeit, ám a kísérlet elgondolkodtató. Korántsem biztos ugyanis, hogy a hatékonyság és a költségek csökkentése két nagy, ódivatú tőzsde egyesülése esetén jön elő. A korábban már említett Jiway elektronikus kereskedési hálózat sokkal olcsóbban és gyorsabb bonyolítja le az ügyleteket. Ahogy Olof Stenhammar, az OM elnöke mondta: “a modern felfogás szerint nem a nagyobb, hanem a gyorsabb nyer…”
Nagy tervek
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó eset a frankfurti és a londoni tőzsde hosszadalmas, ámde a végén mégiscsak sikertelen násztáncát kísérte. A németek know-how-ja, a Neuer Markt mindennapos technológiai részvénykibocsátásai és az angolok tapasztalata, a nemzetközi jelenlét ideális párossá emelte volna őket.
A London Stock Exchange (LSE) és a Deutsche Börse (DB) már 1998-ban bejelentették szövetségüket, ám két éven át igazából semmilyen előrelépés nem történt. Tavaly tavasszal aztán úgy látszott, hogy a nemzeti büszkeségtől túlfűtött részvénypiacok mégiscsak megegyeztek egymással, és az összeolvadás – iX, mint International Exchanges néven – létrejön.
4000 milliárd euró fölötti kapitalizáció, Európa össztőzsdei forgalmának 53 százaléka: ezt jelentette volna az iX létrejötte, ám az ügylet mégsem valósult meg. A londoniak ugyanis kevesellték az összeolvadás után náluk maradó vagyont.
Elemzők szerint a két legnagyobb európai börze fúziós kísérlete azért gyorsult fel tavaly tavasszal, mert megjelent a konkurencia. A párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzsdék ugyanis összeolvadásukkal létrehozták a 2600 milliárd eurós kapitalizációjú Euronexet. Ezzel az öreg kontinens második legnagyobb piaca jött létre.
Sok az akadály
Bár az eddigi egyetlen igaz nagy fúziót az Euronext produkálta, még ez sem nevezhető teljes összeolvadásnak. Egységes szabályozás hiányában ugyanis a háromnemzetiségű tőzsdének külön-külön, a francia, a holland és a belga szabályozás alatt kell működnie.
Ez a tény jól rávilágít az összeolvadások legfőbb akadályára. A nagyobb európai börzék komoly nemzeti identitást, történelmi hagyományt hordoznak, a helyi törvények szabályozzák működésüket, más és más technikai rendszert alkalmaznak, és ezeken a parketteken általában – bár ez alól vannak olyan kivételek, mint a londoni – helyi befektetők kereskednek. Még a legenyhébb közeledési kísérlet is komoly technikai, logisztikai és politikai problémákat vet fel. Hiába tehát az elszántság – mint London és Frankfurt esetében -, ezeket az akadályokat egyelőre nehéz átugorni.
A tőzsdeösszeolvadások előnyei-hátrányai:
Előnyök:
• A mérethatékonyság miatt olcsóbbá válik a kereskedés
• Nagy likviditás, széles részvényválaszték
• Könnyebben felfigyelhetnek a befektetők addig eldugott, csak a nemzeti piacokon forgó részvényekre
Hátrányok:
• A nagy választék miatt egyes papírok eltűnhetnek
• Felmérések szerint a helyi piacokon jobbak a befektetések hozamai, mivel távoli cégekről nehezen lehet információt szerezni
A non-stop nyitva tartás előnyeiElméletben a globális tőzsdének és a folyamatos nyitva tartásnak van közgazdasági értelme. A bankok és a brókercégek jelentős összegeket spórolhatnak meg a sok regionális tőzsde jelenlétéből, a vállalatok az olcsóbb részvénykibocsátásból, a befektetők pedig abból, hogy nem kell dupla megbízási pénzeket fizetniük a helyi és a külföldi brókercégeknek, ha egy távoli vállalat papírjait akarják megvásárolni. Az elszámolóházak összevonása is jelentős megtakarításokkal járhat, főleg Eupában, ahol közel 30 klíringház tevékenykedik.
