A rendszerváltás idején úgy vélték, a plurális demokráciában van erkölcsi, alkotmányos értékrend, ami alapján a politikai versengés folyhat. Ám ha ez a közös alap hiányzik, akkor a politikai verseny nem sokban különbözik a „hideg polgárháborútól” – fogalmazott Majtényi László, a konferenciát rendező Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője.
Kis János filozófus szerint a köztársaságot az alkotmányos berendezkedés és a közösség alkotja. A Harmadik Köztársaság legnagyobb baja, hogy a szembenállók a legalapvetőbb dolgokban sem tudnak együttműködni, nem alakult ki alkotmányos partnerség. „Ennek eredménye az ország lecsúszása” – jegyezte meg.
Az Alkotmány mindenek fölött
A Kádár-korszakban a közhangulat az volt, hogy „mi vagyunk a legvidámabb barakk”, és erre még azok is büszkék voltak, akik utálták a rendszert. Ma viszont a társadalom nem büszke – mondta a filozófus, aki az SZDSZ első elnökeként vett részt a rendszerváltásban.
Álláspontja szerint az elmozduláshoz keresni kell a közös alapokat, és nem biztos, hogy a nagy pártok vezetőinek kell ezt elkezdeniük. Az alkotmányosságnak a vitákban mindenek fölött kell állnia, vagyis az alaptörvényhez mindenkinek lojálisnak kellene lennie – hangsúlyozta.
Nem lehet korlátozni
A filozófus példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság szerinte elhibázott, súlyosan önkényes döntésével – amely lehetővé tette a népszavazást a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében – az Országos Választási Bizottság nem szegült szembe.
Megegyezésre kell jutni abban, hogy nincs „exlex helyzet”, nincs szükség rendkívüli lépésekre, de ugyanígy a rendszerváltástól rögzített széles körű szólás-, vélemény- és gyülekezési szabadságot sem lehet korlátozni. Továbbra is csak a közvetlen erőszak nyilvánvaló veszélyét előidéző megnyilvánulások lehetnek tiltottak.
Visszatért a kádárizmus
Horkay Hörcher Ferenc filozófus, a Heti Válasz főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy „megint zsákutcába kerültünk”, és ebben a politikai osztály felelőssége igen nagy. 2006 nyara-ősze, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, illetve az 1956 félévszázados évfordulóján – a hatalom és az emlékezők között húzódó árok nyilvánvalóvá válása óta – egyértelmű a helyzet.
A kádárizmus visszatért, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a 2006 őszi eseményekért a hatalomból senki nem vállalta a jogi, politikai felelősséget – jegyezte meg.
Nemzeti minimum
A jelenlegi helyzethez vezető folyamat egyik meghatározó eleme volt, hogy az SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a szocialistákkal. Azután a szabad demokraták véleményformálói már nem a kommunizmust ostorozták, hanem „az aczéli kultúrpolitika folytatásaként” a mindenkori jobboldalt a fasizmus szálláscsinálójának kiáltották ki.
Félfasiszta, populista erőnek állították be a Fideszt – vélte Horkay Hörcher. A jelenlegi helyzet kezeléséhez szükség lenne többek között egy alapdokumentum elfogadására, mely rögzíti a nemzeti demokratikus minimumot, az általános jogelveket és a nemzeti érdekeket, továbbá arra is, hogy sor kerüljön az értelmiség kiegyezésére.
