Belföld

FigyelőBarométer – április 12.

Döntött az Alkotmánybíróság (+1). Magas az infláció (-1). Javaslat a gyógyszerárakra (-1). Késik a árampiac liberalizációja (-1). Kilábalás a száj és körömfájásból? (+1) Némileg esett a FigyelőBarométer.

Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!

Kattintson ide!

Lassan kapcsolnak a magyar közélet szereplői. Jogállamban természetes, hogy a törvényalkotók minden lehetséges eszközt felhasználnak saját politikai céljaik érdekében, és csak akkor állnak meg, ha valaki megállítja őket. Erre pedig a választások között lényegében csak az alkotmánybíróság alkalmas. Ehhez képest másodlagos a nyilvánosság, illetve a parlament és bizottságainak szerepe. (Azon a pályán erős vesztésre áll az ellenzék.) A koalíció padlóra küldte volna a szövetkezeti szektort a szövetkezeti külső üzletrészekről született törvénnyel, de ezt nem nézhették tétlenül az érintettek, mert a bankok sok-sok milliárdjukat, a szövetkezetek pedig a létalapot bukták volna el a játszmában. Mellékesen sok százezer ember vált volna munkanélkülivé, de a felelősség a “zöldbárók” nyakába lett volna akasztva a politikai csatározásokban. A meccs részben eldőlt, az alkotmánybíróság a szándékot nem vitatja, de jogszerű eljárást enged csak át. A kormány látszólag meghátrált, de megveszi húsz milliárdért a külső üzletrészek tulajdonosaitól a papírjukat, és majd valakivel kifizetteti. A hitelválság az agráriumban nem oldódott meg, de nem is mélyül tovább.

Ennek is köszönhető, hogy nemcsak a jegybank számításait, hanem a kutatók várakozásait is lényegesen felülmúlják a márciusi hivatalos inflációs adatok. A KSH szerint ugyanis márciusban 1, az előző év azonos időszakához képest pedig 10,5 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. Az első negyedévben így összességében 10,3 százalékos volt az infláció. Az élelmiszerárak átlagon felüli növekedése az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket sújtja leginkább. A szakszervezetek sürgetik, hogy mihamarabb kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal arról, hogy mikor és mennyivel kompenzálják a vártnál jócskán magasabb infláció és a béralkuban rögzített keresetnövekedés közötti különbséget. A külső hatások szinte teljesen eltűntek az inflációs tényezők közül. Az elemzők a következő negyedévben még nem várnak nagyobb csökkenést, dezinfláció csak a második fél évben várható.

Valamit enyhíthet a nyomáson az egészségügyi tárca javaslata, hogy a drága orvosságok olcsóbbra váltásával, az árréstömeg csökkentésével, illetve a dobozok megbonthatóságával mérsékeljék a 147 milliárd forintos tb-kassza 25 milliárd forintra becsült hiányát – áll a Világgazdaság birtokában lévő kormány-előterjesztésben. Ezen a területen kiélhetik a központi irányítás mindenhatóságában hívő kormányzati szereplők rendszer-átalakító vágyaikat, ami még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szereplők bevonása nélkül valóban jó megoldás születik.

Újabb keresztelők várhatóak a gazdaságban, mert nem visszaállamosításnak hívják majd az állami javak bevonásával kezdeményezett bevásárlást magáncégnél, hanem mondjuk megerősítésnek. A gazdasági bizottság tegnapi ülésén Matolcsy György elutasította azt a javaslatot, hogy az energiaszektorban induljon meg a visszaállamosítási folyamat. Ugyanakkor a gazdasági tárca irányítója szerint más kérdés, hogy a piacnyitás módját át kell gondolni, figyelembe véve a nemzetközi tendenciákat és megerősítve a Magyar Villamos Művek Rt.-t és a Mol Rt-t. Az MVM-nek egyébként a mesterségesen alacsony szinten tartott villamosenergia-árak az idén várhatóan 40 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Ebből azonban csak 25 milliárdot térít meg az állam, 15 milliárdot a cégnek kell valamilyen úton-módon kigazdálkodnia. Katona Kálmán elnök-vezérigazgató korábban úgy nyilatkozott, hogy a villamos művek hatékonyságnöveléssel próbálja csökkenteni veszteségét. Elemzők szerint a Molnak a kormányzat két módon nyújthat segítséget. Megteheti, hogy teljesen liberalizálja a piacot, azaz felszabadítja a gázárakat – ennek valószínűsége jelenleg, a közelgő választásokat is figyelembe véve rendkívül csekély. A másik lehetőség a Mol gázüzletágának “átvétele”. Ez a divízió jelenti ugyanis a Mol “rákfenéjét”, a tavalyi 100 milliárdos veszteség után idén is legalább 60 milliárd forintos hiánnyal kell számolni.

Nem elhanyagolható jó hír, hogy az angol tudományos élet vezetői szerint túl van a mélyponton a száj- és körömfájás járvány a szigetországban. Látszik a fény az alagút végén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik