Frankhitelesek fekete karácsonya jön – írtuk szeptemberben ,s valóban jó erőben van a frank mostanában. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a frank az utóbbi időben olyan sokat erősödött, hogy nagyon rövid távon korrekció, gyengülés is elképzelhető. Utána azonban – mint Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője fogalmazott – a frank újabb csúcsokra törhet 2011 első negyedévében, különösen, ha az eurózóna adósságproblémái megint a befektetők homlokterébe kerülnek. 2011 további részében a frank némileg gyengébb szintekre eshet vissza, de továbbra is erős marad majd, bőven200-as szint felett forintban számítva.
Hasonlóan látja a frank kilátásait Samu János, a Concorde elemzője is, aki egy esetleges korrekció után újbóli erősödésre számít, s nem igazán lát olyan okot, amely a frank gyengülése felé hatna.
miért erősödik a frank?
A Raiffeisen negyedéves elemzésében 4 okot is felsorol, ami a frank trendszerű erősödésének irányába hat:
1. Menedékvaluta státusz – amit tovább erősíti a svájci gazdaság kiemelkedő teljesítménye és a stabil közpénzügyi helyzet, ami alapján a befektetők svájci frankba vetett bizalma a korábbi német márka iránti bizalomhoz hasonlítható.
2. A vezető gazdaságok között jelenleg is zajló
”valutaháborúban” (mennyiségi könnyítések) a Svájci Jegybank nem vesz részt, miután felhagyott a frank gyengítését szorgalmazó korábbi politikájával.
3. A stabilan többlettel rendelkező svájci külkereskedelem.
4. A svájci frankban felvett hitelek visszafizetése is folyamatosan frank vásárlásokat jelent, ezáltal tartósan a frankot erősítő tényező.
A frank erősödésén túl a forint gyengülése – az euróhoz képest – teheti még drámaibbá a forint és a frank keresztárfolyamát. Elemzők egybehangzóan fontosnak ítélik, hogyan értékeli majd a piac a februárban bejelentett strukturális reformokat. A frankhiteleseknek tehát azért kellene szorítaniuk, hogy például jól kurtítsák meg a gyógyszerkasszát, mert ez tetszene a kötvénytulajdonosoknak – persze nem maga a konkrét intézkedés, hanem a költségvetés hosszabb távú fenntarthatóvá tétele.
Gyengítik-e a forintot?
Nagy kérdés továbbá a forint szempontjából, valóban drasztikus kamatcsökkentő politikát hoz-e a monetáris tanács márciusi átalakítása. Korábban a kormány gazdaságpolitikusai szinte úton- útfélen elmondták, hogy alacsonyabb kamatot szeretnének.
Azonban ez szükségképpen gyengébb forintot is jelentene. Kovács Mátyás szerint egy nem sokkal gyengébb, 290-es szint körüli forintnál, a frank/forint keresztárfolyam akár 250 körülire is fölmehetne jövőre. Ilyen szinteknél már a kormány is elgondolkodna a kamatcsökkentő politikájának helyességéről – vélte az elemző. Samu János ugyancsak hangsúlyozta a kamatcsökkentő politika veszélyeit.
A kormányzat gazdaságpolitikusainak megnyilatkozásaiból viszont arra lehet következtetni, hogy igazából nem bánnák a magasabb inflációt, a nem túl erős forintot, ha mindez alacsonyabb kamatokkal társulna. Mindezt pusztán azért, hogy élénküljön a gazdaság. Az is látható: a kormány arra készül, hogy meggyőzze a piacokat, hogy az ország költségvetése középtávon is fönntartható.
Töredezett kép
Az elemek azonban nehezen állnak össze összefüggő képpé. Nem világos, mi a kormány válasza arra például, ha az alacsonyabb kamatok miatt meggyengülő forint miatt frankhitelesek tömegei kerülnek a korábbinál is lehetetlenebb helyzetbe. A kormány korábbi elképzelésének – a deviza alapú hitelek átváltása tömegesen forinthitelekké, állami segítséggel – is lettek volna nyilván kockázatai, de legalább egy összefüggő gazdaságpolitikai elképzelés körvonalai bontakoztak volna ki. Hiszen legalább megkísérelték volna feloldani az alacsony kamat, gyenge forint és a deviza alapon eladósodottság ellentmondását. Ezekről a tervekről azonban régóta csend honol.
Róna Péter közgazdász, a devizahitelek állami (és persze banki) segítséggel történő forintosításának szorgalmazója lapunk kérdésére nem zárta ki, hogy jövőre még előkerülhet az elképzelése. Forrás bőven lenne rá: a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 528,8 milliárd forinttal számol a költségvetés, de ennek viszont nyilvánvalóan a többszöröse fog befolyni, hiszen a feltételrendszer több, mint ösztönző.
A pénztári vagyon államivá tételén túl az ország bőséges valutatartalékai is növelik a kormány mozgásterét. Magyarul nem kell minden határon túl a magyar kormánynak a kötvénypiac kedvére tennie, legalábbis rövid távon. Élhet a gazdaságpolitika tehát továbbra is nem szokványos eszközökkel. Ez akár jó is lehet – a piacok olykor rövidlátók, mint a válság is megmutatta.
Mindemellett a közelmúlt tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a kormánynak nem biztos, hogy van kész gazdaságpolitikai terve, a devizahitelesek problémája még jó darabig nyitott kérdés maradhat.
