Bihari Dániel

A magyar paleobiológus kiskacsák szárnyait és lábait vizsgálva tett váratlan felfedezést.

Egyes szúnyogok az ember közelében töltik a telet, melegebb napokon felébrednek és portyára indulnak.

Nélkülük a Föld szinte élhetetlenné válna, mégis igen aktívan pusztítjuk őket.

Az eső után jóval szárazabb idő jön, és marad a meleg.

A nádas a tó és környezetének is kulcsfontosságú eleme, további pusztítása beláthatatlan következményekkel jár. A nádirtás viszont nem áll le.

A metán agresszív üvegházhatású gáz, a felmelegedéssel egyre több jut belőle a légkörbe.

Több ezres, tízezres tömegük úgy „gomolyog” az égen, mint egy óriási füstfelhő.

Akadálytalanul terjednek, lassan, de biztosan ellepik az egész országot.

A székely zászló színei és motívumai is jelentést hordoznak, de nehéz eldönteni, napot vagy csillagot látunk-e a hold mellett.

A homoki prérifű gyorsan és agresszívan terjed, elnyom mindent maga körül, egyelőre kiirthatatlannak tűnik.

Két napra visszatérnek a jó kis esők, majd komoly melegedés kezdődik.

A száraz, meleg augusztusi időjárás hatással van a széncinegék színére.

Minden körülmény adott: meredeken emelkedik a náthás megbetegedések száma.

Újabb szélsőségre vált az időjárás.

Min múlik, hogy egyes kutyák játékosabbak az emberrel, míg mások kevésbé?

A várható durva időjárásváltozás és az óraátállítás gyötrelmei jövő héten összeadódnak.

Jövő héten jön a hó Magyarországra, néhol meg is maradhat.

A természet különleges módon hasznosította a halál mementóit.

Sebesült bajtársáért kúszott a barikád elé, amikor a szovjet tank össztüzet zúdított rá. Budapesten, 1956. novemberében.

Nemsokára eltörlik az óraátállítást, de mi legyen helyette? A tudomány álláspontja ellenkezik a közakarattal.

Mérgező melamin a tápszerben, műanyag rizsszemek, fagyállós bor, festett csirke: a hamisítók módszerei szinte végtelenek.

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

A sünök a túlélés bajnokai, de az emberi hatás ellen tehetetlenek – még akkor is, ha akaratunk ellenére „bántjuk” őket.

Utánajártunk, kik azok a kipcsakok, és valóban sok magyarban van-e kipcsak vér. A miniszterelnök szavai a tudomány számára nem igazán értelmezhetőek.