Gazdaság

Visszafordultak az árak

Piac (Array)
Piac (Array)

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan nem változtak - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, az üzemanyagoké és a háztartási energiáé csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A fogyasztói árak az év első hét hónapjában átlagosan 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához képest.

A maginfláció júliusban szezonálisan kiigazítva 1,3 százalék volt éves, és 0,1 százalék havi összevetésben.

Lassult a pénzromlás üteme

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste elemzői szerint a júliusi inflációs adat újra lassulást mutatott, hiszen az egy hónappal korábbi 0,6%-ról 0,4%-ra esett a pénzromlás üteme.

Az inflációs ráta elmozdulásának iránya megegyezett a várakozásunkkal, azonban az üteme meghaladta azt, hiszen a tapasztalt 0,2 százalékpontos esés felével számoltunk a júliusi hónapra.

A lassuló inflációs ráta elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető, hiszen havi összevetésben az élelmiszerek, illetve a ruházati cikkek ára csökkent. A júliusban a benzinkutakon látott üzemanyagár csökkenés egyelőre még nem tükröződik a Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatokban, így a hatás először valószínűleg az augusztusi adatokban jelenhet meg – írták.

Idén nulla százalékos lehet az infláció

A kiszámíthatóságot erősíti a mérsékelt infláció, a családok és a vállalkozások is könnyebben tudnak tervezni a hosszú ideje stabil áraknak köszönhetően – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira reagálva kedden az MTI-vel. A tárca szerint 2015 egészében nulla százalék körül alakulhat az infláció.

Kiemelik: az árak alakulásban főként a harmadik rezsicsökkentés és az alacsony olajárak szerepe meghatározó, az árindexet visszafogja az európai deflációs környezet és az Oroszország elleni embargó hatása is.

Az árszínvonal mérséklődésével növekszik a bérek és a nyugdíjak reálértéke, tehát a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet – írták.

A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy az alacsonyabb olajárnak köszönhetően a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelmük kisebb hányadát fordítják üzemanyag-beszerzésre, ami egyéb fogyasztási cikkek vásárlását és a megtakarítások gyarapodását eredményezi.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik