Stumpf: keveset keresünk
A nemzeti újrateremtést (oktatást, egészségügyet, stb.) is piacosítottuk a rendszerváltás után, de a szocializmusból örökölt alacsony munkabérek megmaradtak. Sosem kérdeztük meg, rendelkeznek-e a magyar családok megfelelő erőforrással ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe vegyék – vetette fel tabukat döntögető előadásában Stumpf István alkotmánybíró. A kérdés nem maradt költői. A piacosítás elviselhetetlen terheket ró a családokra, ami súlyos feszültségekhez és egy véglegesen leszakadó réteg létrejöttéhez vezet – mondta Stumpf.
A külföldi tőke érdekérvényesítő képessége biztosítja, hogy cégei mentesüljenek az arányos közteherviselés alól, és a megtermelt profit legálisan hagyja el az országot. Ugyanilyen lehetőségei a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak nincsen, ami duális gazdasághoz és a hazai vállalkozók túladóztatásához vezet.
Figyelő Top 200 – konferencia – KÉPGALÉRIA!
Az alacsony bérek alacsony fogyasztást, és alacsony állami bevételeket jelentenek. Az állam mindezekért egyre inkább eladósodik – véli az alkotmánybíró.
Stumpf István szerint megoldást azt hozhat, ha új alku köttetik a multinacionális tőkével, amelynek nyomán az ott megtermelt értéktöbblet jelentős hányada szolgálja a társadalom érdekét. Növelni kell a foglalkoztatottságot, meg kell oldani a munkavállalók bérfelzárkóztatását, és módosítani kell a közteherviselés szerkezetét.
A tőke nem vonható felelősségre. A nemzetállam a társadalom képviseletét látja el. Ez a két törekvés a rendszerváltás óta nincs egyensúlyban Magyarországon. Az állam szerepe átalakul: visszaszorul a tulajdonosi szerep, és előtérbe kerül a szabályozó szerep – mondta Stumpf István.
Nem menthetők a devizahitelesek
“A pénz olyannyira mindent átfogó gépezet, hogy meghibásodása esetén az összes többi gépezet működésképtelenné válik” – ezzel a Milton Friedman-idézettel kezdte előadását Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Figyelő által szervezett TOP 200 konferencián, amelynek témája az állam és a gazdaság kapcsolata.
Az állam a pénzügyi szektorban többek között piacot épít, piacot véd, egyenlő versenyfeltételeket teremt, és ami talán a legfontosabb: prudenciális rendszert épít, vagyis olyan pénzügyi szisztémát, amely biztonságosan és előreláthatóan működik, a betétesek védelme érdekében – mondta a jegybank alelnöke.
Kétféle módon szabályozhat az állam. Odacsap – erre nagyobb a hajlam -, vagy ösztönöz, amihez sokkal jobban meg kell érteni a pénzügyi rendszer működését – vélte Király Júlia.
Nemcsak gazdasági, de szabályozási ciklusok is vannak, utóbbiak a válság után tetőznek; ilyenkor az állam hajlamos légkalapáccsal szabályozni. Ezzel együtt a válságok elkerülhetetlenek, arra kell törekednünk, hogy hatásaikat tompítsuk – közölte.
Aktuális példát hozva a jegybank alelnöke azt mondta: semmiképpen sem szabad megmenteni a devizahiteleseket, mert erre senki nem adott felhatalmazás. A kölcsönök azonnali forintra váltása 20 százalékos árfolyamveszteséget és 6 százalékos GDP-csökkenést okozna. A devizahitelezés nem oka a válságnak, hanem okozata, amellyel együtt kell élnünk – mondta Király Júlia.
Az állam feladata a rászorulók segítése, bizonyos szociális hálóra szükség van – közölte a jegybanki vezető.
Kis Ulrich jezsuita szerzetes, volt menedzser elmélettörténeti jellegű előadásában úgy vélte: az állam és a gazdaság viszonya hatalmi játék. Nem gyenge piacra és erős államra, vagy erős piacra és gyenge államra, hanem erős társadalomra van szükség – mondta az atya.
