A vállalkozási készség kormányzati ösztönzésének legkézenfekvőbb megoldása a vállalatok adó- és járulékterheinek mérséklése. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi cégek adóterhelése nem tekinthető túlzottan magasnak. Az összehasonlításokból az is kitűnik, hogy a GDP változása és az adóterhelés nagysága között nincs szoros összefüggés.
Nálunk a teljes vállalati adóterhelés körülbelül az OECD-átlagnak felel meg (valamivel talán a fölött van), bizonyos adófajták összes adóbevételen belüli aránya azonban jelentésen eltér attól. A jövedelem-, illetve nyereségadó részesedése például az OECD-ben – 1997-es adatok alapján – átlagosan 35 százalék körüli, míg nálunk alig haladja meg az egyötödöt. A tb-járulék ezzel szemben Magyarországon csaknem 32 százalékot tesz ki, szemben az összehasonlításul szolgáló kör egynegyedes értékével.
Az Európai Unióban az adóterhelés és az adófajták szerkezete szerint ez idáig még nem került sor harmonizációra. Középtávon ez valószínűleg megtörténik, mivel a közös valuta integrált pénzként való funkcionálása és a nemzeti adórendszerek eltérése súlyos aránytalanságokat és spekulációs veszélyeket hordoz magában. Feltételezhető, hogy a magyar adóreformra is ezeknek az uniós harmonizációs elveknek megfelelően kerül majd sor, a reform célszerű irányai azonban már ma is valószínűsíthetőek. Ezek a jövedelemadó és a tb-járulék közötti átcsoportosítás, illetve a forgalmi adó mérséklése lehetnek.
A magyar vállalati adórendszer másik korrigálandó eleme, hogy még mindig meglehetősen nagy az adókedvezmények (mentességek) aránya. A kettős könyvvitelű vállalkozások adókedvezménye – az Ecostat vizsgálatai szerint – a kilencvenes években, a számított adóhoz mérten majdnem minden esztendőben 30 százalék feletti értéket ért el, 1998-ban például 33,7 százalék volt. A legnagyobb kedvezményeket 1993-ban lehetett kimutatni, amikor ezek súlya 41,4 százalékot tett ki. Az adókedvezmények zömét a külföldi vállalkozások, azon belül is leginkább a zöldmezős beruházásokat vállaló multinacionális cégek kapták. Ennek mértéke a legnagyobb kedvezményű, 1994 és 1996 közötti években (az összes kedvezmény százalékában kifejezve) meghaladta a 75 százalékot. Jelenleg már valamivel kiegyensúlyozottabb a helyzet: 1998-ban például a kedvezményeknek már “csak” 52,7 százalékát élvezték a külföldi vállalkozások.
A támogatásoknak a jövedelmezősséggel összefüggő hatásai különösen hátrányosan érintették eddig a kis- és középvállalkozásokat. A kormányprogram végrehajtása e téren érezhető változásokat hozhat. A különféle kamat- és hitelkedvezmények mellett új elem lehet, hogy az állami támogatásokat bizonyos célokkal, így például a multinacionális vállalatok beszállítói hálózatához való csatlakozás elősegítésével kapcsolják össze.
A Beszerzési Menedzser Index decemberben 46,4-es értéket vett fel. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBK) által számított index novemberben még 52,5 volt: a decemberi szezonális visszaesés a szokásos év végi leállások és termelési szünetek hatását tükrözi. A megszokott visszaesés most kisebb volt, mint az előző években – egy évvel korábban még 38,5-es értéket regisztráltak. A rendelési index 52,1-es értéke növekedést jelez, és már tükrözi a következő szezonra megkötött szerződések hatását is.
Egyre inkább dominálnak az amerikai befektetési bankok az európai részvénykibocsátások lebonyolításánál. A három legnagyobb intézmény együttes piaci részesedése tavaly valamivel 43 százalék fölé emelkedett. Az európai befektetési bankok között is átrendeződésre került sor, a részvényforgalmazás terén korábban vezető Warburgot immár megelőzi a Deutsche Bank és a CSFB is. Az amerikai előretörést a szakértők azzal magyarázzák, hogy a friss kibocsátások között mind több a technológiai részvény.
Az összes adóbevétel súlya a GDP-ben az OECD országokban:
• 20 SZÁZALÉK ALATT. Mexikó
• 20-25 SZÁZALÉK. Dél-Korea
• 25-30 SZÁZALÉK. Ausztrália, Egyesült Államok, Törökország, Japán
• 30-35 SZÁZALÉK. Egyesült Királyság, Görögország, Írország, Izland, Portugália, Spanyolország, Svájc
• 35-40 SZÁZALÉK. Csehország, Kanada, Magyarország, Németország, Új-Zéland
• 40-45 SZÁZALÉK. Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia, Olaszország
• 45-50 SZÁZALÉK. Dánia, Finnország, Luxemburg
• 50 SZÁZALÉK FELETT. Svédország
Forrás: OECD, Ecostat
