Idén június 15-től vezették be az új kétszáz forintost, az addigi bankjegy helyett érmét. Az érme kezelése biztonságosabb, használata számos helyzetben – automaták, parkolás – praktikusabb is, mint a bankjegyé.
A fémpénz tartósabb, így milliárdos megtakarítást jelent az országnak a könnyen elhasználódó papírpénz helyett. A pénzcsere költsége három év után megtérül, és onnantól számítva évente mintegy 1-1,5 milliárd forint a megtakarítás – indokolta a cserét a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az új pénzzel fizet a jegybank
Rögtön a kibocsátás napján már a forgalomban lévő kétszázasok mintegy hat százaléka fémpénz volt, és az arány másnapra 11, június 23-ára 26, míg július 10-ére 35 százalékra nőtt – tájékoztatta az FN-t a jegybank sajtóosztálya. A pénzcsere módja viszonylag egyszerű: az MNB legfőbb ügyfelei a hitelintézetek és a Magyar Posta, amelyek éppúgy bankszámlát tartanak fenn a jegybanknál, mint bárki egy átlagos bankban.
(MTI)
Itt tárolják azt a pénzt, amely az adott időszakban a forgalom számára nem szükséges, illetve itt adhatják le azt a készpénzt, amelynek a minősége – az elhasználódás vagy más ok miatt – már nem felel meg a forgalom igényeinek.
Ha bármilyen okból – például biztonsági fejlesztés, új címlet – „új pénz” kerül forgalomba, akkor az MNB az adott bankjegyet vagy érmét adja kifizetésként vagy váltásként az ügyfeleinek. Ha a posta például június 15-étől készpénzt vesz fel a jegybanktól, akkor a 200 forintos címletben kért összeget már fémpénz és nem bankjegy formájában kapja meg.
Minden harmadikat bezúzzák
Az MNB feladata, hogy a forgalomban lévő készpénz címletösszetételét összehangolja az igényekkel, és biztosítsa a bankjegyek hamisítás elleni védelmét. Ha nő az árszínvonal és a bérszínvonal, akkor magasabb bankjegycímletek kibocsátása szükséges. Ilyen esetekben arra is szükség lehet, hogy a jegybank bevonja az értéküket vesztett kisebb érmecímleteket vagy a kisebb bankjegycímletet esetleg érmére váltsa át.
A magasabb címletek kibocsátásával és a kisebb címletek bevonásával egyaránt mérsékelni tudja a készpénz gyártásának, forgalmazásának és kezelésének költségeit. Jelenleg a jegybank „selejtezési rátája” 27 százalékos, azaz majdhogynem minden harmadik bankjegyet meg kell semmisíteni, mert nem felel meg a forgalomképességi feltételeknek.
(MTI)
Arról az MNB-nek nincs adata, hogy hány bankjegy tűnik el, „vész el” évente. A megsemmisített bankjegyeket újakkal pótolják. Általában 2-3 évente gyártatnak azonos címletű bankjegyeket, ahogy azt a forgalom, illetve az MNB készletszintje igényli, és természetesen akkor, ha új bankjegyet bocsátanak ki.
Talán majd euróra is válthatjuk
Bankjegyek a forgalomban
200 42 millió db
500 30 millió db
1000 47 millió db
2000 18 millió db
5000 21 millió db
10 000 84 millió db
20 000 56 millió db
A forgalomban jelenleg 298 millió darab bankjegy van a 200-astól a 20 ezres címletig. A legtöbb, 84 millió darab tízezresből, a legkevesebb, 18 millió darab pedig kétezresből. A forgalomban lévő bankjegyek által képviselt érték egyébként 2171,4 milliárd forint.
A 200 forintos bankjegy bevonási határnapja 2009. november 16. Ez azt jelenti, hogy 15-én még mindenki köteles fizetésül elfogadni a készpénzforgalomban, ezt követően már csak a bevonásban részt vevő hitelintézeteknél lehet beváltani. A jegybank 2029. november 16-ig váltja át az akkor „aktuális” törvényes fizetőeszközre.
És hogy hol fogják gyártani azt a magyar eurót, amire – remélhetőleg – a húsz év múlva előkerülő papír kétszázasokat beváltják majd? Jelenleg még nem tudjuk, hivatalos céldátumunk sincs – szól a jegybank válasza. A bankjegyeket biztos, hogy nem Magyarországon, mert azt csak az EKB által meghatározott pénzjegynyomdák gyárthatják – teszik hozzá.
