A lengyel légierőt katonailag, a NATO-t politikailag teszteli Oroszország azzal, hogy az elmúlt napokban Lengyelország és Románia légterét is drónokkal sértette meg. Katonai és politikai szakértőkkel elemeztük a kialakult helyzetet.
Légtérsértést észleltek Romániában szombaton, a nemzetvédelmi miniszter nem sokkal később megerősítette, hogy orosz drónt „fogtak el”.
Szakértőink véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a két ország kormányfőjének hasonló retorikáján túl mennyire valódi a szlovák-magyar „együttmozgás”.
Az európai vezetők sorra fejezik ki szolidaritásukat Varsóval.
Megkérdeztük a szakértőt arról is, hogy a NATO elvileg kölcsönös segítségről szóló alapszerződése miként szabályozza a drónok ügyét.
Andrej Babisnak és pártjának, az ANO-nak nagy esélye van arra, hogy megnyerje az október eleji cseh parlamenti választást.
Az e heti pekingi rendezvények nyugatellenes erődemonstrációként is felfoghatók.
Egyre több magyar cég jelenik meg a szlovákiai közbeszerzéseken – a háttérben sokan Fico és Orbán alkuját sejtik.
A Kreml olajipari infrastruktúrája és a Barátság-vezeték elleni ukrán támadások valóban érintik a magyar energiaellátást, ugyanakkor az is tény, hogy a súlyos gazdasági-katonai incidens politikai purparléval párosult.
A munkácsi támadás jelezheti a szakértő szerint azt is, hogy a Kreml nem számol a közeljövőben a tárgyalások folytatásával.
Vucic elnök szerint a kormánypárt egyik irodájában „élve akarták felgyújtani az embereket”, az ellenzéki aktivisták viszont rendőri túlkapásokat emlegetnek. A tüntetések kiváltó oka a tiltakozók szerint az, hogy a kormánypártiak provokálták őket.
Egyelőre annak van nagyobb esélye, hogy pénteken létrejön a múlt héten beharangozott Trump-Putyin találkozó. Gyarmati István szerint azt viszont nehéz megjósolni, mi történik majd a csúcson – ugyanakkor az alaszkai randevú legalább kiindulópontja lehet a további tárgyalásoknak.
Miközben hangosan és látványosan tiltakozik Milorad Dodik az elítélése ellen, addig igyekszik pénzbüntetésre átváltani az egy év letöltendő börtönbüntetést – vagyis lényegében elfogadta az őt elmarasztaló verdiktet. Szemben Orbán Viktorral.
Bányászokkal verette szét a politikai ellenfeleinek tüntetéseit, később egy kormányt is a Zsil-völgyéből érkezett bányászok buktattak meg. A kedden elhunyt Ion Iliescu öröksége máig megosztja Romániát, még azon is vitatkoznak a jelenlegi kormánypártok, hogy kell-e egyáltalán gyásznap a tiszteletére.
Míg Vucic szerb elnök békíteni próbálja a szakadár törekvéseiről ismert Milorad Dodikot, addig a magyar kormányfő az őtelmarasztaló jogerős ítéletet így értékelte: „ilyen döntés számunkra nincs”, majd ismét találkozott Budapesten a boszniai szerb politikussal.
Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogyan alakult Ukrajnában a humán haderő helyzete a háború kitörése óta, ezúttal azt tekintjük át, hogy Oroszországban miként toborozzák a katonákat. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy orosz oldalon nagyobb szerepe van az anyagi ösztönzőknek, és a Kreml könnyebben képes pótolni a fronton elszenvedett veszteségeit.
Már nem Porschéék a leggazdagabbak Ausztriában.
Donald Trump és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott az augusztustól életbe lépő vámokról. Pogátsa Zoltán közgazdászt és Németh Dávid makroelemzőt kérdeztük.
Két legenda keveredik a napokban a nemzetközi sajtóban a lengyelországi kincsvadászokról, akik a nácik által elrejtett arany után kutakodnak.
Sokasodtak a botrányok Dragos Anastasiu körül.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a precedens jellegű ítélet nem írja felül a hazai jogszabályokat, viszont meghatározhatja azok alkalmazási feltételeit. A „fordított bizonyítási teher” azonban megmarad román sajátosságnak.
„Ellentétben a magyar belpolitikával, ahol mindent Budapest szemszögéből nézünk, a világpolitikában zajlanak olyan események, amelyek ugyan érintenek bennünket, de valójában nem miattunk történnek.”
Most olyanokat is igyekeznek a frontra vinni, akiknek nincs katonai képzettségük, nincs tapasztalatuk, és nem is túl lelkesek a fronton való küzdelemtől.
Erős tőzsde, sikeres nagyvállalatok, dinamikusan növekvő GDP – és 137 milliárd eurós váromány Brüsszelből. Másfelől a mindennapi életben nemigen látszik még az a fejlettség, amit Lengyelország felmutat a grafikonokon, ez pedig kihívás a Tusk-kormány számára.
