Négy évvel a lisszaboni stratégia elfogadása után az Európai Unió túl lassan halad előre ahhoz, hogy határidőre elérje a maga elé tűzött célokat – állapította meg folyamatot értékelő „tavaszi jelentésében” az Európai Bizottság. A csúcsértekezlet a remények szerint változást hozó csoport élére Wim Kok, korábbi holland vezetőt állítja. A csoport felállítását többen ellenezték, mert szerintük csak tovább növelné a már eddig is túlzott bürokrácia mértékét, amelyik inkább lassítja, mint gyorsítaná a folyamatokat.
A Tizenötök 2000 márciusában Lisszabonban tűzték maguk elé azt a becsvágyó célt, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságával rendelkezzenek. Brüsszel azóta minden év elején áttekinti a gazdasági, szociális és környezetvédelmi reformok állását, konkrét intézkedéseket javasolva a tagállamok márciusban összeülő vezetőinek. Az idén januárban készült mérleg sem mutat kedvezőbb összképet az előző évekhez képest: az Unió lemaradásban van saját menetrendjéhez képest, amit az Európai Bizottság mindenekelőtt a reformok lassú végrehajtásának tulajdonított a tagállamokban.
A bővítés pezsdítő hatása
A jelentés most a gazdasági növekedés újraindulásától és a közelgő bővítés pezsdítő hatásától reméli, hogy sikerül új lendületet adni a reformoknak. A számos területen még a jelenlegi tagállamokhoz képest is hátrányban lévő leendő tagok a Bizottság megítélése szerint magas növekedési potenciáljuk, javuló termelékenységük és tőkevonzó képességük révén friss erőt hozhatnak a folyamatba. Brüsszel 2004-ben három prioritásra helyezi a hangsúlyt, és ezek megerősítését várja most a tagállamok vezetőitől. Ezek: nagyobb befektetés a (közlekedési, energia stb.) hálózatokba és a tudásba, az ipar és a szolgáltatások versenyképességének javítása és az idősebb aktív korúak (55-64 évesek) foglalkoztatásának növelése.
„Úgy tűnik, a tagállamok nem veszik észre, hogy 2010 karnyújtásnyira van. Négy évvel Lisszabon után világos, hogy nem tudjuk elérni középtávú céljainkat. Ennek az üzenetnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ébresztőt fújjon a kormányoknak. Európai szinten biztosan haladtunk előre a megfelelő prioritások kiválasztásával, ám a tagállamok nem viselkedtek úgy, mintha gazdái lennének a folyamatnak. Arra kérjük a tagállamokat, hogy mindhárom fronton gyorsan cselekedjenek. Ki kell használnunk a gazdaság talpra állását, hogy behozzuk a lemaradást” – figyelmeztetett Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke.
Töredezett a belső piac
A komoly hiányosságok közé tartozik, hogy a belső piac még mindig rendkívül széttöredezett, ami mindenekelőtt a szolgáltatásokra és a belső kereskedelemre vonatkozik. A lisszaboni stratégiához kapcsolódó 40 irányelv tagállami átvétele is enyhén szólva hullámzó (csak 58 százalékos a teljesítmény az egész EU-ban) és a 40-ből mindössze 7-et ültetett át saját jogrendszerébe valamennyi tagország. A belső piacot érintő jogszabályok átvételében is visszaesett az EU a 2002 májusi 98,2 %-ról 97,3%-ra 2003 novemberében. Kizárólag Dánia, Spanyolország, Finnország, Írország és Nagy-Britannia érte el a még 2001 márciusában Barcelonában előirányzott 98,5 százalékos átvételi szintet. A tavaszi jelentés a környezetvédelem, a szociális kohézió és a fenntartható fejlődés területén is elmarasztalja a tagállamok teljesítményét. A panaszlista élére kívánkozik, hogy az Unió egésze elmarad a kiotói szennyezőanyag-kibocsátási célok teljesítésétől.
A jelentés a pozitívumok között említi azt, hogy 1999 óta 6 millió munkahely létesült és a gazdasági lejtmenet dacára jelentősen javult a tartós foglalkoztatás helyzete és a foglalkoztatott nők száma. Az EU ugyancsak látványos sikereket könyvelhetett el több stratégiai fontosságú ágazatban, így a távközlésben, az energiaszektorban és a vasúti teherszállításban. Az iskolai internethasználat is ugrásszerűen javult: az unióbeli iskolák 93 százaléka már rákapcsolódott a világhálóra.
Ami az árnyoldalakat illeti, a jelentés aláhúzza, hogy a foglalkoztatási ráta és a termelékenység nem járul hozzá kellő mértékben a gazdasági növekedéshez. Különösen az 55-64 éves korosztály foglalkoztatása ad okot aggodalomra. A következő hat évben körülbelül 7 millió idősebb korúnak kellene munkába állnia, hogy az EU teljesítse a körükben megcélzott 50 százalékos foglalkoztatási szintet. Az új tagállamokban már-már aggasztó a helyzet, hiszen a Tizenötök 40 százalékos átlagát is 10 százalékponttal alulmúlják (30%). A női foglalkoztatás ugyanakkor arányosan gyorsabban növekszik az általános szintnél.
A termelékenységi éves szinten mindössze 0,5-1 százalékkal növekszik a jelenlegi Tizenötök körében, ami fele az amerikai mutatónak. A Bizottság szerint a termelékenység szerény mértékű növekedésének két alapvető oka van: az információs és hírközlési technológiák szerény hozzájárulása a növekedéshez és a befektetések csekély mértéke, elsősorban a humán erőforrásokba, az oktatásba és a kutatás-fejlesztés terén. Kedvező viszont, hogy az újonnan csatlakozó államok termelékenysége erőteljesebben nő, mint a jelenlegi tagállamoké.