Élet-Stílus

Körmöcbánya nem akar aranybányát

„Városunk az aranynál is többet ér" jelszó alatt szervezkednek a szlovákiai Körmöcbánya lakói, akik ellenzik, hogy egy kanadai társaság a város közvetlen szomszédságában felújítaná a nyíltszíni aranybányászatot.

A középkori Magyarország és egyszersmind Európa legnagyobb aranybányája köztudottan a híres körmöci aranypénzek anyagát is adó Körmöcbányán volt.

Újabban egy kanadai társaság, a Tournigan Gold Corporation azt tervezi, hogy újra aranyat és ezüstöt bányásszon a várost övező hegyekben. A társaság ebbéli szándékát a napokban hivatalosan is közölte a város önkormányzatával, mire a körmöcbányaiak azonnal ellenvéleményüknek adtak hangot. A hétfőn nyilvánosságra hozott közleményük szerint a kanadai társaság szándéka szöges ellentétben áll a város és környező falvak ökoturizmus fellendítését célzó elképzeléseivel. A „Városunk az aranynál is többet ér” néven máris lakossági társulást alakítottak, melynek nem titkolt célja, hogy útját állják a kanadai érdekeltségű cég törekvéseinek.

Az egyébként is „alábányászott” Körmöcbánya az újabb bányászattal járó földmozgásokat aligha úszná meg további súlyos károsodás nélkül, de a kitermelés felújításával járó ciánszennyezést ugyanúgy megengedhetetlennek tartják, mint azt, hogy a nyíltszíni aranybányából származó zaj és por árassza el a várost, amely Európa egyik legszebb középkori településeként méltán tervezi azt, hogy a jövőjét az idegenforgalomra építi – derül ki a kanadai cél szándékaival szembeszegülők közleményéből.

A felvidéki bányavárosokat, így Körmöcbányát is a XIII. században oda telepített német bányászok virágoztatták fel, mígnem az aranybányászat a XVIII. század második felében hanyatlásnak indult, jóllehet a kontinens aranytermelésének 80 százaléka évszázadokon át magyarországi aranybányákból származott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik