Az elmúlt harminc év legsúlyosabb alkotmányos és politikai válsága alakult ki Bosznia-Hercegovinában, ahol az ország felét (49 százalékát) birtokló szerbek a saját részállamocskájukat, a Republika Szrpszkát (RSZ) egyre inkább függetleníteni próbálják az országot irányító szövetségi hatóságoktól. Ezzel pedig folyamatosan rombolják az 1995-ben a polgárháborút lezáró, a nemzetközi közösség által is garantált Daytoni Egyezményben megszabott alkotmányos kereteket.
A Banja Lukában politikai centrumot létrehozó boszniai szerbek egyre-másra hoznak a szarajevói központi kormány hatáskörét korlátozó helyi jogszabályokat, illetve figyelmen kívül hagyják a nemzetközi közösség főképviselőjének, a német Christian Schmidtnek a döntéseit. Schmidt feladata az egységes Bosznia-Hercegovina fenntartása, a szövetségi állam működtetése, és emiatt a helyi törvényhozást és jogszabályalkotást is felülbírálhatja, akár meg is vétózhatja a döntéseket.
Miután sorozatban hagyta figyelmen kívül a központi jogszabályokat és Schmidt határozatait, a szövetségi igazságszolgáltatás – még működő – gépezete a Republika Szrpszka elnökét, Milorad Dodikot egy év börtönbüntetésre ítélte idén februárban. A bíróság döntésének – illetve a márciusban időközben kiadott szövetségi elfogatóparancsnak – azonban már nem sikerült érvényt szerezni,
Erre eklatáns példa volt április 23-án, hogy a szövetségi rendőrség funkcióit ellátó SIPA emberei hiába próbálták letartóztatni a boszniai szerbek vezetőjét, vagy legalábbis a letartóztatási parancsot kézbesíteni Dodiknak a főváros keleti részén. A szövetségi rendőröket ugyanis nem engedték be ugyanis a kelet-szarajevói boszniai szerb közigazgatási épületbe, Dodik elfogását így a Republika Szrpszka csendőrei és terrorelhárító alakulatai akadályozták meg.
A boszniai szerb kommandósok egyébként nemrégiben a magyar Terrorelhárító Központ embereivel gyakorlatoztak együtt. A boszniai szerb elnök – aki Orbán Viktor térségbeli egyik legfőbb szövetségesének számít – háromszáz magyar kommandósról, a magyar hivatalos források 70 terrorelhárítóról szóltak. Hivatalosan közös gyakorlatozás miatt tartózkodtak a TEK-esek átmenetileg Banja Lukában, de voltak merészebb feltételezések is a „kiképzés” esetleges céljairól – például Dodik esetleges Boszniából való kimenekítéséről a VSquare forrásai szerint.
Dodikék végül elijesztették a SIPA-t a bosnyák főváros keleti, szerb ellenőrzésű részéről. Az RSZ biztonsági alakulatai ráadásul olyan hatékonyan léptek fel, hogy még összetűzésre sem került sor, amikor letartóztatták volna Dodikot, aki azóta is nyugodtan utazgat külföldre: Oroszországban például nem győzte dicsérni Putyin elnököt, de járt Izraelben és Belgrádban is. Szerbia fővárosában még szónokolt is az Aleksandar Vucic elnököt támogató nagygyűlésen, amelyet Orbán személyes videóüzenetben köszöntött.
Dodik azóta fokozta a szeparatista, illetve a szecessziós (Boszniából való kiválási) törekvéseit, a szerbek Bosznia-Hercegovinából való kiválásával is fenyegetőzött. Immár önálló boszniai szerb határőrség felállítását kezdeményezi, és kijelentette, hogy a SIPA nem léphet fel a Republika Szrpszka területén. Közben fasisztának nevezte Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség főképviselőjét. Szó szerint azt mondta: „Ez a fasiszta Schmidt, majd megmutatjuk neki, hogyan legyen valaki letartóztatva.” Dodik nem ismeri el Schmidt hatásköreit, szerinte
A Republika Szrpszka elnöke szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem hagyta jóvá Schmidt kinevezését. Ráadásul most már azzal fenyeget, hogy ő fogja letartóztattatni Schmidtet, ha beteszi a lábát a Republika Szrpszkába. Erre – a szlovén tévének nyilatkozva – azt felelte Schmidt: az ENSZ főtitkára levélben erősítette meg, hogy nem a BT-nek, hanem a Daytoni Egyezmény betartatásán őrködő testületnek kellett jóváhagynia a kinevezését.
