Arról posztolt egy képet péntek délután Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon, hogy kitüntetést nyújtott át egy idős gyermekorvosnak, aki az állami gondozásban nevelkedő gyermekek támogatásában is kiemelkedő tevékenységet végzett hosszú pályafutása során.
Magyarország Köztársasági Elnökének Ezüst Érdemérme elismerését adtam át dr. Kurusa Emma gyermekgyógyásznak több évtizedes gyógyító munkája, illetve a hátrányos helyzetű és állami gondozásban élő gyermekek önzetlen támogatása elismeréseként
– írta az államfő a fényképes bejegyzésben.
Sulyok a posztjában külön megköszönte az idős gyermekgyógyásznak az „élete során végzett kiemelkedő közösségépítő és támogató tevékenységét, amely generációk számára nyújtott biztonságot és adott példát”.
Sulyok távozását már a kormányalakítás előtt kérte Magyar Péter
Magyar Péter kormányfő és Sulyok Tamás konfliktusa közvetlenül a választás után éleződött ki. A miniszterelnök már a választási győzelmi beszédében, valamint a Sándor-palotában tartott április 15-i egyeztetésen személyesen is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, később pedig és miniszterelnöki beiktatásán is megismételte, hogy szerinte Sulyoknak távoznia kell. A miniszterelnök május 31-ig adott határidőt az államfőnek, valamint több más, általa „fideszes bábnak” nevezett közjogi vezetőnek az önkéntes távozásra.
Magyar Péter érvelése szerint Sulyok Tamás nem tudja hitelesen képviselni a nemzet egységét, mert szerinte elnöki működése során a Fideszhez való lojalitást az alkotmányosság védelme elé helyezte. A miniszterelnök azt is állítja, hogy Sulyok Tamás nem állt ki sem a bántalmazott gyerekekért, sem az előző rendszer által megtámadott civilekért, bírákért, újságírókért vagy művészekért, és hallgatott azokban az ügyekben is, amelyekben Magyar szerint a köztársasági elnöknek meg kellett volna szólalnia.
A kegyelmi ügy is része lett a konfliktusnak
Magyar Péter májusban felszólította az államfőt, hogy hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő kegyelmi dossziét. A kormány előzőleg nyilvánosságra hozta a kegyelmi döntéshez kapcsolódó minisztériumi dokumentumokat, amelyek szerint az igazságügyi tárca nem javasolta a kegyelmet K. Endrének, Novák Katalin mégis aláírta a kérvényt. Magyar szerint a teljes nyilvánosságra hozatal azért szükséges, hogy kiderüljön, ki milyen szerepet játszott a döntési folyamatban.
Magyar később a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján azt is felrótta Sulyoknak, hogy szerinte hallgatott a gyülekezési jog korlátozásakor, a Szuverenitásvédelmi Hivatal civileket érintő fellépései idején, a politikai aktivistákat ért atrocitásoknál, illetve határon túli magyarokat érintő ügyekben is. Külön említette a munkácsi orosz dróntámadás körüli kommunikációt, amikor az államfő bejegyzéséből utólag kikerült az „orosz” szó.
Sulyok szerint nem mondhat le parancsra
Sulyok Tamás először úgy reagált a miniszterelnök felszólítására, hogy nem lát jogi vagy alkotmányos okot a lemondásra. Május 31-én videóban jelentette be, hogy megfontolta a távozás lehetőségét, de nem mond le, mert szerinte ez nem oldaná meg az intézményi konfliktust. Azt mondta, a köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, de a kormánynak is együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott államfővel.
Az államfő hangsúlyozta, hogy nem akarja akadályozni a Tisza-kormány működését, még az uniós források lehívásához szükséges jogalkotási folyamatban sem. Példaként említette, hogy aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozás helyreállításáról szóló törvényt. A vita azonban ezután tovább eszkalálódott: Sulyok a Velencei Bizottsághoz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte az államfő elmozdítását célzó, személyre szabott alkotmánymódosítás veszélyeztetné a jogállami működést.
Egy svájci lapnak adott interjúban Sulyok már úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetben éppen Magyar Péter felszólítása miatt nem távozhat önként. Szerinte a magyar alkotmányos hagyományban példátlan, hogy a miniszterelnök lemondásra szólítsa fel a köztársasági elnököt, és ha ezt parancsként teszi, akkor az államfő hivatalban maradása válik az alkotmányos rend védelmének eszközévé.
Magyar Péter Alaptörvény-módosítást helyezett kilátásba
Miután lejárt a május 31-i határidő, Magyar Péter június 1-jén ismét a Sándor-palotában járt, de nem jutott megállapodásra Sulyokkal. Ezután bejelentette, hogy a kormány az Alaptörvény módosításával teremtene lehetőséget az államfő elmozdítására. Magyar szerint nem személyre szabott jogalkotásról lenne szó, hanem a jogállam helyreállításáról, és a folyamat nagyjából egy hónapig tarthat.
