A Greenpeace 2014. április 23-án demonstrált a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a kishantosi mintagazdaság elpusztítása ellen. A szétosztott kishantosi biovetőmagokból 2000 helyre jutott az országban.
A Greenpeace elítéli a szándékosan siettetett, valós társadalmi egyeztetés nélkül megindított állami földeladás tervét. A kormányzat érveivel szemben ugyanis a tervezett földeladás:
- Tovább rontja az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét.
- Natura 2000-es területeket is érint, ezért veszélyezteti a természetvédelmi területek állapotát.
- Megfosztja a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől.
- A társadalmi egyeztetés teljes hiányában zajlik, és az átláthatóság és a nyilvánosság védelme a tervezett földárveréseken sem lenne garantált.
A Greenpeace ezért azt követeli a kormánytól, hogy:
Vegye komolyan a saját terveit: a gyakorlatban valósítsa meg mind a Darányi Ignác Terv – A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020), mind az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére alkotott saját stratégiáját.
Garantálja a Natura 2000-es területek megfelelő természetvédelmi kezelése szempontjából legbiztonságosabb gazdálkodást.
Állítson le minden földeladással kapcsolatos előkészületet.
Biztosítsa a társadalmi részvételt a döntéshozatalban. Végzetes lehet a magyar vidék jövőjére, hogy egy ekkora horderejű döntést ilyen elhamarkodva, és az érintettek kizárásával akarnak meghozni.
A követelések részletezése:
- A Greenpeace, mint a magyar mezőgazdaság jövőjéért és az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért küzdő független civil szervezet, elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami földbérleti pályázatok kiírásai után most az állami földeladás feltételei közé sem került be az ökológiai gazdálkodás előírása vagy legalább annak előnyben részesítése. Ezek ugyanis megfelelő alapot biztosíthattak volna, hogy a Kormány betartsa a 2014 elején elfogadott Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) Stratégiában megfogalmazott ígéreteit.A kormány intézkedései révén nemhogy közelednénk ahhoz a stratégiai célhoz, hogy 300 000 hektárra növekedjen az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága, hanem gyorsan távolodunk tőle. Az elmúlt évben ugyanis ezek összterülete nemcsak további 7000 hektárral csökkent, de még az ökológiai gazdálkodásért járó európai uniós támogatásokat sem osztották ki.
- Minden egyes Natura 2000-es terület esetében más és más elbírálásra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő természetvédelmi kezelés biztosított legyen, az EU-s kötelezettségek teljesítése érdekében.
- A szándékosan siettetett állami földeladás a kis, helyi, elszegényedett gazdák számára valójában nem ad lehetőséget arra, hogy ténylegesen földterületet vásároljanak. Ez a rendszer kizárólag a jelenlegi bérlőket hozza helyzetbe, akik egy része átláthatatlan pályázati rendszer segítségével, sőt akár jogsértő módon jutott földhöz. Ezek az új bérlők többszörös előnnyel indulnak a földvásárlás során. Egyrészt elővásárlási joguk van, amivel a licit legvégén is élhetnek. Másrészt kevesebb letéti díjat kell előteremteniük a földvásárláshoz (a föld árának mindössze 10%-át). Az elszegényedett kis, helyi gazdák döntő többsége sem jogi képviselőt, sem regisztrációs díjat, sem a terület kikiáltási árának 20%-át nem tudja kifizetni.
- Meggyőződésük, hogy ilyen mértékű és értékű közkincs kiárusítását társadalmi vitának kell megelőznie, ahol mindenkinek van lehetősége véleménynyilvánításra, más álláspontok megfontolására, a feltételek és prioritások megvitatására.
