Vasárnap már a kormányalakításra készült a hétvégi csehországi választás 71 éves győztese, Andrej Babis. Az elmúlt négy évet ellenzékben töltő volt miniszterelnök és populista pártja, az ANO 34,5 százalékot ért el. Ezzel minden előzetes becslést felülmúló győzelmet arattak – amit Orbán Viktor és a szlovák politikusok is nagy lelkesedéssel üdvözöltek már szombaton. Így várhatóan nem egyedül lesz szlovák születésű miniszterelnök az Európai Unióban Robert Fico, aki „szerencsés kezet” kívánt a Pozsonyban világra jött, csehül hibátlanul azóta sem beszélő Babisnak ahhoz, hogy koalíciót alakítson.
Ám a Babiséknak a hétvégén megszerzett 80 parlamenti mandátum nem elég a 200 fős törvényhozásban az abszolút többséghez. A cseh elemzők és a világsajtó ezért most azt találgatja, hogy kisebbségi kormányzásra készül-e Babis, vagy pártja, az ANO rákényszerül arra, hogy a parlamentbe bekerült két kisebb szélsőjobboldali alakulattal, az SPD-vel és a Motoristákkal nyíltan is összefogjon. A zavaros nézeteket képviselő, elsősorban a bicikliutak és a brüsszeli környezetvédelmi kezdeményezés, a Green Deal ellen küzdő Motoristák mindenesetre nem akarnak külső támogatóként a háttérbe szorulni,
Bármekkora sikert ért is el az ANO, végeredményben az eddig kormányzó jobbközép koalíció, a Spolu (önmagában is három párt szövetségéről van szó) és a STAN a (polgármesterek pártja) együttes pozícióit nem tudták alapjaiban megrengetni. A Spolu alig vesztett szavazóiból, és 23 százalék körüli eredményre fogyott, a STAN pedig 11 százalék fölött tartotta magát. A velük korábban szövetséges Kalózok sem szerepeltek rosszul, majdnem 9 százalékig jutottak. E pártokkal, a mostanáig tartó ciklus kormánypártjaival a győztes ANO alelnöke, Karol Havlícek kizárta a koalíciókötést szombaton.
Ezzel az ANO magának is nehezíti a kormányalakítást. Ugyanis a Petr Fiala eddigi miniszterelnök által irányított koalíció nem vesztette el a szavazóbázisának zömét, Babisék nem elsősorban tőlük szerezték a többletszavazataikat. Az ANO sokkal inkább a szélsőjobboldali erőktől csábított át voksolókat, akik egyfajta taktikai szavazással támogatták Babist és pártját. Így két nagyjából hasonló méretű politikai tömb néz szembe egymással. A két kis szélsőséges párt közül az SPD 7,8, a Motoristák pedig 6,8 százalékig jutott, ami különösen az SPD esetében rosszabb eredmény a vártnál, de így is sakkban tudják tartani Babisékat.
Jobb eredményre számítottunk
– mondta az SPD vezére, Tomio Okamura a választás után. Okamura szerint a kampányuk jó volt, nem követtek el alapvető hibát, de a bizonytalan szavazókért a fő versenytársuk az ANO mozgalom volt, „amelynek erős kampánya volt, és az emberek afelé hajlottak.”
Az ANO-nak tehát most éppen azt a két extrémista pártot kéne magához édesgetnie, melyektől a választókat elszipkázta. A bevándorlásellenes SPD-nek 15 mandátuma van, a Motoristáknak pedig 13. Így
Babis azért van nehéz helyzetben, mert ugyan ő volt az, aki Orbán és az osztrák szabadságpárti (FPÖ) Herbert Kickllel együtt a Patrióták Európáért pártcsaládot megalapította tavaly, valójában az ANO mérsékeltebb a Fidesznél és az FPÖ-nél. Sokkal kevésbé Brüsszel-ellenes például, mint a magyar kormánypropaganda és a szabadságpárti osztrák ellenzék. Éppen ezért Babisnak nem jönne jól, ha nyíltan egy kormányban kellene ülnie a Motoristákkal és az SPD politikusaival. Babis egyébként a miniszterelnöki posztot 2017 és 2021 között már betöltötte egyszer – rutinja tehát van a kormányalakításban.
Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az eddig kormányzó jobbközép Spolu és a fő erejét alkotó, Fiala vezette Polgári Demokrata Párt a kormányzáshoz szükséges többséget még jelenlegi partnerével, a STAN-nal és a korábban velük koalíciót alkotó Kalózokkal sem tudná megteremteni, együttesen is csak a szavazatok 43 százalékát szerezték meg. A Spolu, a STAN és a Kalózok az elmúlt négy évben hibát hibára halmoztak. A belső viták miatt a Kalózok már tavaly otthagyták a most megbukott koalíciót, de az átmenetileg 18 százalékra is felszökött infláció is megtépázta a kormány népszerűségét. A drágulás hiába csökkent 2,4 százalékra a választók jelentős része (körülbelül harmada) rosszabbul él a friss felmérések szerint, mint négy évvel ezelőtt.
