Forradalmi szabvány
Ambiciózus diákként Vint a matematika szakot választotta a kaliforniai Stanford Universityn, majd friss diplomásként az IBM-hez szerződött, ám két év után kevesellte tudását, ezért a University of Californián számítástechnikából előbb egyetemi oklevelet, majd doktori fokozatot szerzett. Közben bekapcsolódott a védelmi minisztérium Advanced Research Project Agency Network (ARPANET) projektjébe. Ennek közvetlen előzménye a szovjet Szputnyik-1 1957-es sikeres repülése volt, amelyre a Pentagon az Egyesült Államok védelmi információs hálózatának kiépítéséről szóló megbízással reagált. Az ARPANET újdonsága abban rejlett, hogy csomagkapcsolt hálózatként működött, azaz az információk áramoltatásában nem okozott volna fennakadást, ha – például bombatalálat esetén – egy-egy elem kiesett volna a rendszerből. A hálózatot alkotó számítógépek és operációs rendszerek sokszínűségéből eredő kommunikációs nehézségeken éppen Cerfnek sikerült úrrá lennie egyik kollégájával, Bob Kahnnal karöltve: a Transmission Control Protocollal (TCP) minden gép által „beszélt” nyelvet, szabványformátumot alkottak. A szakmában a TCP okán tisztelik Cerfet az internet egyik szülőatyjaként, hiszen ez a találmány alapozta meg a hálózatok hálózatának alig egy évtizeddel később kezdődő térhódítását.
Az internet „a Google evangelistája” számára nem a világgazdaságról, hanem inkább az egyszerű felhasználókról szól, akik saját weboldalt készítenek, és blogot írnak. Őket persze segíti a Google vagy más cég, amikor könnyen kereshetővé teszi ezeket a bejegyzéseket – fogalmazta meg a Figyelőnek adott interjújában Vint Cerf, aki magyarországi látogatása során a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában is megosztotta gondolatait az internet jövőjéről és múltjáról.
A netguru a fő problémát abban látja, hogy az internetelérést biztosító vállalatok és a mobilcégek érdekei nem esnek egybe a felhasználókéval. E vállalatok saját megoldásaik terjesztésében, nem pedig mások segítésében érdekeltek. Éppen ezért ezeket szerinte a szabályozás eszközeivel kell éles versenyre késztetni, s a fogyasztók érdekeit mindenekfelett védeni, hogy az internet mind több ember számára elérhető legyen.
Médiafogyasztóból tartalom-előállítóvá válni
A szakember szerint az emberek médiafogyasztóból a tartalom előállítójává válnak. Ráadásul úgy tehetik ezt, ahogyan az az újságok, a rádió vagy a televízió uralta korban egyszerűen elképzelhetetlen volt. Ez a fejlemény a médiumoknak csodálatos, hiszen olyan dolgokról is hírt adhatnak, ahová a tudósítójuk nem érhet oda időben.
A szerkesztők szerepe mégis igen fontos marad, hiszen egy ismert lap vagy weboldal szerkesztőjének muszáj leellenőriznie a tények valóságtartalmát, még akár a bulvársajtóban is. Fogyasztóként mégis minden korábbinál több hír ér el hozzánk, sokszor szerkesztetlen blogok, videók formájában. Ekkor nem marad más, mint a kritikus gondolkodás, amit meg kell tanítanunk a gyermekeinknek is: kezeld egészséges szkepticizmussal mindazt, amit látsz és hallasz, legyen az akár az internet, egy újság vagy a televízió, mi több, akár valamelyik szomszédod, rokonod beszámolója.
A Web2 és a közösségek
A Web2 és a közösségi szolgáltatások téren sok izgalmas dolog vár ránk – hangoztatta Vint Cerf. Első körben barátokkal vagy velünk azonos érdeklődési körű ismerősökkel alkothatunk közösséget. Ám minden közösség születésével egy időben üzleti lehetőségek is születnek, a hirdetők és a kereskedők szinte azonnal rámozdulnak, ahogyan történt ez az idegenforgalmi cégek esetén. Ugyanakkor megnyugtató, tette hozzá a szakember, hogy ezek az oldalak megszűrik, kikhez juthat el a rólunk vagy gyermekeinkről szóló információ.
„Ha felkerül róluk a Facebook vagy a MySpace oldalra, hogy milyen „bolondságokat” csinálnak éppen, akkor ezek a személyes információk egy állásinterjún tíz év múlva is hátrányt okozhatnak számukra, hiszen a Google gépei tárolják ezeket az adatokat is. De azután megnyugodtam, mert rá kellett jönnöm, hogy gyermekeink sokkal okosabbak, mint gondolnánk. Maguk sem teszik közhírré érzékeny adataikat, így azok a keresőgépeken sem jelennek meg – mesélte az internetguru.
Az internet hatásai
Iparáganként változik az internet hatásának az erőssége, de a lényeg, hogy a versenyt a legtöbb területen elképesztő módon felerősíti a világháló. Ugyanakkor kiegyenlítettebbé is teszi a cégek közti harcot, mert a fogyasztók egyformán könnyen elérhetők az internet segítségével. Ez persze nekünk, vásárlóknak is jó, hiszen hatalmas választékkal találjuk szemben magunkat, s a háló nyújtotta kényelem sem mindennapi – ecsetelte Vint Cerf. Például a pénzügyi szolgáltatásokat a nap 24 órájában igénybe vehetjük.
Igaz, ennek is megvan a negatív oldala: a személyazonosságot ellophatják, megkárosítva ezzel a bankot vagy minket, ami végső soron megdrágítja a hiteleket. Ezért hosszabb távon muszáj hatékony védekező megoldást találni a visszaélésekre. Ilyen lehet egy mobiltelefonba épített szerkezet, amely véletlenszerű kódot generál, és egyfajta digitális aláírásként mindenki magával hordja. A lényeg: bizalmat kell ébreszteni a felhasználókban, hogy jobban elterjedjenek ezek a szolgáltatások.
Az internet egyik alapítójának is nevezett szakemberrel készített interjúban az internet biztonságáról és a Google működési modelljéről is olvashatnak.