Amerikai kísérletek
A világ legnagyobb tőzsdéje azonban még mindig amerikai kézben van. A New York-i börze (NYSE) már jó ideje dolgozik egy 10 részvénypiacot összefogó, 24 órán át nyitva tartó elektronikus parkett, a Global Equity Market (GEM) létrehozásán (Részletek a kezdeményezésről >>). A négy kontinens (Ázsia, Ausztrália, Európa és Amerika) vezető börzéit összefogó értékpapírpiac összkapitalizációja elérné a 20 ezer milliárd dollárt, messze lekörözve ezzel minden eddigi kísérletet. A fúziós folyamat azonban itt is lassú, hiszen a szabályozási környezet még inkább különböző akkor, ha a New York-i börzét kell összekötni az Euronexszel, valamint a brazil, a mexikói, az ausztrál, a Hong Kong-i tőzsdékkel.
Tőzsdére megy a tőzsde
A sikertelen összeolvadások nem keserítették el a pénzembereket. Ha együtt nem megy, majd megy külön – mondta a frankfurti és a londoni tőzsde. A módszer is megváltozott: tőzsdére viszik magukat a börzék, és az így befolyó tőkét később akvizíciós célokra lehet majd használni. A Deutsche Börse januári részvénykibocsátása igen sikeresnek bizonyult, hiszen a legmagasabb áron, 335 euróért keltek el a papírok. Ez közel 1 milliárd euró bevételt jelentett a frankfurti tőzsdének.
Május utolsó napján a német Deutsche Börse és az Eurex bejelentette, hogy közös elektronikus piacteret hoz létre, ahol euróban denominált amerikai értékpapírokkal lehet kereskedni (Részletek az ügyletről >>).
A frankfurtiéhoz hasonló akciót jelentett be a londoni börze is a múlt héten, amelytől azt remélik, hogy piaci kapitalizációja 43 százalékkal 1,25 milliárd fontra (1,77 milliárd dollár) növekszik. Az ügylet megkönnyítése végett az LSE indítványozza részvényeseinek, hogy a júliusi közgyűlésen töröljék el a tulajdonosonkénti 4,9 százalékos limitet. Igaz viszont, hogy a tulajdonosi korlát eltörlése megnöveli a tavalyi nyár végi, az OM Group által indítotthoz hasonló ellenséges felvásárlások lehetőségét is.
A sorból az Euronext sem maradhat ki. Ráadásul elemzők itt nagyobb esélyt látnak a sikeres kibocsátásra, mint londoni társánál.
A BÉT esélyei
A közelmúltban a magyar tőzsdével kapcsolatban is felmerült az esetleges fuzionálás lehetősége. Az osztrák pénzügyminiszter ugyanis jelezte, hogy tárgyalásokat kezdeményeznének a régió tőzsdéinek együttműködéséről.
A dolog hátterében valószínűleg megbújik a Newex gyenge szereplése is, a kelet-európai részvényekkel kereskedő, alig féléves múltú börze forgalma ugyanis rekordmélységekig süllyedt az általános érdektelenségnek köszönhetően. Pedig a Newex-et éppen azért hozták létre, hogy egy likvid, nagy részvényválasztékkal rendelkező tőzsdén lehessen kereskedni, amely versenyképes lehet a nagy nyugat európai börzékkel is (Cikkünk a Newex sikertelen működéséről >>).
“Nincs szükség arra, hogy lengyel részvényekkel lehessen kereskedni Bécsben, erre a célra tökéletesen megfelel a varsói tőzsde” – nyilatkozta Wieslaw Rozlucki, a lengyel tőzsde vezetője. Ez pedig jól mutatja egyes értéktőzsdék hozzáállását a fúziós kérdéshez.
Dunavölgyi Mária, a BÉT nemrégiben lemondott ügyvezetője elméletileg támogatta a regionális összefogás ötletét, hiszen a térség börzéi hasonló problémákkal küzdenek. Ezt erősítette meg a FigyelőNet kérdésére Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgató-helyettese is, hozzátéve, hogy a pesti tőzsde jelenleg is vizsgálja a szóbajöhető lehetőségeket. A piacok helyzete azonban különböző, eltérőek a forgalmi adatok, a kereskedési rendszerek, és a tulajdonosi struktúrák is nagyban különböznek (a lengyel tőzsde például állami kézben van). Arról nem is beszélve, hogy a régió öt piaca együttesen sem elegendő ahhoz, hogy érdemes legyen vállalni az összeolvadással járó kockázatokat és költségeket (kereskedési rendszer leállítása, új rendszer bevezetése).
Egy nagyobb tőzsdéhez való csatlakozás a BÉT becslései szerint akár 10 milliárdos beruházást is igényelne, ezt a költséget pedig a nagyobb piacok sem vállalják át. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a pesti tőzsde önmagában nem sokáig állhat meg a lábán…
