Újra
Gyurcsány elismerte, hogy a magyar termelők, a Koppenhágai-kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Azonban emlékeztetett, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország javasolta a mezőgazdasági kérdés újratárgyalását, s ezzel együtt a Koppenhágai-kompromisszum újbóli megfontolását is. Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza – mondta Gyurcsány Ferenc.
Nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását, az állattenyésztés, a növénytermesztés versenyképességének javítását, a termőföldhasználat ésszerűsítését, a magyar élelmiszerek piacra jutásának megkönnyítését, korszerű szaktanácsadási rendszer kialakítását és a mezőgazdasági üzletrészek helyzetének rendezését kezdeményezi a kormány a Száz lépés program keretében – jelentette be Gyurcsány Ferenc kedden Gyöngyösön.
Mivel a magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy, így ennek kezelése kellő mértéktartást, kellő bölcsességet és kellő határozottságot igényel – állította a kormányfő. Az agrárium olyan ügy, amely egyáltalán nem viseli el a politikai hangoskodást, a politikai pártoskodást és az önzést – tette hozzá Gyurcsány.
A miniszterelnök a hét lépést, összességében 20 intézkedést tartalmazó csomagot ismertetve elmondta, hogy azok legfőbb célja a mezőgazdaság és állattenyésztés jövedelemtermelő képességének javítása.
Állatjóléti intézkedések
Ennek egyik legfontosabb feltétele az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés súlyának növelése, amely egyben piacot jelent a növénytermesztés számára is. Ezért 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz, vásárlás vagy haszonbérlet úján – mondta Gyurcsány. Az állam idén kedvezményes hitelt biztosít takarmánykukorica felvásárlásához, jövőre pedig 3,5 millió sertés után egyenként 1800 forintos, 420 ezer baromfi esetében pedig kilónként 9 forint 50 filléres támogatást nyújt a szaktárca.
Ugyancsak enyhíteni kívánják az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat. A növénytermesztés korszerűsítése érdekében ösztönzik az energetikai célú növénytermesztés elterjedését. Ezt szolgálja, hogy szeptembertől hektáronként 7 ezer forintnyi plusz támogatást nyújt az állam ezek termeléséhez. Energiaerdő esetében pedig a plusz támogatás 50 ezer forint lesz hektáronként.
Továbbra is fenttartják a bio-üzemanyagok jövedékiadó-mentességét, és az átvételi árak hosszú távú rögzítésével ösztönzik a bio-áramtermelést. Könnyebbséget jelent a jövőben a növénytermesztőknek az is, hogy 2006-tól mentesülnek a vízkészlet járulék fizetésének kötelezettsége alól. Ezáltal hektáronként 600 forinttal csökkenhet az öntözés költsége.
Földért életjáradék
A földért életjáradék program negyedik ütemében immár lehetőség lesz a természetvédelmi területek felajánlására is, ami újabb 7 ezer ember számára jelenthet életjáradékot – állítja a kormányfő. Eddig 18 ezren éltek a lehetőséggel, ami átlagosan havi 32 ezer forintnyi többletjövedelmet jelent számukra.
Nemzeti Földalap
A kormány tervei szerint a jövőben kedvezményes hitelkonstrukciókkal kívánják ösztönözni a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását, illetve lehetővé teszik a Nemzeti Földalapból az önkormányzatok tartós földhasználatát, például sportpályák építése, közműfejlesztés vagy szociális mezőgazdasági programok indítása céljából. A magyar élelmiszerek versenyképességének növelése érdekében, az uniós szabályok betartása mellett fokozottabban ellenőrzik a jövőben a határon túlról érkező élelmiszereket, illetve meg kívánják könnyíteni a házi termékek – lekvár, méz, sajt, kolbász, befőtt – piaci értékesítését. Ugyancsak támogatást kapnak a termelői, értékesítői csoportok.
Felsőoktatás
A nagy hagyományú magyar agrárszakképzés és felsőoktatás hatékonyan segítheti a termelést, ezért az intézményekre épülve regionális szaktanácsadó és tudásközpontok hálózatát kívánják létrehozni. Továbbá lehetővé teszik a szövetkezetek és a tagok számára az állam által korábban felvásárolt mezőgazdasági üzletrészek megvásárlását, vagy hasznosítását vagyonkezelési konstrukció keretében.
Közös tehervállaláson alapuló Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot hoznak létre. Ennek keretében a termelők által befizetett összeget azonos összeggel pótolja ki az állam – közölte Gyurcsány Ferenc.
