Gyurcsány Ferenc szerdán az új kormányzati struktúra bemutatásán úgy fogalmazott: 150 éves hagyományokkal szakítanak. Még nem teljesen kialakult az új kormányzati struktúra, annyi azonban biztos, hogy az összkormányzati szempontok erőteljesebb érvényesítése felé fordult az új rendszer. „Az eddigi gyakorlat szerint igen nagy volt a minisztériumok önállósága, a mostani reform ezen változtatna. Közjogilag eddig is csökevényes volt a miniszteri felelősség – bizalmatlansági indítványt is csak az egész kormány ellen lehet benyújtani például – most viszont a kompetenciákból is elvesz az új rendszer” – mondta Pesti Sándor politológus a FigyelőNetnek.
Az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi adjunktusa szerint helyes, hogy bizonyos funkcionális-kiszolgáló tevékenységeket, mint a humánpolitika, informatika, számvitel egy központi apparátusba koncentrálnak. „Ez hatékonyabbá teszi a működést, ráadásul pénzt és emberi erőforrást lehet megtakarítani vele” – véli Pesti Sándor. Hozzátette: a minisztériumoknál lényegében csak az igazgatási tevékenység maradna, tehát az összkormányzati szinten elhatározott stratégiai döntések konkrét jogszabályba foglalása, illetve bizonyos felügyeleti-hatósági jogkörök. A politológus szerint kérdés azonban, mi fog végül megvalósulni a tervekből.
Csökken a tárcák feladatköre
A minisztériumok alaptevékenységébe eddig beletartozott az igazgatás, a fejlesztés és beruházás, illetve a szakpolitikai stratégia kidolgozása. Az új kormánystruktúrával viszont két funkciót elvesznek a minisztériumok hatásköréből: a fejlesztések és a szakpolitikai stratégia kidolgozásának jelentős részével már nemigen foglalkozhatnak a minisztériumi dolgozók. Sőt a megmaradt politikai és igazgatási funkciót is megpróbálják szétválasztani. A miniszter politikai kabinetje – amely Gyurcsány bevallása szerint eddig csak titkári feladatokat látott el – irányítja a tárcánál maradt szakpolitikai kérdéseket. Az intézmények felügyeletét és azok finanszírozását pedig az igazgatási apparátus végzi el.
De nemcsak alapfunkciókat vesznek el a tárcáktól, hanem olyan tevékenységeket is, amelyekkel könnyíthetnek a minisztériumokon. Például eddig minden tárca maga látta el a bérszámfejtést vagy a könyvelést. Ezentúl egy központi szerv, a Kormányzati Szolgáltató Központ végzi majd el az összes minisztérium informatikai, ügyviteli, pénzügyi, és emberierőforrás-fejlesztési feladatát.
Két irányító központ
Elnevezésük még nem biztos, feladatkörük viszont teljesen behatárolt – magyarázta Gyurcsány az újonnan létrejövő központi szervek működését. Az államreform bizottság fogja kidolgozni azokat a szakpolitikai stratégiákat, melyeknek tervezését elveszik a minisztériumoktól. A 15-25 főből álló bizottság még az idén megalakul, vezetőjét pénteken nevezi meg a kormányfő. Pesti Sándor szerint ez az elgondolás nem új keletű, már az Orbán-kormány is próbálkozott ilyen stratégiai központ létrehozásával. A STRATEK azonban nem működött elég hatékonyan, így a politológus szerint fontos kérdés, hogyan rekrutálódik, kikből áll majd az új grémium, és milyen konkrét kompetenciaviszonyban lesz az egyes tárcákkal.
A másik központi irányító szervezet az úgynevezett fejlesztési kabinet lesz, amely a minisztériumoktól elvett fejlesztési és beruházási feladatokat látja el. Az intézmény tagja a miniszterelnök, a fejlesztési ügynökség vezetője, illetve a fejlesztési főigazgatók. Utóbbi tisztség egyikét fogja Magyar Bálint ellátni, azt viszont még nem tudni, hogy az öt pozíció melyikét. Ugyanis egy-egy igazgató lesz felelős a gazdasági versenyképességért, az emberi erőforrás fejlesztéséért, a környezetfejlesztésért, a területfejlesztésért és végül a központi fejlesztési koordinációért. A fejlesztési kabinet egyébként a miniszterek és a régiók képviselői mellett a Nemzeti Fejlesztési Tanács tagja is lesz.
A két központ vezetője a versenyszférából érkezik, és – bár pontos feladatkörük még nem kiforrott – ha a tervek megvalósulnak, a miniszterek mellett a legerősebb pozíciójuk lehet.
Hatékonyabb, átláthatóbb
„Eddig a hagyományos működési modell szerint a miniszterek megkapták a pénzt, majd saját belátásuk szerint elköltötték. Mostantól a fejlesztési pénzeket ki kell tenni az asztal közepére, és felhasználásukról közösen kell dönteni”- hangsúlyozta az ügyvezető miniszterelnök.
Gyurcsány Ferenc szerint a kormányzati struktúra átalakítása szemléletváltással is jár, ezentúl ugyanis nem minisztériumi, hanem összkormányzati kormányzás lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól a felhasználható pénzt egy szervet fogja elosztani, a minisztereknek így a fejlesztési kabinetnél kell majd lobbizniuk terveik megvalósításáért. (Eddig ugyanis a miniszterek minden évben megkapták azt a pénzt, amely fölött szabadon rendelkezhettek).
De a minisztereknek nemcsak költségvetési, hanem döntési jogkörük is csökkeni fog. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanis eddig például csak az volt az egészségügyi reform, amit az egészségügyi miniszter elképzelt, mostantól kezdve viszont egy testület (az államreform bizottság) dönthet az alternatívákról is. Ráadásul nyilvánosságra kerülhetnek azok a viták, amelyek a minisztériumok között zajlanak, ugyanis egy-egy terv megvalósítása sokszor más minisztériumi tervekbe ütközött.