A szarajevói központ és Schmidt sem nyugodott bele Dodik letartóztatásának meghiúsulásába. A főképviselő hangsúlyozta: ha az RSZ elnöke nem változtat az álláspontján, és továbbra is elutasítja Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését, akkor nekik kell változtatniuk a Dodikhoz való viszonyukon. Schmidt a szövetségi állam működése szempontjából súlyos válsághelyzetnek nevezte a mostani szituációt, ugyanakkor szerinte mégsem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek látszik. Dodik ugyan számos központi szerv illetékességét vitatja, de az őt elmarasztaló bírói ítélet ellen fellebbezett, azaz a központi igazságszolgáltatás működését nem vonja kétségbe.
A főmegbízott arról is rendelkezett, hogy azok a Republika Szrpszkában működő pártok, amelyek elutasítják a szövetségi alkotmányos szisztémát, nem kaphatnak mostantól központi támogatást. A pénzcsap elzárása két pártot érint: Dodik „független szociáldemokratáit” és Nenad Stevandic Egyesült Szerbia nevű tömörülését. Stevandic a boszniai szerb parlament elnöke és Dodik fontos szövetségese, aki ellen szintén letartóztatási parancs van érvényben. Ő volt az egyébként, aki pár hete az ellenzék likvidálásáról „filozofált” egy parlamenti felszólalása közben.
Dodik és szövetségesei azzal vádolják az ellenzéket, hogy a bosnyákokkal és a horvátokkal, azaz Bosznia-Hercegovina másik két államalkotó nemzetével akarnak együttműködni. Mindez csak kampányfogás persze, és Dodikék azon döntését készíti elő, hogy ha ők maguk nem kaphatnak támogatást a szövetségi kormányzattól, akkor – a pártfinanszírozásról szóló törvény visszavonásával – más pártok se részesüljenek a központi forrásokból.
Ha ugyanis a Republika Szrpszka minden pártját, így az ellenzéket is elvágják a közfinanszírozástól, akkor Dodik és a hatalmon lévő koalíció pártjai járnak jól, hiszen az ő veszteségeiket a részállamocskával való összefonódásuk révén képesek lehetnek kipótolni.
A szövetségi kormányzatban ráadásul még mindig erős Dodik pártja. Annyira, hogy Szerbiában nagykövetként Boszniát egy olyan, Dodik által jelölt diplomata, Aleksandar Vranjes képviseli, aki most kimondta: a külügyminisztériumtól nem fogad el utasítást, csak a szarajevói központi kormánytól. A külpolitikának pedig nem a külügyminisztériumhoz, hanem az országot alkotó entitásokhoz kell tartoznia – tette hozzá. (Az egyik ilyen entitás az RSZ, Bosznia északi és keleti felén, a másik „részállamocskát” a horvátok és bosnyákok közösen irányítják az ország középső és déli részén.) Vranjes kijelentései óriási vihart kavartak, és mutatják, hogy alapvető gondok vannak szövetségi állam működésével.
Közben egy Banja Luka-i nemzetközi fórumon Dodik kiemelte, hogy az RSZ nincs elszigetelődve, „sok barátja van a világon”, és kifejezte támogatását Donald Trump amerikai elnök politikája iránt. Dodik úgy véli: Trump „elősegíti a racionalitást, a stabilitást és a megoldásokat, konfliktuskeresés nélkül”. Rajongását magyarázza egy prózaibb ok: értékes ásványkincsek – például lítium – kibányászását reméli az amerikaiakkal való esetleges együttműködéstől, amiről állítólag a „magyar barátaikkal” is beszélgetnek. Az ügyletek értékét 100 milliárd dollárban jelölte meg a Republika Szrpszka elnöke. Az ötletekkel majd a Trump-adminisztrációt is megkeresik – derült ki az Avaz.ba híradásából.
A rajongás ugyanakkor nem látszik kölcsönösnek, Marco Rubio amerikai külügyminiszter februárban úgy foglalt állást, hogy Dodik lépései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyeztetik biztonságát és stabilitását. Majd a magyar kormány számára küldött üzenetként is felfogható módon így folytatta: „Felszólítjuk a régióbeli partnereinket, hogy csatlakozzanak hozzánk e veszélyes és destabilizáló magatartás elleni küzdelemben.”
