Nem élet az élet co-branded, azaz társmárkás hitelkártya nélkül, ez már egyre biztosabbnak tűnik. A „Tv 2 meg én” hitelkártya megjelenését még némi szkepticizmussal fogadták az iparág ismerői, az RTL Klub hasonló próbálkozásánál azonban már látszott, új trend ütötte fel a fejét. S hogy a média végérvényesen betette a lábát a pénzügyi piacra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kereskedelmi tévék után a leghallgatottabb hazai rádió is úgy gondolta, virítson a neve egy dombornyomott plasztikon.
Extrás társ
Ám úgy tűnik, a Sláger Rádió és az Erste Bank frigye sokkal biztosabb alapokon nyugszik, mint a kereskedelmi tévéké, mivel a kártya már indulásakor jóval több és csábítóbb kedvezményt nyújt társaiénál. Ki ne örülne például a 15 százalékos Ticket Express-, a 20 százalékos Cinema City-kedvezménynek, vagy annak, hogy 10–50 százalékot spórolhat a TvNetwork internetes, kábeltelevíziós és kábeltelefonos szolgáltatásainak listaárából, utóbbinál hűségnyilatkozat vállalása nélkül? Ráadásul a Világvevőnek aposztrofált hitelkártya határainkon túl is használható, ezért a szolgáltatások köre díjmentes külföldi baleset-, betegség- és poggyászbiztosítással is kiegészül. A zene és a rádió szerelmeseit minden bizonnyal felvillanyozza az is, hogy bepillantást nyerhetnek a Sláger stúdiójába, illetve a reklámgyártás folyamatába. „Mivel az idén tízéves a rádió, ezért szerettünk volna valami pluszt nyújtani a hallgatóknak” – mesélte Heal Edina. „Ez nem konkrét lojalitáskártya, de reményeink szerint erősítheti a márkát, és hozzánk kötheti a hallgatót” – adott magyarázatot a Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója arra, miért kopogtattak a hitelintézet ajtaján. A bankválasztást a vezető azzal indokolta, hogy az Erste vidéken is jelen van, s ez fontos szempont az adó számára. A 3,5 milliós hallgatói tábor, valamint az extra szolgáltatások garmadája elegendő biztosíték a bank számára. Ezért akár meg is valósulhat a Sztanó Imre, a bank lakossági üzletágának vezetője által remélt több tíz¬ezres kártyakibocsátás.
A Társmárkás kártyáké a jövő
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint 2006-ban mintegy 29 százalékkal nőtt a kereskedőkkel közösen kibocsátott co-branded, illetve a nonprofit szervezetekkel közös affinity kártyák száma. Az azt megelőző években szintén jelentős volt a növekedés, ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a kártyakibocsátók előszeretettel kötöttek együttműködéseket a nagy áruházláncokkal. Az élharcosok az élelmiszerláncok voltak, ezek mögé sorra csatlakoztak a különféle iparágak képviselői. Ezek a plasztiklapok még nem voltak dombornyomottak, többségüket csak belföldön és csak vásárlásra használhatták, készpénzfelvételre nem. A valódi áttörést minőségi szempontból az utóbbi két-három évben kibocsátott plasztikok jelentik. Ezekkel a termékekkel a többet költő, pénzügyi ismeretekkel felvértezett fogyasztókat célozták meg. A Citibank és a Malév közös kártyája például elsősorban a sűrűn utazó üzletembereket célozta meg, amikor összekapcsolta a pénzügyi szolgáltatásokat a Malév Duna Club törzsutasprogramjával. Az autósokra gondolva pedig a Shell-lel közösen jelent meg a társaság co-branded kártyája. Szakértők szerint hazánkban a hitelkártyapiacon a co-brandedé a jövő, partnerrel ugyanis könnyebb hitelfelvételre csábítani a lakosságot. A két tévécsatorna és a Sláger Rádió plasztikja ilyen szempontból továbbfejlesztett terméknek minősül, mivel a co-branded és az affinity kártyák határmezsgyéjén mozog, hiszen a praktikus szolgáltatások mellett az érzelmekre alapoz.
