Egyelőre tehetetlenül áll a magyar állam a szlovákiai székhelyű munkaerő-kölcsönzők hazánkba irányított munkavállalóinak problémájával szemben – tudta meg a FigyelőNet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkatársaitól, valamint a problémában érintett többi féltől.
A munkaerőpiacukat Magyarország előtt megnyitó országok polgárai engedély nélkül dolgozhatnak nálunk az uniós csatlakozás óta. A Magyarország és Szlovákia között ingázó autóbuszok pedig egyre tömöttebbek, szlovákiai munkavállalókat szállítanak magyar munkahelyükre és vissza.
Önmagában ez a jelenség persze jól ismert, és nem is okozott komolyabb problémát, hiszen az egyes térségekben felmerülő munkaerőhiányt jól kompenzálta az északi szomszédtól érkezett munkaerő. Más azonban a helyzet azokkal a foglalkoztatottakkal, akiket nem a magyar cég vesz állományba, hanem egy szlovákiai székhelyű munkaerő-kölcsönző, amely aztán Magyarországra közvetíti őket. Ők láthatatlan tömegként jelennek meg a munkaerőpiacon, nem beszélve arról, hogy nem a magyar államnak fizetnek adót és járulékokat.
Népszerű munkaerő-kölcsönzés
Korábban a munkaadók és a munkavállalók is a rendes foglalkoztatást részesítették előnyben a munkaerő-kölcsönzéssel szemben, amitől az információk hiányában mindkét fél ódzkodott. Mára azonban a munkaerő-kölcsönzés virágkorát éli, jelenleg 50-70 ezer főt foglalkoztatnak ilyen formában Magyarországon. A szakemberek további fellendülést várnak, egyes becslések szerint 2010-re akár 300 ezer főre is megnőhet az ilyen formában alkalmazottak száma. A munkaerő kölcsönzése a rendes foglalkoztatással szemben számos előnyt kínál a cégek számára: az állományban lévő dolgozókon felül rugalmasan, adminisztrációs és munkáltatói kötöttségek nélkül vehetik igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Nem beszélve arról, hogy a dolgozó bére után a járulékokat a kölcsönző fizeti meg. Nem csoda, hogy a szlovák állampolgárokat is inkább ilyen formában foglalkoztatják. Csakhogy a regisztrációs kötelezettség híján ezzel szemben a magyar állam tehetetlen.
Míg nálunk ötvenhétezer, addig Szlovákiában körülbelül negyvenezer forint a minimálbér, ami erős ösztönző a kölcsönző cégek számára, hogy a szlovák munkaerőt Magyarországra közvetítsék. A magyarországi cégek pedig tárt karokkal fogadják őket: az így fölvett alkalmazottnak fizetendő magyar minimálbérben már a szlovákiai kölcsönző sikerdíja is benne foglaltatik.
Ezzel szemben például egy magyarországi székhelyű kölcsönző köteles az itthon meghatározott minimálbért a munkavállalónak kifizetni, ezért a kölcsönzésért megszabott díjat mindenképpen a minimálbér felett fogja meghatározni.
A kölcsönzés mellett szól a munkabér terheinek az áthárítása is, melyet a cég helyett a kölcsönző fizet a kikölcsönzött dolgozó után.
A magyar cégek tehát többezer forintot spórolhatnak egy alkalmazotton, ha szlovák munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztatják. Ráadásul a munkavállaló és a kölcsönző cég is jól jár, hiszen a szlovák adórendszerben kevesebb járulék és adó terheli a munkabért, így a megmaradó nettó fizetés is magasabb.
„Megyénkben jellemzően a közepes méretű, 100-500 főt foglalkoztató cégek foglalkoztatnak szlovákiai munkaerő-kölcsönző cégen keresztül. Általában betanított munkára, segédmunkára alkalmaznak szlovák állampolgárokat” – tudtuk meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatóasszonyától.
Már a magyarok is mennek, s jönnek
Egy magyarországi munkaerő-kölcsönző cég vezetője szerint még nagyobb problémát jelent az, hogy magyar munkavállalókat is állományba vesznek a szlovák munkaerő-kölcsönző cégek, hogy aztán visszakölcsönözzék őket a magyar munkaadóknak.
A magyar munkavállalók sok esetben rá vannak kényszerülve az ilyen fajta foglalkoztatásra, ha munkához akarnak jutni saját hazájukban. De nem is biztos, hogy rosszul járnak ezzel, hiszen kevesebb járulék terheli a bérüket, így több marad nekik is. A magyar állam persze sokkal rosszabbul jár, mert lassan a magyar állampolgárok is a szomszéd államoknak fognak adót fizetni.
A magyarországi bérviszonyok és a munkalehetőségek úgy tűnik egész Kelet-Közép-Európában vonzóak. Már lengyel munkavállalók is megjelentek a határ menti megyékben, és Románia 2007-es várható csatlakozása az ottani munkavállalók kölcsönzési rohamát indíthatja el. A Győr-Moson-Sopron megyébe érkezett 33 regisztrált lengyelországi munkavállalóból 30 főt kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatnak.
