Sokkal nagyobb az igény a női pultosokra, pincérekre, pénztárosokra,
bolti eladókra, varrónőkre és virágkötőkre, telemarketingesekre és
ügynökökre, mint a férfiakra. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) munkaerő-piaci diszkriminációkutatásának egyik legfontosabb tanulsága, hogy az általunk vizsgált állások többségét erőteljes nemi szegmentáltság jellemzi.
A tesztelt hirdetések 27 százaléka tartalmazott diszkriminatív kitételt: ezeknek több mint fele kizárólag nemi, minden ötödik életkori. A fennmaradó egyötöd a nemi és életkori megjegyzések kombinációját tartalmazta, tehát sokszor olvashatták a jogvédők az apróhirdetésben, hogy a vállalkozás „fiatal hölgyet” keres.
Az elutasítás két formáját különböztették meg. Nyílt elutasításként értékelték azt a munkáltatói reakciót, amikor a munkaadó egyértelműen megmondta, hogy az elutasítás oka a szóban forgó védett tulajdonság: azaz, hogy az illető roma, kisgyermekes vagy épp középkorú. Ezzel szemben rejtett elutasításként értelmezték azokat a reakciókat, amikor a munkáltató nem a védett tulajdonságra hivatkozva küldte el a jelentkezőt, hanem attól független okot nevezett meg.
Kevésbé volt gond a származás
Bár többségében voltak a roma származásra adott pozitív vagy elfogadó munkáltatói reakciók, például volt aki kijelentette: „a származás nem probléma, ha megfelelő végzettséggel rendelkezik” vagy „nem probléma, a teljesítmény a lényeg”. A telefonos tesztelés során azonban néhány esetben előfordult, hogy a munkáltató vagy annak képviselője már a beszélgetés elején, a nyilvánvalóan roma név hallatán letette a telefont. Volt, aki kendőzetlenül megmondta, hogy az állás betöltése szempontjából a roma származás gondot okoz: „Ha roma, akkor nem aktuális” – közölte.
A roma nők és férfiak az átlagot valamelyest meghaladó mértékben
tapasztalták a rejtett elutasítás különböző megjelenési formáit –
például megváltozott a hanghordozása, a hangneme, a beszédstílusa vagy
sóhajtott, szünetet tartott válasza előtt. Ám ennek ellenére személyes
állásinterjúra, találkozóra nők – mind a romák, mind a nem romák –
közel kétharmadát hívták. Visszahívást vagy az önéletrajz elküldését a
45 év feletti nők 33 százalékától, illetve közel ugyanennyi roma
férfitól kértek a munkáltatók.
legyen ön is fn tudósító!
Ön is átélt már ehhez hasonlót? Ossza meg a többi olvasóval, kerüljön az FN címlapjára!
Öt eljárás indult
A NEKI projektje egyedülálló példa a társadalomtudományos célú kutatás és a jogi felhasználás ötvözésére. A kutatók első lépésében meghatározott szempontok alapján monitoroztak több ezer álláshirdetést, majd csaknem százat a telefonos tesztelés módszerével vizsgáltak tovább. Az eredmények alapján öt esetben eljárást kezdeményeztek az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.
