A mérsékelt égövben négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszakra oszlik az év. A csillagászok a Nap látszólagos mozgása szerint határozzák meg az évszakok kezdetét.
A csillagászati tavasz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség (amikor a Nap közvetlenül az Egyenlítő fölött delel) időpontja jelöli. A csillagászati nyár kezdete a nyári napforduló, amikor a Nap a Ráktérítő fölött delel. Az ősz újabb napéjegyenlőséggel veszi kezdetét, a tél pedig a téli napfordulóval, amikor a Nap a Baktérítő fölött delel.
A nyári napforduló az északi félteke leghosszabb nappala, csaknem 16 órán át világos van. Központi csillagunk ugyanis már reggel 4 óra 47 perckor felkel, és egészen 20 óra 45 percig megvilágít bennünket.
A nyári napfordulóhoz számos hagyomány és rítus kapcsolódik. A június 24-én a Szent Iván éji hagyománykör is a napforduló megünneplését szolgálja tűzszertartásaival.
Egyes indiántörzsek legfőbb szertartásai között is megtaláljuk ezt az ünnepet, ilyenkor több napig tartó dobolással és tánccal (Naptánc) áldoznak a természet erőinek a résztvevők.
A nyári napfordulót világszerte ünneplik, s mint a druidák utódai a Stonehenge-nél, hasonló módon itthon is számos, a Nappal kapcsolatos hagyomány kelt életre újra az utóbbi években.
A napfordulóra szervezett tűzugrás, tűzönjárás és egyéb hagyományőrző programok Pilisszentivánon és a Hajógyári-szigeten már a mai nappal kezdődően egészen vasárnapig kínálnak érdekes kikapcsolódást azoknak, akik szeretnének bepillantani az ősi ünnep forgatagába.