A Zuglói Tankönyvcentrum 14 éve áll szerződésben 20 környékbeli iskolával, hogy nyilvános tankönyvboltként számukra tankönyvcsomagokat állítson össze. Az utalványokat forgalmazó cégekkel három éve szerződtek le. Míg az elmúlt években a szülők 1-2 százaléka adott utalványt addig ebben az évben már 55-60 százalékuk fizet a munkáltatóktól iskolakezdési hozzájárulásként kapott szelvényekkel.
Az újonnan elterjedt fizetési módszer azonban a csőd szélére sodorta a minimális árréssel dolgozó tankönyvest a magas adminisztrációs költségek (összesen 3,5 milliós pluszköltség) és a bevétel utáni 10 napos várakozás miatt. Árrésük felétől búcsúzhattak el ebben az évben a három évvel ezelőtti döntés miatt.
Utalványdömping
Pedig teljesen érthető, hogy egyre több szülő szeretné felesleges dolgok helyett arra költeni a munkahelyétől kapott támogatást, ami a legdrágább minden évben: vagyis tankönyvre. Idén átlagosan 5000–23 000 forintig terjed a könyvcsomagok ára, ez hozzávetőleg 5,4 százalékkal magasabb, mint tavaly.
Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) információi szerint a munkáltatók 66 százaléka ad iskolakezdési támogatást, közülük mind többen utalvány formájában. Az adómentes támogatást mindkét szülő megkaphatja minden gyerek után, maximum 20 ezer forint értékben a munkáltatóktól természetbeni juttatás, utalvány vagy készpénz formájában. A gyerekenként akár 40 ezer forintot taksáló szelvényeket azonban csak a kibocsátó cégekkel szerződést kötött vállalkozásoknál váltják be tankönyvre, taneszközre, ruházatra.
Az elfogadóhelyek döntően hipermarket-hálózatok, sport-, ruházati és írószerboltok, valamint a Zuglói Tankönyvcentrum kivételével a nem hivatalos tankönyvárusító, -forgalmazó helyek. Vagyis olyan könyvesboltok, ahol csak néhány kötelező tankönyv kapható, az is jóval magasabb áron, mint a tankönyvcsomagokban. Így pont a tankönyvcsomagokat áruló iskolák és a tankönyvforgalmazók maradnak ki a beváltóhelyek közül, mivel nem szerződtek a kibocsátókkal.
Mennyit kóstál a tanévnyitó?
Idén 1 millió 381 ezer diák kezdi meg a tanévet szeptember 3-án. A jeles napra gyerekfejenként nagyjából 20-25 ezer forintot költ egy átlagos család.
A tankönyvcsomagok átlagára:
1-4. évfolyam: 5000 forint (de az első osztályban akár 10 000 forint)
5-8. évfolyam: 9813 forint (de a hetedik osztályban akár 12 000 forint)
9-12. évfolyamon: 9666 forint (de előfordul 23 000 forintos csomag is)
(Forrás: MTI)
Az utalványdömping hírére az MSZOE júliusban közleményben hívta fel a tankönyvkiadók és forgalmazók figyelmét, „intézkedjenek, hogy a velük tankönyvellátási szerződést kötött iskolák fogadják el a munkáltatók által kiadott vásárlási utalványokat, vagy adjanak ki a munkáltató nevére kiállított számlát a tankönyvek átvételekor. Ne kényszerítsék a szülőket, hogy saját zsebükből fizessék ki a tankönyvcsomag árát, amikor munkáltatójuk jelentős összeggel járul hozzá iskolakezdési kiadásaikhoz”. Keszei azt is kiemeli, hogy az utazási költségek emelkedése és az utazási diákkedvezmény 65,5 százalékról 50 százalékra való csökkentése szintén megviseli a családok pénztárcáját, főként ott, ahol távol van az iskola. „Számos településről csak az utalványok levásárlásáért 30-40 kilométert kell utazni” – idézi a hozzájuk forduló szülők panaszát az egyesület elnöke. A tankönyvek zöme elkészült a tanévnyitóra (Fotó: MTI) Nemes Gábor, a testület elnökségének tagja rávilágít, hogy a kiadóknak/forgalmazóknak nagyjából 500 forint adminisztrációs díjat kellene fizetnie egy 10 ezer forintos utalványért a kibocsátók felé. Ez az összeg pedig körülbelül annyi, mint a tankönyvesek árrése. Míg egy hagyományos kereskedelmi egység, ruházati- vagy papírbolt 30-35 százalékos profitot termel, addig a tankönyvesek minimális hasznot húznak az iskolakezdésből, mivel az iskolában kötelező kiadványok árkorláttal rendelkeznek. Vagyis a minisztérium írja elő, hogy mi az a maximális ár, amin a fogyasztókhoz juttathatók a könyvek. Ennek az árkorlátnak köszönhető, hogy míg egy kétszáz oldalas regény a boltban minimum 2000 forint, addig egy ugyanilyen terjedelmű tankönyv nagyjából 800 forintért jut el a tanulókhoz.