A cseh Seznám Zprávy szakértője, David Klimes szerint ennél azonban többről volt szó. Szerinte a Spolu léte is megkérdőjeleződött a mostani választáson. Hiába a tisztes eredmény, hiába sikerült a szélsőjobb nagyobb arányú áttörését megakadályozni, hiába Fiala miniszterelnök kármentő és az utolsó pillanatokban a Spolunak is többletszavazatokat hozó kampánya – az egész koalíció elfáradt, kiüresedett. Valójában a cseh jobbközép és
Nem volt egyértelmű a kormány álláspontja az euró bevezetéséről, az európai integráció elmélyítéséről, hiszen Fiala pártja, a Polgári Demokrata Párt eleve enyhén euroszkeptikus párt volt, míg társai jobban elkötelezték volna magukat Brüsszel felé. A határozatlanság és koncepciótlanság pedig a gazdaság gyengélkedésében tükröződött, amit a populista ellenzék kihasznált. Babis például előszeretettel nevezte a Spolu vezette koalíciót „aszociálisnak”.
A kormánykoalíció ráadásul hiába kezdte idén tavasszal összeszedni magát, az úgynevezett Bitcoin-botrány erkölcsileg rengette meg a (maradék) tekintélyét. Hiába bukott bele az ODS erős embere, Pavel Blazek miniszter a botrányba, a nyár eleje óta nyilvánvaló vált a gazdasági inkompetencia mellett az erkölcsi züllés is a kormánypártokban. Ami pedig Fiala sorsát illeti, ő nemcsak a miniszterelnökségről, de lehet, hogy hamarosan a pártelnökségről is kénytelen lesz lemondani.
Mindeközben egyre biztosabb, hogy Babis lesz a kormányfő. Bár voltak kétségek a választás előtt, hogy ő a legalkalmasabb-e a posztra, pártja azokban a körzetekben, ahol belső riválisának, Karel Havliceknek kellett volna pluszvoksokat hoznia, az ANO nem szerepelt túl jól.
Várhatók egyébként viták Petr Pavellel is Babis üzleti érdekeltségei miatt, hiszen az államfő azt ígérte, alaposan utánanéz az összeférhetetlenségi szabályoknak. Babis Csehország egyik leggazdagabb embere, de az időközben megszigorodott törvények miatt a most induló parlamenti ciklusban nem írathatja át a nevéről olyan könnyedén a cégeit, mint ahogyan ezt 2017 és 2021 között tehette, amikor volt már miniszterelnök.
Az exkormányfő vasárnap a prágai várban kezdte a napját, ahol a köztársasági elnökkel találkozott. Pavel, aki éppen Babist győzte le a 2023-as elnökválasztáson, egyelőre nem adott megbízást az ANO vezetőjének a kormányalakításra. Babis ezen nem lepődött meg, normálisnak tartotta, hogy az elnök nem siette el döntést – pedig Babis már szombat este megkezdte a tárgyalásokat a potenciális partnereivel. Így megbeszélést folytatott az SPD-vezér Okamurával és a Motoristákkal is.
Az osztrák Der Standard szerint Babis ugyanakkor a kisebbségi kormányt preferálja. A nehézségek abban rejlenek a lap szerint, hogy
Kevés szó esett az ANO győzelme után a baloldali Stacilo pártszövetségről. Nem véletlenül: a kommunisták által irányított szövetség 4,3 százalékos eredményével be sem került a parlamentbe. A szociáldemokraták és a kommunisták 2021-ben estek ki a parlamentből, és most új retorikával, EU- és migrációellenes jelszavakkal sem tudtak visszakerülni a törvényhozásba.
Babis hatalomra kerülése geopolitikailag is fontos fejlemény lenne: Szlovákia és Magyarország mellé ugyanis újabb állam sorakozhatna fel, amikor Ukrajna támogatásának visszafogásáról lenne szó az Európai Unióban. Babis a választási kampányban azt vetette a Fiala miniszterelnök vezette koalíció szemére, hogy többet foglalkozik az ukránok problémáival, mint a csehekével. Prága kiesésével Ukrajna támogatói meggyengülnének Európában, különösen fontos szerepük volt a cseheknek például Kijev lőszerellátásának megszervezésében például.
Ennek kapcsán a Der Standard kiemeli, hogy tavaly júniusban alapította meg Babis Kickllel és Orbán Viktorral a radikális jobboldali Patrióták Európáért pártcsaládot. Csakhogy az ANO egyszerre hirdet gazdasági liberalizmust, és igyekszik megtartani baloldali szavazóit is.
Ami a kormányalakítást illeti, az ANO-nak a legkönnyebb a Motoristákkal való megegyezés lenne, hiszen ők is a Patrióták pártcsaládjához tartoznak. Az ANO is elutasítja ráadásul az európai Green Dealt, a környezetvédelmi szabályozásokat, az elektromos autók preferálását, illetve a tiszta energiák akár nagyobb költséggel való előállítását. Az SPD viszont tőlük is jobbra áll, és a kampány során az előző kormány által erősen támogatott ukránok kitelepítését, deportálását követelte az országból.
