Nagy és lelkes taps fogadta a miniszterelnököt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.
Legyen béke, szabadság és egyetértés – kezdte ünnepi beszédét a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatából ismerős mondattal Orbán Viktor. Ősi parancsnak engedelmeskedünk, amikor minden év március 15-én itt gyűlünk össze; itt kezdődött minden, mi magyarok itt tettünk fogadalmat egymásnak, hogy rabok tovább nem leszünk. A március 15-i esküvel minden magyar tartozik minden magyarnak – folytatta a kormányfő.
Ki fogunk állni egymásért – ezt jelenti az eskü; ez tette lehetővé, hogy a 48-as magyarok alapjaiban megújítsák Magyarországot. Akkor kiselejtezték a régi világ törvényeit, új rendszert alkottak, amely évtizedek múltán is szilárdan állt a lábán – kezdett párhuzamba a miniszterelnök. „A mozdíthatatlannak hitt rendszert lebontottuk. Így történt ez 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is” – bontotta ki a hasonlatot.
Ezután a félrecsúszott rendszerváltásról beszélt a kormányfő: „olyan néppé lettünk, amelynek a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak válaszai” – mondta. Minden félbemaradt, nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni; a bolyongás éveit rendre csalódás zárta – értékelte az elmúlt 20 évet. „A szabad Magyarország nem található meg az ideológiák világában, a pártharcokban, hanem bennünk él – vonta le a tanulságot.
Kiállunk azért, hogy Magyarországon a magyarok érdeke legyen az első: kiálltunk az árvíznél, a vörösiszap-katasztrófánál, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszerért a tőzsdecápák kezei közül. Kiálltunk az EU-ban, amikor lejárató kampány folyt az ország ellen – mondta Orbán Viktor.
Minden európai nemzetnél többet harcoltunk a szabadságért, függetlenségért, ezért ma sem hagyjuk, hogy Brüsszelből bárki is diktáljon nekünk – mondta a kormányfő, hatalmas sikert aratva a hallgatóság körében. „Senkitől nem kérünk kioktatást, mindenkitől elvárjuk, hogy megadja a magyaroknak járó tiszteletet” – folytatta.
Lezártuk az átmenet korszakát, megértettük, hogy szükségünk van új alaptörvényre, amely lezárja a bolyongást, válaszol a húsz éve lezáratlan kérdésekre – mondta, majd a Fidesz és a KDNP közös alkotmánytervezetének preambulumából olvasott fel, zajos sikert aratva.
Az új alaptörvényen kívül „nagy teherbírású hajtóművekre is szükség van” az ország felemelkedéséhez: ennek szerepét a Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és az Országos Munkaterv tölti majd be – mondta Orbán Viktor.
Fel kell szabadítni magunkat bűneink és hibáink alól is; a tavasz példáját követve magunkat is újítsuk meg – kérte hallgatóságát beszéde végén a miniszterelnök, majd a szokásosnak mondható „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” felkiáltással búcsúzott.
