Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni.
Legjobb barátainknak külön „hangkészletük” van arra, hogy az embert kihozzák a sodrából. Nem véletlenül: a „bosszantó” ugatást nem tudjuk megszokni, hasonló célt szolgál, mint a baba sírása.
Szlovák és magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és „nemzetállam” megteremtése volt.
Mostanában ébredeznek a lakásokban áttelelő invazív poloskák: ha nem is az ősszel tapasztalt tömegben, de jókora számban kezdenek kóvályogni a kivezető utat keresve.
Mátyás király egy vár ostromakor valóban álruhába bújt, de minden más történet mese. Az a bizonyos füge állott, poshadt lehetett, de méreg nem volt benne, a király halálát feltehetően stroke okozta. Özvegyét pedig csúnyán csőbe húzták.
Minden jel arra mutat, vége a télnek, a héten már erős felmelegedés kezdődik, a hőmérséklet átlag felett teljesít. Hétvégén lesz egy apró visszaesés, de észre sem fogjuk venni.
A szülők az óvodapedagógusok szakvéleménye alapján döntenek, hogy szeptembertől iskolába küldjék-e gyermeküket. Érdemes jól meggondolni, a korai iskolakezdés hosszú távú, komoly problémákat okozhat.
Néhány részletében egzakt módon definiálható, másokban morális, erkölcsi kérdés a budavári kitörés kapcsán felmerült dilemma: kit tekinthetünk hősi halottnak, és milyen cselekedetet a haza védelmének?
Attila halála után a hunok többsége Csaba mellé állt, iszonyatos csatában győzték le Aladárt és az őt támogató németeket. Aztán fordult a kocka, Attila fiai és a hunok árulás áldozatai lettek.
Hunyadi Mátyás szinte gyerekként került trónra, mégis férfiként kezdett el kormányozni. Amíg azonban a Szent Korona nem volt a fején, a legnagyobb magyar király is a kompromisszumot kereste: a korona felhatalmazásával viszont már parancsolt. Felfoghatatlan összegért vásárolta vissza, mai ésszel a koronázás jelentőségét sem tudjuk igazán felfogni.
Sokan panaszkodnak idén, hogy influenzából való gyógyulásuk után még hosszan kínozza őket köhögés. Mi ennek az oka? Az idei influenza „más”, mint az eddigiek? Ennek jártunk utána.
Egy hiánypótló, friss tanulmány szerint hazánkban 80-100 ezer kóbor kutya is élhet. A probléma túlmutat az állatvédelmen, az egészségügyi kockázatok mellett a falkába verődött állatok emberekre és haszonállatokra is támadnak. A megoldás állami segítség nélkül lehetetlen.
Szerdán véget ér a tavasz, az átlagosnál hűvösebb lesz, majd megint változás ígérkezik: a mostani meleg nem tér vissza egyik napról a másikra, de jövő héttől annak rendje és módja szerint ráfordulunk a tavaszra.
Börzsönyi Szilveszter Botondnak hívják, 25-30 kilós lehet, és két farkast még simán felpofoz. Ő a nagyjából 10-15 magyarországi hiúz egyike.
VIII. Henrik angol király nagy kanállal habzsolta az életet, nemcsak szeretőit, de feleségeit is gyakran cserélte. Ám úgy volt vele, hogy amit szabad Jupiternek…
Egyes visszaemlékezések szerint az oroszok a „Hiba futsz,hiába menekülsz” című slágert bömböltették hangszórókból, miközben Budapest védői mészárszékre rohantak a kitörés során 1945. február 11-én.
Szerdáig viharos széllökések, erős éjjeli mínuszok, több helyen havazás, utána viszont felmelegedés kezdődik: kisüt a nap, hétvégére bekukkant a tavasz.
A szokottnál többet ivott az esküvőjén, majd miután elhálta a nász, eleredt az orra vére: hátán feküdt, a torkába alvadt vér megakasztotta a lélegzetét.
A II. világháborút hazánk számára lezáró Párizsi békeszerződés területi rendelkezései 1947. február 10-én visszaállították a trianoni határokat, és Pozsony környékén további három falut vettek el Magyarországtól.
Magyarországon lelki problémákkal orvoshoz fordulni még ma is „ciki”, pedig a pszichiátriai betegség miatt kezeltek halálozási rizikója 2-3-szoros a lakossághoz képest, és átlagban tíz évet is elvehet az életükből.
Az intenzív mezőgazdaság következtében elképesztő mértékben tűnnek el fajok az Európai Unió teljes területéről. Hazánk 15 év alatt kezdi behozni nagyjából 50 éves lemaradását a pusztításban.
A több száz éves emberi életkor ma már egyáltalán nem tudományos fantasztikum, és a nem vagy nagyon lassan öregedő emberi életforma is a sci-fi határán innen van.
Az Árpád-korban élt böszörményi boszorkány hatalmas tudományos felfedezés, egyben szomorú példája, hogyan semmisítjük meg múltunk értékes darabjait. Mi magunk, szánt szándékkal.
Két napig tartott a tavasz, a folytatásban az éjszakák kemény fagyokat, a nappalok viszont az átlagnál kicsit melegebbet hoznak. Unalmas lesz az időjárás, de esetünkben ez jó hír.
