Nem történt semmilyen meglepetés, a FED kétnapos gyűlése végül a piac által várt eredménnyel zárult: az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet 0,5 százalékkal csökkentette irányadó kamatát. Véget ért ezzel az utóbbi hetek felfokozott várakozással jellemezhető időszaka, amikor a piaci szereplőktől kezdve egészen a háziasszonyokig mindenki a FED elnöke, Alan Greenspan megmozdulásait figyelte. A tét nagy: az amerikai gazdaság lassulásának egyik, talán leghatékonyabb ellenszerének vélik a FED kamatpolitikáját. Erre erősített rá korábban maga Greenspan is, amikor a szenátus előtt tartott beszédében “mellékesen” megjegyezte, hogy az amerikai gazdaság növekedése akár meg is állhat. Ennek következtében a várt kamatvágás nem is maradt el, a tőkepiacok azonban meglehetősen furcsán reagáltak a döntésre. A négy héttel ezelőtti kamatcsökkentés eredménye leginkább a tőkepiacoknak kedvezett, a tőzsdei árfolyamok pozitívan reagáltak a lépésre. Tegnap azonban a FED döntés után nem a várt tőzsdei élénkülés következett be: a Nasdaq több mint 2 százalékot esett és a Dow Jones is alig-alig kúszott csak feljebb. S hogy miért? A félszázalékos kamatcsökkentést a piacon már mindenki biztosra vette, így ez mind a várakozásokba, mind a tőzsdei árakba beépült. Emellett pedig egyre többen beszélnek már arról, hogy a fél százalékos vágás kevésnek bizonyul, és a következő, március 20-ai FED gyűlésen – sőt egyesek még korábban is – újabb, 0,25-0,5 százalékos kamatmérséklést várnak. Ez azonban könnyen öngerjesztő spirált eredményezhet: a folyamatos kamatcsökkentésre áhítozó gazdaság egyre érzéketlenebbé válhat a FED döntéseire, és már azonnal újabb kamatmérséklést követel. Ez pedig Európát is érzékenyen érinti. Amennyiben versenyben akar maradni az örök riválissal, az ECB is hasonló lépésre kényszerülhet a közeljövőben.
Újabb imponáló és rendkívül kedvező, A2-es országkockázati besorolást kapott Magyarország a világ egyik első számú exporthitel-biztosítójától és vezető üzleti információs cégétől, a francia Coface-tól. Hazánk az “A2”-es besorolással több, már EU tagországgal megegyező osztályzatot kapott, és a nagy európai versenyfutásban megelőztük legfontosabb “versenytársainkat” is. Lengyelország és Csehország ugyanis eggyel rosszabb, “A3”-as besorolást kapott. A Coface a relatív mércén túl konkrét számadatokkal is szolgált: erre az évre 5,5 százalékos gazdasági növekedést, 9,1 százalékos inflációt és 6 százalékos munkanélküliséget jósol a magyar gazdaság számára. Ha minden oly’ szép, miért adtunk mégis mínusz egy pontot a FigyelőBarométerben? Az ok egyszerű: egyre több hazai makroelemző kezdi lefelé módosítani korábbi várakozásait a magyar gazdaságra vonatkozóan. A pesszimizmus oka legfőképpen a világgazdasági folyamatok lassulása, amely az USA gazdaságában érzékelhető a legjobban, de a számunkra kereskedelmileg fontosabb EU-t is érzékenyen érinti. A lassulás persze nem tragikus, a korábbi 5 százalékot meghaladó elemzői vélekedések némileg óvatosabbak lettek, és már csak 4-5 százalékot mondanak a 2001-es GDP bővülésre. E mellett szinte mindenki hangsúlyozza, hogy az EU lassulása nem lesz olyan jelentős, mint volt a korábbi ciklusban, ez mégis komoly hatásokkal járhat a hazai ipari termelésre. Magyarország gazdasági integráltsága ilyenkor fájdalmasan egyértelmű: csak reménykedhetünk abban, hogy az egyre erősödő világgazdasági pesszimizmust az egyébként jól alakuló makromutatóink nagyobb veszteség nélkül tudják majd túlélni.
Ezt is megéltük, újabb papírral gyarapodhat pénztárcánk. A mai naptól érvényes fizetőeszköz ugyanis a húszezer forintos. A bankjegy egyik oldalán Deák Ferenc a másikon pedig a régi képviselőház látható. Eredetileg tartalékként kezelték, ezért is nyomtatták ki még 1999-ben: az Y2K probléma miatt ugyanis könnyen fizetési zavarok támadhattak volna a hazai fizetési forgalomban, így ebben az esetben az új húszezer forintost vetették volna be. A dátumváltás rendben megvolt, a pénz így pihent, de már mindenki hozzászokott, hogy inflációs környezetben a megnövekedett pénzforgalmat egyre nehezebb a régi, egyre kevesebbet érő papírpénzekkel lebonyolítani. Az MNB szerint tavaly év végén a kézpénzforgalomnak már több mint 75 százaléka tízezresek formájában zajlott le, ezért döntöttek arról, hogy az új, nagyobb címletet is bevezetik a gazdaság és a mindennapi élet színterére. Nekünk könnyebb lesz, ez vitathatatlan, ám egy kicsit ilyenkor mindig szomorúak vagyunk. Nézegetjük az új papirost, forgatjuk, és közben azt számolgatjuk, hogy három vagy négy darabot fogunk-e ilyenből kapni hó végén, fizetés gyanánt. A jegybank azonban megígérte, hogy ezt a gyakorlatot nem folytatja tovább, nem lesz új, nagyobb címletű forint. Lassan ugyanis az EU, majd az eurózóna tagjai leszünk, így az euró mellett nem lesz többé szükségünk a megszokott és megszeretett, de az utóbbi jó néhány évben a kelleténél egy kicsit jobban romló forintunkra…
