„Műemlékvédő szakemberektől hallottam, hogy időnként barbár rongálók ellopják a városvédő istennő kezéből a lándzsát. Ez a műsor a jövőben is abban szeretne segíteni, hogy őrizzük a lándzsát, és Pallasz Athénével együtt lehetőleg minél többen védjük, óvjuk városunkat, amelyben lakunk, élünk, és amelyet sokan szeretünk. A görög istennő városvédő jelkép, legyen tehát műsorunk jelképe is” − emlékezhetnek az azóta elhíresült mondatokra a városvédő műsor nézői.
Ráday Mihály sorozata először 1980 elején volt látható a Magyar Televízió képernyőjén, a Terefere című szórakoztató magazin betétműsoraként. A sorozat 25 éve önállósult, ekkor hangzottak el a fenti mondatok is.
Pallasz Athéné várbéli szobrát időközben többször felújították, s a sorozat adásainak szövegei is három kötetet töltöttek már meg. Egy valami azonban nem változott: a magazin továbbra is az épített környezet megismertetését, értékeinek védelmét szolgálja. Ráday Mihály közel harminc éve használja a kép és a nyilvánosság erejét értékes épületek, hagyományt őrző utcai tárgyak, régi közlekedési eszközök érdekében. Műsora segítséget és fórumot jelent a műemlékekért, a falu- vagy városképért, vagyis az ország épített örökségének megőrzésért tenni kész embereknek – áll az MTV közleményében.
A művészettörténész kétrészes Nagyvárad-filmje DVD-n is megjelent. Korábbi műsoraiból kiderült, hogyan örökítették meg Nagybányát az egykor ott alkotó festők, és mi maradt a városnak a művészek után, de elkalauzolta a nézőket a két korosabb márciusi ifjú, Nyári Pál nyáregyházi és Klauzál Gábor kistétényi birtokaira is.
Bemutatott jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat és síremlékeket, frissen felújított fürdőket és kutakat, sőt egy alkalommal a Magyar Televízió székházában, az egykori Tőzsdepalotában is körbevezette nézőit. Különleges adások voltak, amelyekben hazai szélmalmokra, víztornyokra, értékes moziépületekre hívta fel a figyelmet, de láthattunk a műsorában felújított kisvasutat, körhintát, és egy kíváncsi szemek elől rejtett épületet is, Táncsics egykori börtönét.
Az Unokáink sem fogják látni szeptember 30-án látható dupla adásban. Ráday Mihály ellátogat a felújítás alatt álló Szabadság hídhoz, és a budai Vár Szentháromság-szobrához; bemutatja az ózdi Olvasót, a szegedi Reök-palotát, az egri Zsinagógát, pécsi Zsolnay-emlékeket, illetve a Tolna megyei Závod falusi portáit is.
Ráday Mihály művészettörténész, operatőr, a Magyar Televízió Balázs Béla- és Kossuth-díjas főmunkatársa 1982–1983 telén létrehozta a Budapesti Városvédő Egyesületet, később a Város- és Faluvédők Szövetségét és a Nemzeti Panteon Alapítványt. 1998-ban az Europa Nostra érdemrendjét is megkapta munkásságáért.
Ő alapította a Podmaniczky-díjat, s ő kezdeményezte a többi közt az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház és a Gresham-palota újjáépítését. Szerepe volt ugyanakkor a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének a kidolgozásában is.
„Ha ezt nem egy állam csinálja, akkor egyértelműen terrortámadás”
Az elmúlt napokban lezajlott tömeges libanoni robbantásokat az iszlám világ egyértelműen terrorcselekményként könyveli el, de nyugati szakértők szerint is nemzetközi jogot sért egy ilyen támadás végrehajtása.