Keszei Sándor a szülők képviseletét végző egyesület elnöke különösen azért sürgeti az ügy megoldását, mert az idei tanévkezdéskor számos nehézséggel kell szembenézniük a szülőknek. A bezárt intézményekbe járó gyerekek szülei mellett az egyedülálló szülőket érinti a legjelentősebb változás. Az ő gyerekeik ugyanis nem jogosultak ettől az évtől a tankönyvtámogatásra, melyből évente a diákok mintegy 20 százaléka részesül.
Árkorlátozva
A tanév elindult, előrelépés azonban mindezidáig nem történt utalványügyben, s a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete szerint legfeljebb a jövő tanévre várható változás. Hibáztatni azonban a tankönyveseket sem lehet, ha megértjük, hogy miért nem kötöttek mindezidáig szerződést a tankönyvkiadók és forgalmazók az utalványok terjesztőivel. 
Az eddig forgalomban lévő iskolakezdést támogató utalványok tehát érthető módon nem alkalmazhatók a tankönyvcsomagok esetében. A helyzet megoldásáig a törvény azt is lehetővé tenné, hogy a szülők kérjenek számlát a tankönyvcsomagok után, majd erre igényeljék utólag az iskolakezdési támogatást a munkáltatótól. Aki azonban már kapott utalványt, kétszer nem fordulhat a munkahelyéhez. A foglalkozatók pedig nem hiába választották az utalványos támogatási módszert, amely lehetővé teszi, hogy csak egyszer kelljen könyvelniük a dolgozók több ezernyi, sokszor hibásan kitöltött, hiányos számlái helyett. Így a morgolódó szülők, a 15 milliárdos tankönyvpiac és a cafeteria-rendszerű juttatásokat ajánló cégek érdekeinek összehangolása az érintett szervezetek képviselői szerint minden bizonnyal a törvényhozókra hárul.
A használt tankönyvpiac
Az utalványokhoz hasonlóan a szülők és a tankönyvesek egyaránt aggályosnak tartják a minisztérium azon szándékát, hogy a megvont tankönyvtámogatások pótlására fellendítse a használt tankönyv iskolai adás-vételét és a tankönyvek könyvtári kölcsönzését. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Tanévkezdő kiadvány 2007/2008 című dokumentumban, mely az idei tanévet érintő változásokat foglalja össze (mindenki számára hozzáférhető a www.okm.gov.hu honlapon), kiemeli, hogy ösztönzi a tankönyvkölcsönzést a könyvtárakban. Szüdi Miklós közoktatási szakállamtitkár a Nap-kelte című műsorban tette le voksát a tankönyvek újrahasznosítása, iskolai újraértékesítése mellett. A könyvek minősége azonban sem a szülők, de még a tankönyvkiadók és -forgalmazók szerint sem megfelelő ahhoz, hogy több éven keresztül forgassák őket. A nemzetközi viszonylatban is olcsó árak titka ugyanis az, hogy egy tanévre tervezték őket. Vállvetve kérdőjelezik meg az iskolák könyvkereskedési jogait is. A MSZOE arra is rámutat, hogy az elhasznált kötetek bizonyára pont azokhoz a hátrányos helyzetű gyermekekhez kerülnének, akik már épp eléggé szegregálódtak agyonfirkált és szétesőfélben lévő tankönyvek nélkül is.
