Bronzérmet szerzett a magyar válogatott a törökországi vívó-világbajnokság csütörtöki férfi kard csapatversenyében. A Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Lontay Balázs, Iliász Nikolász négyes a helyosztón az orosz alakulat ellen nyert, mégpedig 45-44-re.
Az idén Európa-bajnoki negyedik magyar együttes, amely háromnegyed részben meggyezik a vb-címvédő kvartettel – Nemcsik Zsolt helyén most Iliász Nikolász szerepelt -, a dél-koreaiak és a fehéroroszok legyőzése után az elődöntőben kikapott a románoktól, így vívhatott a harmadik helyért.
Szilágyi Áron vitte be a győztes akciót (MTI/EPA)
A helyosztón ugyancsak megfiatalított orosz csapat állt a pást másik végében, így egyenlő esélyekkel kezdődhetett az összecsapás.
Ezúttal Decsi parádézott, mindhárom asszóját magabiztosan nyerte, plusz nyolcas mutatóval zárt. Lontay kétszer nyert, egyszer kikapott, összességében eggyel több tust adott, mint amennyit kapott. Az utolsó mérkőzésig remeklő Szilágyinak viszont ezúttal nem igazán ment, mindhárom asszóját elvesztette (-8), de még ez is belefért.
hetedikek a lányok
A hetedik helyen végzett a magyar válogatott a női párbajtőr csapatversenyében. A Szász Emese, Tóth Hajnalka, Izsó Katalin, Takács Emese négyes a negyeddöntőben elszenvedett vereséget követően kikapott a románoktól, majd legyőzte a kínaiakat.
Utolsóként 40-34-es állásnál ment fel a pástra, ellenfele, Resetnyikov azonban fokozatosan ledolgozta az oroszok hátrányát, sőt, 43-41-re el is ment. Szilágyi innen jött vissza, 44-43-ra, majd egy akcióját elvették, ezzel 44-44-lett, a következőt azonban már – hosszas videózás után – a vezetőbíró megadta.
nyilatkozatok
Szilágyi Áron: “Kilenc asszóm volt a bronzmeccsig, mindig befejező emberként léptem pástra, nagyon elfáradtam. Az oroszok ellen rosszul vívtam, nem éreztem a távolságot, nem jöttek be az akcióim, de szerencsére a társaim eredményesek voltak, és az első két párharcomat én is csak kevéssel vesztettem el. A végén az Európa-bajnok Resetnyikov nagyon megfogott, megpróbáltam technikásan vívni, akciókat csinálni, de semmi sem jött be. Amikor már ő vezetett, azt mondtam magamnak, ha máshogy nem megy, erőből kell megcsinálni. Kintről továbbra is biztattak, ez jólesett, s végül sikerült győznöm. Szerintem már az utolsó előtti tust is meg kellett volna adni nekem.”
Decsi Tamás: “Az egyéni verseny után említettem, hogy én Antalyából eddig mindig két éremmel tértem haza. Végül is az éremszerzés volt a cél, ezt elértük. Úgy vélem, van jövője ennek a csapatnak.”
Lontay Balázs: “Fontos volt, hogy az elvesztett elődöntő után leültünk, és megbeszéltük, hogy megpróbáljuk felszívni magunkat. A döntőért, sőt aranyért jöttünk, de fel tudtuk dolgozni a vereséget, ennek köszönhető, hogy a bronzmeccsen nyertünk. Hogy az utolsó asszóban mi történt, nem fontos, a lényeg, hogy a 45. tust mi adtuk.”
Iliász Nikolász: “Bíztam benne, hogy fogok vívni, mert a Grand Prix-ken és az Európa-bajnokságon is beálltam. Összességében, úgy érzem, jól teljesítettem. Éremért jöttünk, ezt megszereztük. Jó a csapatunk, jó úton járunk.”