Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!
Kattintson ide!
Tegnapi ülésén arról is döntött a kormány, hogy február elsejétől új elemekkel bővül a lakástámogatási rendszer. A rendszer tartalmaz panel-, garzonház- és nyugdíjasházprogramot egyaránt, de a legjelentősebb változás mégiscsak a jelzáloghitelezés változása. Ha nem is gyökeresen, de átalakul a jelzáloghitelezés rendszere: a következő hónap elsejétől már nem csak a Földhitel- és Jelzálogbanktól, hanem a többi jelzáloghitelbanktól is igényelhető a kormány által biztosított kamattámogatás. Ennek mértéke ugyan 4,5 százalékra emelkedik a korábbi 3 százalékról, de hogy senki ne keseredjen el, nő a futamidő is (a korábbi 5 évről tízre). Rövid távon a helyzet nem egyszerű, hiszen egyelőre csupán jól hangzó lehetőség a többi jelzáloghitelbank szolgáltatásának igénybevétele – a piacon ugyanis egyelőre csupán a Hypo Banknak van jelzáloghitelezéssel foglalkozó intézménye. Hosszú távon persze várható a többi bank piacra lépése is, ez azonban nem megy egyik pillanatról a másikra, és akkor még mindig kérdéses, hogy mi lesz az FHB-vel?
A neves londoni gazdaságelemző társaság, az Economist Intelligence Unit nem kevesebbet jósol elemzésében, mint az Orbán-kormány vereségét a következő választásokon. Ilyen merész jóslatokba nem bocsátkoznék – még akkor sem, ha az elemzés szerint felmutatott számok több mint elgondolkoztatóak… de nézzük őket közelebbről! A GDP-vel semmi baj, a londoni elemzők által kalkulált számok közel állnak azokhoz, amelyekkel a kormány is számol – 2000-ben 5,3 százalékos, 2001-re pedig 4,8 százalékos GDP-re számítanak. Jelentős az eltérés azonban az inflációs előrejelzések tekintetében – a kormány által prognosztizált 6-7 százalékkal szemben 9 százalékot jósol 2001-re. Baj van a gazdaság fejlődésével is – igaz, hogy a magyar gazdaság gyorsabban fejlődik, mint a közép-európai átlag, de magasabb az infláció is (ráadásul a kormány erről csökönyösen nem látszik tudomást venni). Hiába azonban a kedvező statisztika, még így is lassúak vagyunk az EU országaihoz való felzárkózásban, és még lassabbak leszünk a makrogazdasági szigorításoknak köszönhetően. A még megoldatlan kérdések súlya miatt az EIU “reménytelenül becsvágyónak” gondolja, hogy 2002-re befejeződjenek a csatlakozási tárgyalások – sokkal valószínűbbnek tartják 2002 második felét, vagy a 2003-as évet. A londoni elemzők meglehetősen nagy, 65 százalékos esélyt adnak annak, hogy 2005-ben tíz ország csatlakozik egyszerre az EU-hoz – ennek előnye az lenne, hogy minimalizálná a fel nem vett országok közötti politikai viszályt; ugyanakkor a létszám hirtelen kétharmados növelése “megfekheti a szervezet gyomrát”. A másik lehetőség a két “részletben” való felvétel, amely két csoportra osztaná Kelet-Európát. Így megoldódna a balkáni probléma, és az unió nem vonná magára Románia és Bulgária haragját, de nehézséget okozna Szlovákia, Lettország és Litvánia háttérbe szorítása.
Már két évvel ezelőtt is tiltakozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Pokol Béla törvényjavaslata miatt, de idén kénytelen megismételni nyilatkozatát, miután valamelyik jobboldali politikus újra előrángatta a válaszadási jog megváltoztatásának kérdését. Ha elfogadják a javaslatot – amely szerint bármely, a sajtóban megjelent véleményre, ha az társadalmilag hátrányos az érintettre nézve, ugyanolyan terjedelemben az érintett válaszvéleményét is közölnie kell az adott sajtóorgánumnak -, a MÚOSZ kérni fogja a köztársasági elnöktől a törvény előzetes normakontrollját. A szövetség indoklásában nem merül el a sajtószabadság korlátozásának “részletkérdéseiben” – vitáztak erről éppen eleget két évvel ezelőtt is -, csupán arra emlékeztet, hogy a jelenlegi jogi szabályozás alapján is többféle bírósági és egyéb eljárás indítható becsületsértő vagy hamis vádakat tartalmazó publikációk esetén. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadásával lehetetlenné válna a lapok, valamint a rádió- és televízióműsorok szerkesztése, mert bírósági határozattal kényszerítenék ki bármilyen vélemény közlését. Hogy lesz-e mégis törvény a javaslatból, az a Fidesz stratégiájától függ – de talán ők is felmérik, mit veszíthetnek azzal, hogy egy, a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényhez adják a nevüket (arról nem is beszélve, hogy a javaslat legkésőbb az Alkotmánybíróság előtt biztosan elvérzik).