Vérmes remények
Ennél jóval bizakodóbb volt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, akinek a tavaly megjelent „Tv 2
meg én” kártya sajtótájékoztatóján még nyolcvanezres cél lebegett a szeme előtt. Iparági szakértők szerint a szám túlzott volt, nemcsak annak tükrében, hogy a kártyakibocsátást hitelbírálathoz kötötték, de azért is, mert kevés olyan extra szolgáltatás jár vele, amely valóban ügyfélcsalogató lehetne. Azzal pedig, hogy a Jóban rosszban sztárjaival síeljünk vagy együtt vacsorázzunk a csatorna favoritjának számító Irigy Hónaljmirigy tagjaival, csak néhány ezer embert lehet kártyaigénylésre bírni. Az is kérdéses, hogy az igénylők tábora egybeesik-e azzal a jól kereső, pénzügyekhez értő célcsoporttal, amely ténylegesen használná is hitelkártyáját. A lakosság zöme ugyanis még mindig nem tud különbséget tenni debit és credit hitelkártya között. A korábban megfogalmazott célokat azóta bizonyosan módosították, mert ugyan a csatorna konkrét számadatot nem közölt lapunkkal, információink szerint mostanáig a Tv 2-s kártyából csupán 14 ezer körül bocsátottak ki. A szám alapján sikertelennek tűnhet a termék, de az együttműködés folytatódik a tévé és a pénzügyi mamut között. Fülöp Tamás, a Tv 2 üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, hosszú távon terveznek a „Tv 2 meg én” kártyákkal, mivel a velük bonyolított forgalom jóval meghaladta várakozásaikat.
Síri csend
Hallgat a konkurens RTL Klub is. Dirk Gerkens vezérigazgató a társaság kártyájának induláskor még úgy kommentálta a rivális csatorna termékét, hogy az elsőség nem feltétlen jár jobb termék bevezetésével. S valóban, az RTL-es kártya már indulásakor jobb szolgáltatásokat tudott felmutatni, mint vetélytársa: hétszázalékos kedvezményt adott a Líra könyvesboltjaiban, s akár 15–20 százalékost az Invitel ADSL-előfizetéséből. Három hónappal az RTL Klub kártya kibocsátását követően sajtóközleményben tudatták, hogy közel tízezren igényelték a plasztikot telefonos ügyfélszolgálaton vagy a K&H fiókjaiban, s a szolgáltatások köre is bővült, hiszen már tankoláskor is spórolhatott a kártyabirtokos. Azóta viszont hallgatásba burkolózott a csatorna és a hitelintézet is. „Az igénylők jelenlegi számát a bank nem kívánja közölni, de szeretnénk tovább növelni az azonnal forintosítható szolgáltatások körét” – nyilatkozta Lesti Mónika, a K&H lakossági PR-, kommunikációs igazgatóság osztályvezetője. Információink szerint jelenleg valamivel kevesebb mint 14 ezer kártyát bocsátott ki a bank, azaz a két kereskedelmi tévécsatorna kártyaügyben fej fej mellett halad.
Fehér holló
Tudta-e?
2001-ben Indiában jelent meg az MTV kifejezetten fiatalokat megcélzó co-branded kártyája. A plasztik annyira sikeres volt, hogy három évvel később egy lekerekített változattal rukkolt elő az MTV–Citibank–MasterCard hármasa, a szolgáltatások köre pedig éttermi és sportruházati kedvezményekkel bővült.
A Magyarországon kibocsátott co-branded kártyák száma 2007-re már meghaladta az egymilliót.
Hogy mennyi ideig lesznek életképesek a plasztiklapok ekkora ügyfélszám mellett, az kérdéses. „Ha nincs elég kártya a tervekhez képest, és ezáltal nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, azaz az ügyfelek nem igénylik, illetve használják a kártyát, a termék kikerül az érdeklődési körből, marketing-életgörbéje pedig nagyon hamar leáldozik” – magyarázta Dávid Gábor, a Citibank marketingigazgatója. A vezető úgy véli, a siker kulcsa, hogy a co-branded kártya mind a három fél, azaz az ügyfél, a partner és a bank felé is kedvezményeket nyújtson, így egymást segítve növeljék a márkaértékeket. Dávid Gábor megerősítette, a hazánkban népszerű média és bank közti együttműködésre külföldön nem túl sok példát találni. Ezzel cseng egybe Zdenek Houser, a MasterCard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős igazgatójának véleménye is, aki szerint ez nem is csoda, mivel egy új kategóriáról van szó, amely csak néhány éve jelent meg a társmárkás hitelkártyák piacán.
A hazai trendről megoszlanak a vélemények. Szakértők egy csoportja a kártyabirtokosnak nyújtott egyértelmű előnyöket hiányolja, illetve kevesli. Mások számára az értelmezhető nehezen, hogy médiaszem¬pont¬ból milyen előnyökkel jár a plasz¬tiklap. Kérdéses, mennyire tekinthető előnynek, hogy a tévétársaság neve már hitelkártyán is díszeleg, vagy mit tudnak kezdeni a banki szempontból értékes direkt ügyfélbázis adatbázisával. Egyesek szerint nem népszerűségről, hanem öngerjesztő folyamatról van szó, s amennyiben erre adjuk voksunkat, köthetjük a fogadásokat, melyik rádiótársaság lesz a következő, amely piacra dobja hitelkártyáját.
