A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. is közzétette 2025-ös pénzügyi számait. A cég a 2025-ös év után is méretes veszteséget jelentett, akárcsak 2024-ben, és valójában a Mohu minden lényeges üzletága elég rosszul teljesített. A pontos számok szerint a cég 450 milliárd forint körüli árbevétele valamekkora növekedést mutatott, de már az anyagjellegű ráfordítások is magasabbak a forgalomnál – írja a Telex.
Vagyis a tevékenység már a bérek kifizetése, az értékcsökkenés és a pénzügyi műveletek (kamatok) elszámolása előtt is veszteséges, 2025-ben végül mínusz 47,8 milliárd forint lett az adózott eredmény, ami nem sok javulást mutat a 2024-es 50,4 milliárd forintos veszteséghez képest.
A Mol-csoport úgy végzi ezt a nagyon veszteséges tevékenységet, hogy igazán kilátása sincs a veszteségtermelés elkerülésére. Ráadásul közben tőkét ad, beruházásokat hajt végre, vagyis más frontokon is bele kell tolnia pénzt a Mohuba.
Közszolgáltatás: 2012-es árakon
A lakosság ellátása, vagyis a közszolgáltatás 69,4 (2024: 68,4) milliárd forint adózott veszteséget jelentett tavaly. A Mol megörökölt egy olyan rendszert, hogy kis túlzással, ahány település, annyiféle szállítás, illetve díj működik az országban, egyvalami azonban közös: a díjakat a 2012-es szinten befagyasztotta a Fidesz-kormány. 1100 literes kukákig a vállalkozások is a közszolgáltatásban maradtak, vagyis a profitorientált cégek is a 2012-es árat fizetik.
Azt fontos rögzíteni, hogy nem maga a Mohu gyűjti a szemetet, erre van 60-70 alvállalkozója. A rendszeren biztosan lehet hatékonyságot javítani, az egy műszakos járműhasználat helyett vidéken reális a két műszakos, de ezek az optimalizációk nem fogják eltüntetni a 70 milliárdos mínuszt.
DRS: reménytelenül drága a rendszer
A visszaváltási rendszer (DRS) 2025-ben 37,8 (2024: 9,3) milliárd forint veszteséget hozott, tavaly már egész évben működött a rendszer, 2024-ben gyakorlatilag még csak fél évig, ez az ágazat egy hatalmas veszteséggyár.
Jól hangzik, hogy a gyártók fizetnek palackonként 6,9 forintot a Mohunak és 3 milliárd kezelt palackra vetítve ez 21 milliárd forintot megközelítő bevételt jelent, de ezzel szemben áll a gépek üzemeltetése, karbantartása, a palackok elszállítása, a boltok ösztönzése, a válogatás, a tisztítás, a zacskók kihelyezése, az informatikai megoldások üzemeltetése, ami együttesen 70 milliárd forintos kiadás. Döbbenetes, de igaz, hogy
A sokat emlegetett, vissza nem váltott palackokra beszedett visszaváltási díj, illetve a haszonanyagok értékesítése némi bevételt jelent, de ez meg sem közelíti a költségeket.
Az mindenesetre pozitívum, hogy a 4000 automata kihelyezése után az 50 forintos ösztönzőkkel a palackok visszaváltási aránya 90 százalék körül alakul, mindez környezetterhelési és újrahasznosítási szempontból tényleg jó, csak éppen az alágazat óriási veszteség. A három kinyerhető anyagból egyébként az alumínium önfenntartó, a PET már nem akkora buli, az üvegnek pedig gyakorlatilag nincs értéke.
EPR: drága, de nem jövedelmező
Az EPR rendszerben a gyártók nagyon sokat fizetnek, ha éppen fizetnek a termékeik és a csomagolóanyagok hulladékká válásáért, de elég sok a potyautas is. Ez az alág azért legalább csak 1,8 milliárd forintos veszteséget generált, de még ez is mínuszos. Képzeljük el például, hogy a Temu elhoz Magyarországra egy csomó kínai árut, szépen bedobozolja őket. Vajon a gyártók (elvileg rájuk vonatkozik a fizetési kötelezettség) a kínai hátországból majd bejelentkeznek, hogy fizetnének a papírcsomagolás után? Természetesen nem.
A rendszer egyetlen pluszos vonala, az „egyéb”, vagyis vélhetően a cégnek a cégek kiszolgálásán és a haszonanyag-értékesítésen van jövedelme. Ez az „egyéb” pozitív adózott eredmény 2025-ben 61,4 milliárd forint volt.
Minden, amiről eddig beszéltünk, az a folyó működtetés vesztesége volt, de emellett a Mol-csoport vállalt egy csomó beruházást is. Úgy hallottuk mohus forrásból, hogy eddig 82 milliárd forint volt a Mohu összes beruházása.
Ez legnagyobbrészt az automatatelepítés volt, de persze vannak kisebb tételek is (edények, kukák, járművek), ráadásul a cég működéséhez jelentős forgótőkét is kell biztosítani, ha a beruházást, a pénzügyi segítséget és a működési veszteséget összeadjuk, akkor a Molnak úgy 200 milliárd forintba fáj eddig ez az egész.
