Figyelő Top 200 (2001): Biztosítók

Nem csökkent az életbiztosításokról szóló híradások száma tavaly, csakhogy éppen ellenkező előjellel szerepelt e piac a hírdömpingben. A korábbi tempós bővülés után tavaly csökkent az életbiztosítási díjbevétel. E “meghátrálás” az előző évben soha nem tapasztalt módon szárnyaló egyszeri díjas unit-linked termékek számlájára írható. A konstrukciót elmélyülten nem ismerő ügyfelek a tőzsde mélyrepülése nyomán kiábrándultak a termékből, s bár e szegmens az év eleji visszaesés után valamelyest magához tért, összességében megfeleződtek a bevételek. Némileg javította a képet, hogy a folyamatos díjas szerződések bevétele az inflációt meghaladó mértékben emelkedett.
Kellemes meglepetést hozott ugyanakkor a nem-élet ág. A tavalyi katasztrófák, káresemények a hazai piacot igazából nem érintették súlyosan, mindeközben pedig a bevételek a megszokott ütemnél jóval dinamikusabban, 18 százalékkal gyarapodtak.
A biztosítási piac összességében 8,5 százalékkal bővült. Jelentősebben nyilvánvalóan a kisebb társaságok tudtak lendíteni a bevételükön. Az Union és a Zürich egyaránt mintegy a háromnegyedével, a Hermes kétharmadnyival, a QBE-Atlasz nagyjából 40 százalékkal növelte bevételét. Ugyanakkor néhány társaság bevétele “összement”: a CGNU Mébit majd 20, az ÁB-Aegon 7, az ING N-N közel 5 százaléknyival kevesebbet keresett, mint az előző évben.
A bruttó díjbevétel alapján kalkulált rangsor az élbolyban ezzel együtt sem változott: a több tízmilliárdos bevételű társaságok hatos köre 2001-ben sem rendeződött át. Továbbra is jócskán vezet az Allianz Hungária, mely az életbiztosítási piac gyengélkedése nyomán – a nem-élet ágban erőteljes biztosítóként – még növelte is a piaci részesedését, ami az év végén 29 százalék körül járt. Az első helyezéseket a legelső időktől – amióta csak többszereplőssé vált e piac – ugyanazok a társaságok birtokolják, sorrendjük pedig három éve kőbe vésett; akkor az éppen egyesült Generali-Providencia előzte az ÁB-Aegon-t. Ugyancsak állandó a sorrend e biztosítói körben, ha a két nagy részpiacot külön tekintjük. Megjegyzendő mindazonáltal, hogy az életbiztosítási piac elsőségére immár több társaság is bejelentette az igényét – ki régebben, ki frissen -, s ha az állományokat tekintve megdönthetetlennek is tetszik az ING N-N elsőbbsége, az új szerződések kötésében az ÁB-Aegon tavaly többé-kevésbé a nyomába ért.
Amennyiben nem a bevételek alapján nézzük a piaci dobogót és közvetlen környékét, újfajta sorrendre bukkanhatunk. Adózás előtti nyereségét illetően továbbra is az ÁB-Aegon a listavezető, tavaly 10 milliárdnyi profitot gyűjtött, s csak mögötte következik az Allianz Hungária a – tavaly immáron másodszor hozott – 5 milliárdos eredményével. A többi társaság a további nagyjából 6 milliárdnyi nyereségen osztozik.
A díjbevételi rangsor “hátsó” kétharmada mindig mozgalmasabb, ám az elmúlt évben csupán a CGNU Mébit tette meglepetésre odébb – a megelőző évi büszke 7. helyről kettővel hátrább – a székhelyét. Helyére ugyanakkor az életbiztosítási piac kilengéseitől már tevékenységével is védett Argosz szökkent. E biztosító ugyanis a nem-életbiztosításokra fókuszál, azon a fronton pedig a piac amúgy szépnek mondható 18 százalékos gyarapodását is mintegy 6 százalékponttal meghaladta.

Mindemellett szót érdemel a Signal, mely a Winterthur elébe lépett. Ez a váltás egyúttal már az életbiztosítási piac tavalyi alakulásából is sejtet valamit. Egy esztendővel korábban ugyanis éppen a Winterthur volt az egyszeri díjas unit-linked termékek, azaz befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerzésének egyik élharcosa. Akkor csak ezekből több bevételre tett szert, mint tavaly az összes – valamennyi típusú, egyszeri és folyamatos díjú – életbiztosításokból együttvéve. Ezzel szemben a Signal az egyszeri díjas unit-linked biztosításoktól mindeddig távolt tartotta magát. Természetesen nem csak a Winterthurt érintette, hogy az ügyfelek tavaly hátat fordítottak a 2000-es év sláger termékének. Szinte hihetetlen mérvű volt a bevételek visszaesése e körben, lévén alig a felét keresték a biztosítók, mint az előző évben. Míg 2000-ben az egyszeri díjas bevételek megközelítették az 50 milliárd forintot, tavaly alig haladták meg a 25 milliárdot. Díjbevételi arányaiban e trendforduló legnagyobb vesztese valóban a Winterthur – a tavaly befolyt díjai (3,4 milliárd) kétharmadával ér föl az az összeg (2,2 milliárd), amennyivel az egyszeri díjas unit-linked termékén kevesebbet keresett. A tavaly tulajdonost váltó, ennek mentén az értékesítési hálózatának nagy részét elvesztő CGNU Mébit, ha nem is ilyen erőteljesen, de ugyancsak hátramenetbe kapcsolt. Alig félmilliárdos egyszeri díjas bevétele 2,5 milliárddal volt kevesebb az előző évinél, mely hiányosság kiváltképp akkor mutatkozik jelentősnek, ha cég összbevételét tekintjük, az ugyanis mindösszesen 6,5 milliárd forint.
Ezeknél a társaságoknál azonban összegszerűen jóval nagyobbat buktak a nagy cégek. Az ING N-N közel 6,5, az ÁB-Aegon 5,8, a Generali-Providencia pedig 5 milliárddal tornászta le tavaly az előző évi egyszeri díjas unit-linked bevételét. A nagyok köréből egy legény maradt a gáton: az OTP-Garancia ugyan e termékénél majd másfél milliárddal alulmúlta előző évi bevételét, ám így is egymaga jóval több díjra tett szert (15,2 milliárd forintra), mint a többi társaság összesen. Megjegyzendő, hogy e biztosító malmára anyabankja hajtja a vizet. Az egyszeri díjas konstrukciót bankfiókokban kifejezetten jól lehet értékesíteni, az OTP Bankban adta el tavaly az OTP-Garancia a szerződéseinek mintegy a kétharmadát.
Ne feledjük ugyanakkor azokat a társaságokat sem, amelyek e piacon bővülni voltak képesek. Nem túl magas bázisról indult ugyan, de megháromszorozta előző évi egyszeri díjas bevételét a Union. Ezzel a másfél milliárddal a társaság egyszeriben behozta például a Generali-Providencia eredményét. Valamelyest – 100-200 millióval – gyarapodott e téren ugyanakkor az Allianz Hungária és az AXA is.