Fodor: az erős állam nem diktatórikus
Leginkább lelki tényezőkkel magyarázta a világgazdasági válság kialakulását Fodor István, az Ericsson volt első embere, a Sólyom László által életre hívott bölcsek tanácsának tagja.
A világ börzéin forgó pénz kétharmadát pénzügyi befektetők megbízásából arctalan brókerek mozgatják, akiknek egyre több pénzt kell csinálniuk; a tőzsdei cégek negyedévenkénti eredménykényszere szülte a gazdaságban megjelenő fiktív értékeket. A másik oldalról a média keltette, elérhetőnek tűnő vágyak generálták a fogyasztói társadalomban a keresletet, ami eladósodáshoz vezetett – mondta Fodor István, aki szerint a tőzsdei lufi és az eladósodottság közösen torkollott a krízisbe. Magyarországon, bár egyik világszintű jelenség sem volt igazán jellemző, azért ütött ekkorát a válság, mert az ország rossz állapotban volt.
Fodor István úgy véli: az államok világszinten fékezhették volna a negatív folyamatokat. Itthon most egyértelmű az állam célja: az ország felzárkóztatása. Ezért aktív, taktikus, erős államra, jól megszervezett és konzekvensen végrehajtott programra van szükség; az erős államot hiba lenne diktatórikus államként feltüntetni – mondta előadásában Fodor István.
Bojár: az állam ne mutasson kitörési pontot
Hiszek abban, hogy a liberális alapokon nyugvó gazdaságpolitikai ki tudott kerülni a válságokból – mondta előadása elején Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója. A verseny alapvető emberi ösztön, amivel számolni kell; ahol nincs verseny, ott baj van, ott lelassul a fejlődés – tette hozzá. Bojár Gábor a piac indirekt gyümölcsének nevezte a közbiztonságot és a közoktatást, míg a piac csapdájának az erőfölénnyel való visszaélést, a vevők kiszolgáltatottságát, és az információs aszimmetriát.
Erős államra van szükség, hogy a feladatait el tudja látni, de fontos elmondani, mit ne tegyen az állam – például ne legyen piaci versenyző, mert akkor igyekszik monopóliumhoz jutni, és akkor nem töltheti be másik fontos, a monopóliumokat korlátozó szerepét – vélte Bojár. Az üzletember szerint az is szükségtelen, hogy az állam támogassa a piac szereplőit, a vállalkozásokat, sőt kitörési pontokat se mutasson az állam, mivel a piac jobban érzi, merre megy a gazdaság. Kennedy nem azért finanszírozta az űrkutatást, hogy irányt mutasson a gazdaságnak, hanem azét, hogy a Szovjetunió ezt kikényszerítette; a fejlesztésekből viszont számtalan hasznot húzott az üzleti élet – idézett egy példát a volt cégvezető.
Tévhit, hogy az állam hosszú távon tervez, míg a magántőke rövid távon – vélte Bojár Gábor, aki szerint az állam rosszul szabályozta a piacot, a tőke pedig elhanyagolta társadalmi felelősségét, és ez vezetett a mostani krízishez.
Cséfalvay az alapokról
Az államnak három alapértéket kell képviselnie: az emberi méltóság tiszteletét, a vállalkozások szabadságát – csak ez hozhat valódi jólétet -, és a közösség erejébe vetett hitet – mondta a Figyelő Top 200 konferencia zárásaként Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Az államnak fontos feladata van a munka és a tisztességes vállalkozások megteremtésében. A 29 pontnak pozitív fogadtatása volt, méghozzá azért, mert világossá tette, mi az állam feladata és mi nem. Ezen túl nyilvánvalóvá vált: a boldogulás útja a munka – mondta a politikus.
A gyenge és nagy állam a legártalmasabb; jóval kisebb és erős államra van szükség abban az értelemben, hogy az hatékony – ismertette a kabinet álláspontját az állam szerepéről Cséfalvay Zoltán.
A Figyelő Top 200 konferencia előadásainak teljes anyaga hamarosan elérhető lesz a FigyelőNeten.
