Bulgária, a Balkán eminense

Bulgária 2007. január 1-jei uniós csatlakozásának már aligha lesz akadálya. A minap megtartott utolsó tárgyalási forduló befejeztével a balkáni ország sikerrel lezárta az európai uniós tagfelvételére vonatkozó mind a 31 tárgyalási fejezetet.

Második körös jelöltek Bulgária mellett Románia aspirál leghosszabb ideje a 2007 elejére ígért második körös csatlakozásra. Emellett hivatalos tagjelölt Törökország, bár furcsamód éppen az amerikaiak által favorizált törökökkel szembeni európai bizalmatlanság adott esélyt a másfél évvel ezelőtt a posztjugoszláv államoknak. Közülük legelőrébb a második körre is esélyesnek tartott Horvátország jutott, de Macedónia is ugrásra kész.

Az Európai Bizottság óvatos

Az Európai Bizottság persze most is óvatos volt, akárcsak az unióhoz nemrégiben csatlakozott országok esetében. Bulgáriával is úgynevezett biztonsági klauzulát kötött ki, mely szerint az EU rendelkezéseinek súlyos megsértése esetén Brüsszel módosíthatja álláspontját.

Solomon Passi bolgár külügyminiszter ezt a rendelkezést úgy értelmezte, mindkét félnek biztonságot nyújt ahhoz, hogy az ország EU csatlakozása megvalósuljon. A bizottság októberben éves jelentésében tér ki arra, hogyan teljesíti Bulgária a belépési előkészületeket, formálisan pedig majd decemberben, az EU csúcstalálkozóján deklarálják a Bulgáriával folytatott csatlakozási tárgyalások lezárását.

Támogatási tervek Bulgária és Románia az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanolyan elven alapuló agrártámogatásban részesedhet tíz éven át, mint amelyet az unió a májusi bővítése során érvényesített az új tagországokkal szemben. Romániának és Bulgáriának jogában áll majd az agrártermelőknek juttatott – 25 százalékos – uniós támogatást további 30 százalékig terjedő szubvencióval megtoldani évente nemzeti költségvetése terhére.

Romániai kérdőjelek

Ígéretekben persze, sosincs hiány, de ezek megvalósulása már számos kívánni valót hagy maga után. Megfigyelők emiatt arra hívták fel a figyelmet, hogy a brüsszeli forrásokból másfél hónappal ezelőtt kiszivárgott hír, miszerint az EU új, a korábbinál szigorúbb megfigyelő rendszerrel méri a jövőben a tagjelöltek felkészültségét, kifejezetten Románia ösztönzését szolgáló intézkedés.

Az új mechanizmus évekkel hátráltathatja a csatlakozók belépését, különösen Románia esetében. Ennek némileg ellentmond, hogy az Európai Bizottság által a napokban nyilvánosságra hozott, 2007 utáni évekre vonatkozó költségvetési javaslat szerint Bulgária és Románia mezőgazdasági termelői – az unióban május 1. előtt kifizetett – közvetlen szubvenciónak a 25 százalékához juthatnak hozzá. Magyarán az EU bürokrácia már készül Románia befogadására.

Horvát külön út? A Szlovénia EU-tagságával poszt-jugoszláv eminenssé előlépett Horvátország a tervek szerint jövőre kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. A délszláv térség fontosságát jelzi, hogy Brüsszel még arra is hajlandónak mutatkozik: külön egyedi időpontot kínál Horvátországnak, amennyiben lemarad a bolgár-román vonatról.

Kapuzárási pánik

Az EU-tagságra aspirálók között nagy a tülekedés a bolgár-román kettesfogathoz való felzárkózásra. Sokáig Törökország látszott esélyesnek, annál is inkább, mert a délkelet-európai békefenntartás jelentős terheit viselő Egyesült Államok folyamatosan nyomást gyakorolt NATO-szövetségesei körében. Az afgán, majd az iraki háború azonban nagyban növelte az európai ellenérzéseket az iszlám országokkal, így Törökországgal szemben is. Másfél évvel ezelőtt éppen a törökök megversenyeztetésére találták ki Brüsszelben a Nyugat-Balkán fogalmát.

Ráadásul az innen eminensként kiemelt Horvátország aspirációjával még egy legyet ütöttek ugyanazon csapással, sikerült a délszláv háború nyomán előbb elszigetelődött, majd csendes apátiában vegetáló Szerbia-Montenegró számára is megcsillantani az európai esélyt. Igaz, ezt az utóbbi számítást keresztülhúzta a Djindjics-gyilkosság. A minapi szerb elnökválasztásokon a Nagy-Szerbiában gondolkodó radikálisok nyertek teret, ez is arra utal, hogy Belgrád egyelőre lemondott az európaiságról.

Egy másik poszt-jugoszláv állam, Macedónia ellenben annál inkább igyekszik a tagjelöltség irányába. Az igyekezet indokolt, mert brüsszeli hírek szerint az ebben az évtizedben történő csatlakozások után hosszú időre leállhat a folyamat. Nem mintha Kelet-Európa felkészületlen lenne egy elnyújtott csatlakozásra, sokkal inkább az EU felkészültsége kérdéses – nagyobb keleti roham esetén.