Módszertan A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végez pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételt. Hetente 250 személyt kérdeznek meg az ország mintegy 135 településén, az állandó magyar lakosság 15 éves és idősebb népességéből véve mintát. A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, saját kérdezőbiztosaikkal.
A most publikált eredmények a 2001. január 1-jétől május 20-áig elkészült, mintegy 5000 fős országos reprezentatív adatbázison, másrészt a 2000. 13. hetétől 2001. 20. hetéig megkérdezett 15000 személy adataira alapozva készültek.
Kétféle mutatóra készülnek elemzéseink: egyrészt a biztos szavazók, pártot választók (kb. a felnőtt lakosság harmada) körében az elsődleges pártpreferenciákat kísérjük figyelemmel (“Kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?”), másrészt az összes felnőtt korú megkérdezett pártszimpátiáját is kérdezzük (“Mennyire rokonszenves, illetve ellenszenves Önnek a …párt).
A módszertan részletes leírása >>
Begyógyultak a sebek
Az elmúlt időszakban – az FKGP körüli ügyek hatására – jellegzetesen átrendeződött a magyar politikai közvélemény. Székely és a dokumentumok, Torgyán József visszavonlása az agrártárca éléről, hogy a pártjára koncentrálhasson, a 60 milliós villa, a kazetta botrány, aztán a kizárások és a reformerek puha elismerése a Fidesz által csak egészen rövid ideig okoztak sérülést a Fidesz támogatottságában. Részletesebb politikai háttér itt>>
A szocialista párt politikailag nem profitált a kormányzó pártok között kialakult konfliktusból, a Fidesz legutóbbi időkben tapasztalható megerősödése szemmel láthatóan immár az MSZP “rovására” történik. A két párt potenciális szavazóbázisa kiegyenlítődött, a szocialisták előnye elfogyott és – mint azt más közvélemény-kutatások eredményei is jelezték – a Fidesz némi előnyre tett szert. A Székely ügy hatása táblázatban>>
Legutóbbi (2001. május 20-ával lezárult) adatfelvételünk négy hétre görgetett átlagértékei a biztos szavazó pártválasztók körében egy esetleges “helycserét” sejtetnek, bár a különbségek a mérési hibahatáron belül esnek (Fidesz: 44%, MSZP: 43%).
Részletes adatok és grafikonok• Politikai háttér
• A pártok és a kormány iránti rokonszenv
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére
• A Fidesz iránti rokonszenv korcsoportonként
• A kutatás módszertana
Először a diplomások mozdulnak
Az értelmiség egy jelentős része számára valószínűleg jelentős megrázkódtatást okozott a “Székely-botrány”, mivel pártszimpátiájuk a két legnagyobb párt esetében ezt az időszakot követően jelentősen megváltozott, illetve a korábbiaknál nagyobb mérvű ingadozást mutat.
A 41. hetet követően a vizsgált időszak végéig többször is “összeért” az MSZP és a Fidesz iránti rokonszenv-mutató, míg a trendek a pártszimpátia megváltozását sejttetik (kimutatható a Fidesz előretörése az értelmiség körében). A legalacsonyabban iskolázottak rokonszenv-indexei lényegesen nagyobb stabilitást mutatnak, bár itt is jelentős a közeledés a két párt megítélése tekintetében, de egyelőre a trendvonalak nem metszik egymást vagyis nem fordult meg a pártszimpátia köreikben).