Regisztráció híján
A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint hivatalosan 1500 szlovák állampolgár dolgozik a megyében, de becsléseik szerint számuk akár a négyezer főt is elérheti.
Az íly módon érkező munkavállalókról sok esetben nem is igen tudnak a magyar hatóságok, mivel szlovákiai székhelyű munkaerő-kölcsönzőn keresztül kerültek magyar cégekhez, és így regisztrálásuk elmaradása nem szankcionálható. Ami biztos, hogy a szlovák munkanélküliségi ráta a csatlakozás előtt 19 százalékos volt, mostanra viszont 10,1 százalékra csökkent. A munkanélküliek számának csökkenése azonban messze nincs arányban a Szlovákiában teremtett új munkahelyek számával. Az ottani munkanélküliek feltehetően egy jelentős részét a magyar munkaerő-piac szívta fel.
Ezt támasztják alá Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának szavai is. „A betelepülő új vállalkozásoknak és a cégek Győri Ipari Parkba való átcsábításának köszönhetően az elmúlt időszakban több mint 2000 új munkahely létesült megyénkben. Ennek ellenére ugyanitt nem nő a foglalkoztatottak száma, stagnál a munkanélküliség” – ismerteti az ellentmondásos adatokat a téma ismerője a FigyelőNettel.
A költségelőnyön túl a szlovák munkaerő ugyanolyan megbízható, mint a magyar. A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központnak adott visszajelzések szerint a Szlovákiából érkező munkavállalók keveset hiányoznak, megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek és pozitívan állnak a munkához.
A magyar munkavállalók csak nehezen tudnak a kikölcsönzött szlovák dolgozókkal versenyezni. A szlovák bérszínvonal, a munkabért terhelő adók és az ottani megélhetési költségek alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnek át dolgozni. Ráadásul a magyar állam sem jár jól, hiszen a munkaerő-kölcsönző cég és a náluk állományban lévő munkavállalók Szlovákiában fizetnek adót. A foglalkoztatásnak e formájával szemben a magyar állam is védtelen marad, hacsak nem kerül sor védintézkedésekre.
Megoldást keresnek
A felmerült problémák megoldására egy Szlovák-Magyar Szakértői Akadémiát terveznek. Április 21-én kerül aláírásra a Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum, melynek alapítói a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, és a Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatal. Tagjai közé várják az északi határ mentén elhelyezkedő magyar megyék, illetve a dél-szlovákiai járások munkaügyi központjait.
Az alapvető európai uniós elv, a szolgáltatások szabad áramlása szerint, az egységes európai piacon a Szlovákiában működő munkaerő-kölcsönzők engedély nélkül vehetik fel a versenyt a magyarokkal szemben, és kölcsönözhetnek szlovák állampolgárokat a magyar munkaadóknak. Ezt mindaddig tehetik, amíg a szlovák munkaerő nem árasztja el a magyar munkaerő-piacot, ellehetetlenítve a magyar munkavállalókat. Ha erről van szó, Magyarország az Európai Unió megfelelő szervénél védintézkedések meghozatalát kezdeményezheti.
Jelenleg hazánk jogosan élne a védintézkedések lehetőségével, mivel a határ menti szlovák cégek által kikölcsönzött szlovák állampolgár ugyanazt a munkát végzi, mint a magyar, de nem azonos feltételek mellett. „A szlovák adózási szabályok eltérőek, ezért a megmaradó nettó jövedelem sokkal több a szlovák állampolgárok számára” – emelte ki Molnárné Dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogásza. A védintézkedések jogosságának bebizonyításához azonban megfelelő statisztikai adatokra lenne szüksége hazánknak.
Mivel azonban a munkaerő-kölcsönzés sajátos öszvére a foglalkoztatási jogviszonynak, a hatóságok képtelen megfelelő adatokat gyűjteni az kikölcsönzött szlovák munkavállalók számáról. Kölcsönzés esetében ugyanis a munkáltatói jogokat a kölcsönző, az irányítói jogokat pedig az a cég gyakorolja, ahol a kikölcsönzött munkavállaló ténylegesen dolgozik. A dolgozó tehát a munkaerő-kölcsönzőnél lesz állományban, annak ellenére, hogy bérét a kölcsönzést igénybe vevő cég fedezi. Munkáltatói jogviszony híján a magyarországi cégnek nincs regisztrációs kötelezettsége a munkaügyi hatóságok felé. „A velünk együtt csatlakozó országokból érkező munkavállalók magyarországi foglalkoztatását ugyan regisztrációhoz kötötte az állam, a bejelentés elmulasztása nem szankcionálható, ezért sok munkaadó nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel” –nyilatkozta FigyelőNetnek Molnárné Dr. Nagy Ágnes. Márpedig megfelelő statisztikai adatok hiányában Brüsszelben nem lehet alátámasztani a munkakörre vagy régióra vonatkozó védintézkedések szükségességét. A szlovák munkaerő-kölcsönzőkkel szembeni védekezésre a csatlakozási szerződés sem ad lehetőséget.
Címlap fotó: MTI
